Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-03 / 28. szám

2016. FEBRUÁR 3., SZERDA ABONY ÉS KÖRNYÉKE 11 HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz- s\ Fegyveres őrökkel le lehetne hozatni a páratlan leletet Varga Sándorné, Városunk Fejlődéséért Egyesület elnöke Már tíz éve annak, hogy Győ­ré Pál, Abony Díszpolgára, a Falumúzeum közismert veze­tője elhunyt. Győré Pál 1924. január 4-én született Abony- ban és itt is tért vissza terem­tőjéhez 2006. január 25-én. A múlt héten a Falumúzeum előtt emlékeztek meg halálá­nak tíz évfordulóján a város díszpolgáráról. Az első évfor­dulón és most is Varga Sán­dorné, a Városunk Fejlődésé­ért Egyesület elnöke méltatta Pali bácsit.- Mert nekünk csak Pali bá­csi marad. Hosszú-hosszű ideig dolgoztunk együtt, pél­daképem, tanítómesterem is volt. Halála után pedig (lehet mondani) utódja lettem.- Igaz, hogy Győré Pál lovagi címet is kapott?- így van. Életművéért, a fa­lusi kultúra kutatásáért ki­fejtett munkássága elisme­réseként a Falvak Kultúrájá­ért Alapítvány Kuratóriuma a ’’Magyar Kultúra Lovagja” címben részesítette. Az ó' éle­tének értelmét mindvégig, a haláláig a szolgálat, a tenni akarás és az alázat adta. So­kat tanulhattunk tőle.- Milyen embernek ismerte meg Pali bácsit?- Optimista volt, nagy tudá­sú és tevékeny. A közösség mozgatórugója volt, állan­dóan a város múltját kutat­ta. Nem véletlen, hogy még szobrot is emelt róla a tele­pülés. Szerencsére emléke mélyen él az abonyiakban, a mostani megemlékezésre is sokan látogattak ki a csa­ládtagok mellett. Mert bi­zony két gyermeke, hozzá­tartozói is ott voltak az em­lékezésen, mely biztos va­gyok benne, hogy nem az utolsó volt. J. ZS. Egyszer használták a vadonatúj hótolót KÖRQSTETETLEN Többféle Új járművel, tárgyakkal bő­vült az önkormányzat esz­közparkja. Tavaly önerőből vásároltak egy kistraktor- ra szerelhető hótolót, egy fa­darálót, idén januárban pe­dig egy egytengelyes billenő pótkocsit. Pásztor Imre pol­gármester elmondta, a hó­tolót az enyhe tél miatt ed­dig csak egyszer használták. Következő beruházásuk egy szintén a traktorra rögzíthe­tő fűkasza lesz, melynek se­gítségével a település közte­rületeit teszik rendbe a köz­foglalkoztatottak. (jzs) Hasznosítják végre az üzleteket TÖRTÉL Visszavette az ön- kormányzat a malom épü­lete melletti „négyes üzle­tet’’. Godó Tibor polgármes­ter elmondta, az önkormány­zat azt tervezi, kisebb vállal­kozásoknak adnák oda térí­tésmentesen a helyiségeket, amennyiben a cégtulajdo­nosok helyieknek adna ott munkát. A szóban forgó üz­lethelyiségek évek óta üre­sen állnak, eddig nem hasz­nosították őket. (jzs) Településfenntartó céget hoztak létre TÖRTÉL Gazdasági társulást hozott létre az önkormány­zat, Törteli Településfenn­tartó Kft. néven. A cég fel­adata a településfejlesz­téssel kapcsolatos munkák megszervezése, lebonyolí­tása illetve a közintézmé­nyek hatékony üzemelteté­se. Helyben mostantól a le­hető legtöbb munkát ez a cég végez el, melyeket ed­dig külső vállalkozókra bíz­tak. Számítások szerint így jóval több pénz maradhat az önkormányzatnál. (jzs) Visszakérné a Magyar Nemzeti Múzeumtól Törtei a világ legna­gyobb méretű hun áldozati üst­jét, melyet 1869-ben találtak a település határában. Persze sejtik, erre kevés az esély... Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu TÖRTÉL A község címerében is szerepel az a hun áldozati üst, melyet a település szélén ástak ki 1869-ben, a Czakó-halom tö­vénél. A népvándorlás korából származó törteli hun áldozati üs­töt kormosán, sérülten találták. Ez a legnagyobb, a legsúlyosabb és a legdíszesebb is a sok ismert hun üst között. A hunok vélhető­en nem cipelték magukkal min­denfelé, hanem a téli szálláson valahová leállították és ebben főztek, így mutatva be áldoza­tot az istenüknek. Azt köszön­ték meg, hogy hosszú útjukra el­indulhattak és épségben meg is érkeztek.- A törteli leletre összetörve leltek rá a régészek. Még a hu­nok törték össze akkor, amikor a vezérük meghalt, hogy egy má­sikat készítsenek helyette. Pá­ratlan kincs ez, mely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban látható - állítja Koncz Margit, a Déryné Művelődési Központ és Könyvtár vezetője. Azért fordul­tunk éppen hozzá, mert az üst pontos másolata (melyet Kónya Miklós törteli pedagógus készí­tett) a felújított művelődési ház­ban áll.- Nemrégen azonban elhatá­roztuk, megkeressük a Nemzeti Múzeumot, hátha vissza tudjuk szerezni az igazi üstöt. Azt a vá­laszt kaptuk, hogy ez egy olyan nemzeti érték, melynek Buda­pesten van a helye, nem pedig itt, helyben - fűzi hozzá Margit. Kérdésünkkel, miszerint va­laha is lesz-e, lenne-e esélye Tör­teinek arra, hogy visszakerüljön hozzájuk az üst, dr. Tomka Gá­bort, a Magyar Nemzeti Múze­um gyűjteményi főigazgató-he­lyettesét kerestük meg.- Nem valószínű - válaszolja a szakember. - A Magyar Nemze­ti Múzeum az a hely, ahová a ma­gyarság és a magyar föld legfon­tosabb emlékeit gyűjtjük, ilyen ez az üst is. Ezen tárgyak mind­egyike származik valahonnan, Brassóból, Vasvárról vagy éppen Törteiről. Megértem, hogy a tör­teli szív azt mondja, ezen emlé­keknek ott a helyük, ahol talál­ták azokat, de így minden telepü­lés felléphetne hasonló igénnyel. Szeretném, ha a helyiek nem azt éreznék, hogy a budapesti múze­um elvette tőlük az üstöt, ellen­kezőleg: plusz értéket adnak e tárgynak és a községnek is, hi­szen így más országból érkező turisták is megcsodálhatják e leletet - magyarázza dr. Tomka Gábor, hozzátéve, ilyen páratlan értéket muzeális intézményben, muzeális gyűjteményben, hozzá­értő személyzet mellett lehet tá­rolni. Ami nem biztos, hogy min­den kis falu (így Törtei) rendelke­zésére áll.- Arra viszont volt már pél­da, hogy fegyveres őrzés mellett egy napra levittünk egy-egy ná­lunk kiállított tárgyat a „szülő­földre”, azaz ahol rábukkantak. Ez már inkább járható út - állít­ja a gyűjteményi főigazgató-he­lyettes. Ez a legnagyobb ilyen jellegű edény A hun művészet talán legismer­tebb emleke az körülbelül há romszáz díszes bronzüst, amely egész Eurázsiában jelzi a hunok mozgási terét. Magyarországon jelenleg ötöt ismerünk közülük, a legszebbet Törteiről, amely a világ legnagyobb méretű hun ál dozatí üstje. E díszes edények a halotti kultusz részéként a leg­gazdagabbak végtisztességé­nek kellékei voltak, feltehetően az áldozati állatokat főzték meg bennük. Mellettük léteztek diszi- tetlen, hétköznapi használatra készült hun üstök is, melyek jól megkülönböztethetőek a kulti­kus célú változatoktól. SZ. I. HÍREK Pesten marad az üst Megszűnt a társulás, jól döntöttek vajon? DÉL-PEST Megszűnt az Abony és Térsége Térségfejlesztési Társu­lás, melyet még dr. Gajdos Ist­ván abonyi polgármester idejé­ben hozott létre öt dél-pest me­gyei önkormányzat. Ez ugyan nem volt kötelező, de fontosnak érezték az akkori településve­zetők, hogy a nagy társuláson belül közös összefogással lob­bizzanak és pályázzanak bizo­nyos ügyekben. Pásztor Imre, Köröstetét- len polgármestere elmondta, a társulás azóta nem működött, hogy Balogh Edit, Abony pol­gármestere „megörökölte” e szervezetet. Az abonyi telepü­lésvezető szerint korábban több olyan lehetőség volt, melyben közösen dolgozhattak, pályáz­hattak volna, nem úgy, mint most. Pásztor Imre szerint e jól működő, „bejáratott” társu­lást jobb lett volna meghagyni, főleg, hogy pár éven belül Bu­dapest kiválik Pest megyéből. Ha ez megtörténik, vélhető­en ismét megnyílnak a pályá­zati lehetőségek a kistelepülé­sek előtt. Mivel annak idején a társulást testületi határozattal kellett létrehozni, ugyanilyen testületi határozattal is tud­ják csak megszüntetni, ezek után lehet töröltetni teljesen a szervezetet a cégbíróságnál. A kistelepülések mindegyiké­nek határozatot kellett hozni a megszüntetésről. J. ZS. Ellenőrzik a hulladékok lerakását a kistelepülésen Védeniük kell a kukákat TORTEL Csökkent a szelektív ku­kák, szigetek száma a települé­sen. A három kihelyezett sziget helyett már csak egy van, azt is bekerítették, a területet elzár­ták. Godó Tibor polgármester elmondta, a lakosok korábban szétdobálták a szelektív kukák körül a szemetet. Ráadásul nem csak újrahasznosítható hulla­dékot vittek ki, hanem állati te­temeket, tyúkbelet és minden­féle más kommunális szeme­tet. A kukák tetejét nem egy al­kalommal felfeszítették, meg­rongálták a lakosok. Ezt meg­elégelve az önkormányzat csak egy szigetet működtet a jövő­ben, azt is meghatározott idő­pontban és felügyelettel. J. ZS. Csak felügyelettel, meghatározott időpontokban lehet szemetet lerakni Nem lesz már több tetétleni böllérverseny KOROSTETETLEN Megszűnt a kö­röstetétleni böllérverseny. Pász­tor Imre polgármester elmond­ta, hét alkalommal tudták az elmúlt években a rendezvényt megszervezni, melyre (főleg eleinte) szép számmal érkeztek érdeklődők, versenyzők. Csak sajnos nem helyből. - Éppen a tetétleni lakosok hiányoztak a versenyről, őket ez nem érde­kelte. Ezért döntöttem amellett, befejezzük a böllérversenyt. Most szombaton egy „egyszerű” disznóvágásra Invitálom a lako­sokat. A két százötven kilós álla­tot a templom mellett vágjuk le, belőlük készítünk hurkát-kol- bászt, melyet aztán szétosztunk a helyiek között. J. ZS. jrj {áldást PF*4' .. Jb KÖRÖSIÉTí ü i Minden étkezés előtt asztali áldást .s * I mondanak a Ceglédi Református Általános Iskola ш és Óvoda Köröstetétleni Tagintézményében a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Az egyik ilyen ebéd előtti pillana-V tot örökítettük meg az óvodában. jgS......| ’Ils&. Wjb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom