Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-29 / 50. szám

4 TISZA-TÓ 2016. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ Végleges megoldást egy nagyobb beruházás jelentene Tengerré vált a belvíz Sarud közepén HÍREK Megújultak az épületek KISKÖRE Befejeződött an­nak a két épületnek a felújí­tása, amelyet nemrégen ka­pott meg a település önkor­mányzata térítésmentes ön- kormányzati hasznosításra. Az egyik érintett épület egy volt varroda, a másik a vízügy által kezelt és használt „Zson­gó”. Az energetikai korszerűsí­tés, teljes felújítás után a ké­sőbbiekben elsősorban mun­kahelyteremtő beruházások­hoz szeretnék hasznosítani ezeket az ingatlanokat. Sz. Zs. Böllérfesztiválra készülnek ÄBADSZALÖ Éppen tíz esz­tendeje született meg a Ti- szator, vagyis az abádszalóki böllérverseny ötlete. A Tisza- tor hagyományőrző gasztro­nómiai és kulturális fesztivál, amely feleleveníti, megőrzi és tovább adja évszázados ha­gyományainkat, a régi disznó­torok hangulatát. Idén márci­us 12-én rendezik a fesztivált, melyen többek között fellép Karcagi Nagy Zoltán, az Ének­lő Szakácsok és a Balkán Fa- natik is. A rendezvény egyik látványossága a hungariku- mok kiállítása és vására lesz, de készül itt 225 méteres kol­bász is egyben sütve. A X. Ti- szator háziasszonya: Borbás Marcsi, a Gasztroangyal szer­kesztő-műsorvezetője, a jó hangulatért pedig Ihos József (Kató néni) felel. Sz. Zs. Évet értékelt a szolgálat TIS24F. Évértékelő be­számolót tartott a Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálata. Az érintett szak­emberek, intézményvezetők, pedagógusok megvitatták a felmerülő problémákat, illet­ve elemezték a területükhöz tartozó feladatokat. Sz. Zs. Kisebbfajta tenger fogadja Sarud központjában az ér­kező vendégeket. A belvíz immáron két hete okoz gon­dot a településen, s vég­leges megoldást csak egy régóta várt, nagyobb fej­lesztés jelenthetne. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu TISZA-TÓ A Tisza rendszeres áradásához már hozzászoktak a folyó, illetve a Tisza-tó part­ján élők, természetes része az életüknek az árterekről va­ló időszakos kiköltözés. Csak­hogy az utóbbi időben a belvíz is sok gondot okoz a térség­ben, egyes településeken kü­lönböző védelmi fokozatokat is el kellett rendelni. Sarudon másodfokú védel­mi készültség van érvényben immár két hete. Sokmillió forintot felemésztő védekezéssel próbálják mentesí­teni azokat a házakat, nyaraló­kat, amelyeket veszélyeztet a víz.- A napokban a hatóságok is jártak nálunk, ellenőrizni jöt­tek, hogy valóban jogosan vé­dekezünk-e - tudtuk meg Til- csik István polgármestertől.- Természetesen elismer­ték, hogy jogszerű volt a má­sodfok elrendelése, hiszen igen nagy bajban vagyunk. A mostani helyzet gyakorla­tilag azért alakult ki, mert a település közepén találkozó utak két kis tavacskában fut­nak össze, ezeknek azonban nincsen gátrendszere. Nor­mál körülmények között ez nem okoz problémát, az el­múlt hetekben tapasztalt sok esőt azonban képtelenek el­nyelni, főként úgy, hogy a belvízelvezető rendszerünk meglehetősen rossz állapot­ban van. . így aztán folyamatos vé­dekezésre kényszerülünk, amelyben nagy segítséget nyújtanak a település vállal­kozói is. Erőgépekkel, saját munkájukkal járulnak hozzá a veszélyeztet területek men­tesítéséhez. Komoly a prob­léma a nyaralók térségében, számos házat veszélyeztetne a víz, ha nem dolgoznánk fo­lyamatosan. Amint a település polgár- mestere hozzátette, már most hosszabb időt vesz igénybe és nagyobb összeget emészt fel a védekezés, mint előzetesen számították. A jelenlegi kalkuláció sze­rint több mint tíz millió fo­rintra rúgnak a költségek, s az önkormányzat vezetői bíznak benne, hogy vis maior alapból ezt a pénzt később visszakap­ják. A végleges megoldást azon­ban csak az jelentené, ha le­hetőség nyílna a település belvízelvezető rendszeré­nek rekonstrukciójára. Ez vi­szont egy későbbi nagyszabá­sú beruházás lehetne, amely­re csak pályázati segítséggel nyílna lehetőségük a sarudi- aknak. Különleges darabok készülnek TISZADERZS Igazán egyedi for­mát találtak a Tisza-tavi köz­ségben az értékteremtő köz­munkának. Az egyik közfog­lalkoztatottnak, Kovács Eri­kának köszönhetően patch- work technikával készülnek különböző darabok. A foltvar­rás vagy foltmunkák eredeti­leg olyan kézimunkák, ame­lyeket főleg elhasznált ruhane­mű még használható részeinek felhasználásával készítenek. A patchwork története igen ré­gi, valószínűleg a szövés felta­lálásának idejére esik. A var­rógépek fejlesztése meggyorsí­totta, egyszerűsítette a varrá- si folyamatot, vannak azonban olyan minták, amelyeket csak kézzel lehet megvarrni.- Közel huszonöt esztendő­vel ezelőtt dolgoztam ugyan varrodában, valójában azon­ban nem tanultam a varrást - mondta el Erika, miközben az általa elkészített darabokat csodáljuk. - Elsősorban az in­ternetről merítettem az ötlete­ket és a technikát, amelyeket később továbbféjlesztettem. Az elmúlt időszakban már el­sősorban olyan dolgok készül­ték, amelyekre kimondottan igény volt itt a településen. Amint Kovács Erikától meg­tudtuk, főként a helyi intézmé­nyeknek - például óvodának, idősotthonnak - készít párná­kat, térítőkét, táskákat, dísze­ket és egyéb különleges textil­munkákat. Mindehhez nagy segítséget nyújtanak számára a kolléganői, akik a rendelke­zésre álló ruhaanyagot előké­szítik, a „keze alá” dolgoznak.- Ezekben a hetekben már főként húsvétra készülünk - teszi hozzá az ügyes kezű asz- szony. - Többnyire az ünnep­hez kapcsolódó darabokat ké­szítünk, hiszen most ennek van leginkább keletje. SZ. ZS. Kovács Erika igazán egyedi darabokat készít Ezer milliméter is esett már náluk- Nem ez az első ilyen eset nálunk - meséli egy idős fér­fi. - Néhány évvel ezelőtt elő­fordult, hogy rövid idő alatt ezer milliméternyi eső is esett, azt se tudta elnyelni a rend­szer. - Most inkább az nehe­zíti a helyzetet, hogy hosszú időn keresztül szinte minden nap jelentős mennyiségű csa­padék esett. Ráadásul a térségben nem csak Sarudot érinti a mostani belvíz. Tiszafüreden például a napokban fűtőberendezést és különböző berendezési tárgya­kat veszélyeztetett egy házba befolyó víz. A Rókás Szőlő útra riasztották a tiszafüredi hiva­tásos tűzoltókat. A pincében tizenöt centiméteres víz állt, ami fűtőberendezést veszé­lyeztetett, így a vizet szivattyú­zással kellett eltávolítani. HIRDETÉS Reneszánszát éli a Tisza-tó, komoly változást hozhatnak a következő évek Egymásra épülő fejlesztések jelenthetik a jövőt SZÁMOS fejlesztés valósult meg az el­múlt évek során a Tisza-tónál, sokak számára mégis fehér foltként szere­pel a térképen. Kovács Sándor a Ti­sza-tavi Fejlesztési Tanács elnöke­ként úgy véli, sok még a kiaknázat­lan lehetőség a térségben.- Mindig is hangsúlyoztam, hogy a Tisza-tó Magyarország, sőt az egész Kárpát-medence egyik leg­szebb természeti adottságú területe - emelte ki az elnök. - A turizmus­ban és a fejlesztések terén azonban még nem jutott el az őt megillető helyre. Az utóbbi években azonban már megvalósultak olyan beruhá­zások, amelyek felteszik ezt a térsé­get a magyar és európai turizmus térképére. Arra kell koncentrál­nunk, hogy melyek a húzó ágaza­tok, amelyeket tovább kell fejleszte­ni. A táji környezet bemutatásánál például a poroszlói ökocentrum kü­lönleges és európai szintű attrak­ció. Meg tudja mutatni az odaláto­gatóknak a tiszai élővilágot, a ha­lat, a tájat, akiknek akár csak fél napjuk van idelátogatni. Arra kell azonban törekednünk, hogy a ven­dégek ne csak egy napra érkezze­nek a térségbe, hanem több éjsza­kát is eltöltsenek nálunk. Örömteli, hogy mindez kiegészül például ka­landparkkal, ártéri túraútvonallal, szörftáborral, speciális - például a súlyom növény felhasználásával készülő - gasztronómiai kínálat­tal. Ehhez azonban rendkívül fon­tos a szálláshelyek minőségének és mennyiségének javítása. Nyilvánvaló, hogy az ökoturiz­mushoz, a természetjáráshoz, a sporthoz kiváló ez a terep. Szeret­nénk elérni, hogy a Tisza-tó körü­li kerékpárút teljes mértékben kör­bezáruljon. Megépült ugyan Tisza­füreden a kerékpáros centrum, de a 33-as út Tiszafüred-Poroszló közöt­ti szakaszának megépítése tenné tel­jessé ezt a fejlesztést. Ezzel Magyar- ország legszebb kerékpárútja lehet­ne a miénk, hiszen a balatoni vagy éppen velencei-tavi kerékpárút lát­ványban nem vetekszik a Tisza-ta- vival. Az aktív turizmusra (kerék­páros, vízi turizmusra) tehát nagy hangsúlyt kell fektetni, mint ahogy a kikötők fejlesztésére is. Egyre pezsgőbb az élet a kikötőkben, hi­szen különleges élményt nyújt ez a vízfelület, amely páratlan területe a motoros vízi sportoknak. Ezeket is mindenképpen fejleszteni kell. A Te­rületi Operatív Programok kereté­ben a turizmusfejlesztésben és az infrastruktúra-fejlesztésben össze­hangoljuk az elképzeléseket, hogy ne egymás rovására indítsák el be­ruházásaikat a települések. Hiszen korábban akadt rá példa, hogy két jó elképzelés akár ki is oltotta egy­mást. Azt látom, hogy most kitűnő­en működnek együtt a Tisza-tavi ön- kormányzatok és a megye segítségé­vel összehangolják az elképzelése­ket. Tiszafüred például most komoly lendületet kapott, új koncepciók szü­lettek, a környékkel is jó kapcsola­tot ápolnak, de Kisköre, Tiszaderzs, Tiszaszőlős fejlesztései is olyanok, amelyek lendületesek, innovatívak. A turisztika azonban csak egy szeglete a fejlesztéseknek, a térség­ben élők számára munkahelyterem­tő beruházásokat is létre kell hoz­ni. Olyan beruházásokat kell hoz­ni a térségbe, amelyek együtt tud­nak élni az ökológiával, a termé­szettel, turizmussal. Értelemsze­rű tehát, hogy környezetszennye­ző, nagy terheléssel bíró beruházá­sokat nem szeretnénk, de minden­képpen munkahelyekre van szük­ség, mert ennek a térségnek is nagy problémája, hogy a fiatalok elván­dorolnak. Pedig, ha nincsenek fia­talok, nincs mire építeni. Összességében úgy látom, rene­szánszát éli a Tisza-tó. Egyre töb­ben fedezik fel, a települések veze­tői és helyi vállalkozók új lendüle­tet adnak a térségnek és bízom ben­ne, hogy a következő négy-öt évben komoly változásokat tapasztalunk majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom