Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-27 / 49. szám

14. MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Grecsó Krisztiánt nem terheli a népszerűség, szívesen mesél olvasóinak Küzd a „lelki öregedés” ellen Fiatalos és laza, mégis ra­gaszkodik múltjához és a szülei értékeinek tovább- örökítéséhez. Sokak ked­vence, Grecsó Krisztián minden beszélgetés alkal­mával beavatja közönségét valami ismeretlenbe, éle­tének egy-egy kedves pilla­natába. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Grecsó Krisz­tián író már visszatérő ven­dégnek számít egyes irodalmi esteken. Legutóbbi az egyiken Molnár Ferenccel, beszélgető- társával megvitatták a Jelmez­bál című családregénye szüle­tésének körülményeit is. Az író elárulta közönségének, hogy sokszor merül el az ott­honi fényképalbumokban és a régi iratokban. Nemrégiben pedig egy nagyon különleges papírra bukkant: dédnagyap- ja leszerelési dokumentumait találta meg. Amikor erről a hírről be­számolt az internetes közös­ségi oldalon is, egy levél érke­zett hozzá válaszul Csíkszere­dából: a rég elfeledett rokonok jelentkeztek, s még egy képet is küldtek, melynek köszön­hetően Krisztián édesanyja láthatta a nagyapját. Ezek a családi események, az embe­rek, akikkel élete során talál­HIRDETÉS kozik, mind-mind ihletik mű­vei keletkezésekor. Molnár Fe­renc kérdésére, hogy miért fontos számára a mese, Gre­csó Krisztián elmondta, sze­rinte a mese segít feldolgozni mindent, amit a hétköznapok­ban képtelenség.- Ahhoz, hogy elviseljem saját magam, látnom kell a sa­ját történetszerűségem. Gon­doljunk csak bele, hogy való­jában a pszichológusok is így próbálnak meg segíteni az embereken: hallgatnak, a pá­ciens pedig mesél. Elárulta, véleménye szerint mennyire fontos szerepe van a családnak - ahol mindenki főszereplő hiszen segítenek az emlékezésben, sokszor pe­dig a fájdalom elenge­désében is.- A Megyek utánad című könyvem példá­ul egyebek mel­lett arról szól, hogyan tanu­lunk meg sze­retni - mond­ta, majd ké­sőbb ki- emelte: nagyon fontos, hogy ő ma­ga sose íród­jon bele a tör­ténetekbe, ahogy fogal­mazott: más kontójára ját­szik. Az irodalmi est népszerű vendége mesélt arról is, mi kö­vetkezhet abból, hogy a művé­szet demokratizálódott.- Életünk szinte állandó­an rögzí- _ tett, sokan ,^18ВИкк ve­zetnek b 1 о - got, amibe bárki beleolvashat, aki rátalál. Visszakereshető vizu­álisan minden, sugároznunk kell kifelé - osztotta meg kö­zönségével véleményét a fia­tal író. Ezt követően Molnár Ferenc az önéletrajzokról is kérdezte, Grecsó Krisztián pe­dig a szókeresés után - mely- lyel szintén fokozta az est han­gulatát -, minden alkalom­mal egyenes és konkrét vála­szokat adott. Beavatta olvasó­it abba is, milyen élmények­kel gazdagodott már az Élet Grecsó Krisztián örömmel tesz eleget a kérésnek: szívesen talál­kozik olvasóival, mesél életéről és Irodalomnál, ahol szerkesz­tő, ahogy abba is, miért fon­tos számára Móricz Zsigmond személye és munkássága.- Nézzük csak meg, meny­nyire izgalmas és őszinte volt ez az ember. Olyan dolgokat csinált, amikről még nem hal­lott a világ. Eladta például a nászütját: tudósított róla, per­sze a naplói és a tudósítások között ég és föld a különbség - mondta el észrevételeit. Természetesen szóba került a Rájátszás is: Grecsó szerint a verseskötet sajnos eltűnő­ben van, s manapság jobban él a vers, ha szavalják vagy éneklik, előadják őket. (A Rá- szásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai és kor­társ költők ír­ják át egymás műveit, hogy slá­gereket hozza­nak létre. Az al­kotói folyamatban a költők új szöve­geket írnak a ze­nészek ismert dalai­hoz, a zenészek pedig megzenésítik a poéták egy-egy versét.)- A manapság nagyon di­vatos slam poetry is tökéle­tesen alkalmas, a fiatalok nagyon kedvelik, ám azt kevesen tudják, hogy való­jában ez az egyik legősibb találmány a földön. A Ráját­szás számunkra nem marke­ting, egyszerűen csak így lát­juk: a verseknek most itt van a helye - tette hozzá. Testvé­re, Grecsó Zoltán táncművész is közreműködik a versek ér­telmezésében, elősegíti, hogy minden ilyen est különleges és egyedi legyen. A „lelki öre­gedés” mellett szóba került az is: az író szerint akkor vész el az ifjúság, ha már eltűnnek a régi barátok. Az elmaradhatatlan felolva­sás után életének apró mozza­natairól is nyilatkozott.- A Lehel piacra járok vásá­rolni, ez az egyetlen igazi pi­ac maradt meg szerintem. Oly­kor-olykor a közeli sörözőbe is betérek, természetesen szigo­rúan csak a történetekért. Itt találkoztam össze egyszer Tandori Dezsővel - említette meg, majd elárulta, a találko­zás és beszélgetésük is újabb gondolatokat indítottak el ben­ne. A szabadság szó hallatán a svédországi utazásra emléke­zett, és azokra az emberekre, akik nem szorongtak.- Manapság már születé­sünk pillanatától szorongunk valami miatt - utalt ezzel ar­ra, miért nem teljes a szabad­ságunk. Grecsó Krisztián nem akar elszakadni múltjától, sőt vallja, igazából ez a dolgunk, hogy újrateremtsük a szülé­ink életét. Töretlen a Szimfonik Harsona Együttes népszerűsége, melynek tagjait jól ismeri a koncertlátogató közönség Komolyzenét is belecsempésznek műsoraikba SZOLNOK Néhány éve egy új zenei formáció tűnt fel Szol­nok életében, s azóta is töretle­nül szárnyal előre. Ez a formáció nem más, mint a szimfonikus ze­nekar lelkes, fiatal zenészeiből megalakult Szimfonik Harsona Együttes, melynek tagjait már jól ismeri a koncertlátogató kö­zönség, hiszen több alkalommal önálló műsorral is felléptek a ze­nekar bérletes hangversenyein. Az együttest azonban nem csak a komolyzene kedvelői ismerik, hiszen az elmúlt években a Cafe Frei meghívására rendszeresen felléptek Szolnok kedvenc ká­véházában, színesítve produk­cióival a szolnoki éjszakák ze­nei kínálatát. A zenekarról Mes­ter Ádám művészeti vezetőt kér­deztem.- Mikor alakult meg az együttes, és mi céllal? M. Á.: 2012-ben négy fővel, har­sonakvartettként, csupán öröm­zenélés céljából alakítottuk meg az együttest. Ám a 2012-es zene- akadémiai kamaravizsgám sike­rességén és a vizsgabiztosok biz­tatásán felbuzdulva tovább foly­tattuk az együttzenélést. 2013- ban, a diplomakoncertemen is volt egy fellépésünk. Ekkor még nem volt egyéb célunk, mint a to­vábbi közös muzsikálás.- Mindannyian a szimfonikus ze­nekar tagjai. Milyen hatással van a szimfonikus zenekari munkára a harsona együttes tevékenysége? M. Á.: A harsona együttes te­vékenysége egyértelműen a szimfonikus zenekari munka ja­vára válik, hiszen mi - még ha más zenei stílusban is - többet játszunk közösen. Éppen ezért Sokféle korosztálynak játszott már az együt­tes, s eddig mindegyiket sikerült megnyernie F ismerjük egymás rezdüléseit, ami nagyon fontos az együttze- nélésben. Nem véletlen mondják a szakmában, hogy a kamaraze­nélés „very important”.- Milyen stílusú zenéket játszo­tok? M. Á.: Igyekszünk a legszéle­sebb kínálatot nyújtani közönsé­günknek, éppen ezért mindenfé­le zenei stílusból szemezgetünk. Ami megtetszik, azt a saját arcu­latunkra szabjuk, hogy minden­ki megtalálja a neki tetsző szá­mokat.- Jellemzően melyik korosztály alkotja főként a harsona együttes közönségét? M. Á.: Játszottunk már tizen­éveseknek, de gyakran fel-fel- bukkannak közönségünk köré­ben az idősebb korosztály tagjai is. Örömmel mondhatom, hogy bármely korosztálynak játszot­tunk eddig, sikerült mindegyi­ket megnyernünk. Kérdésére a válaszom: 6-90 éves korig min­denki hallgatja a zenénket.- Az együttes komolyzenei dara­bokat is játszik. Fogékonyak-e a fiatalok az ily módon „tálalt” ko­molyzenére? M. Á.: Igyekszünk komolyze­nét is belecsempészni műsora­inkba, és azt tapasztalom, hogy van rá kereslet a fiatalok köré­ben is. De nagyon vigyázni kell arra, hogy milyen köntösben tá­laljuk ezeket a műveket. Vélemé­nyem szerint már az is nagy do­log, hogy a mostanság igencsak elterjedt, túlnyomórészt igény­telennek mondható gépi zene mellett az élő zene iránt is ilyen nagy igény mutatkozik.- Ki szokta hangszerelni a darabo­kat? Vagy ez közös munka? M. Á.: A hangszerelést általá­ban egy emberünk szokta végez­ni, de gyakran kap segítséget. Az a jó a mi csapatunkban, hogy mindenki kiveszi a részét a mun­kából. Legyen az szervezés, pako­lás, szállítás stb. Ki mihez ért, azt csinálja.- Van egy rajongói klubotok a Facebookon... M. Á.: Igen, kb. egy fél évvel ezelőtt hozta létre néhány lelkes hölgy. Ez egy nagyszerű dolog, ugyanis a klub tagjai reklámoz­zák a csapatot, s mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a Szimfonik Harsona Együttest. Bí­zunk benne, hogy a rajongói klu­bunk létszáma egyre több lesz.- Szoktatok-e koncertezni a Frei Cafén és a zenekari hangverse­nyeken kívül? Jártok-e vidékre? M. Á.: Szerencsére egyre több meghívást kapunk mindenfelé. A Cafe Freiből indultunk, de már eljutottunk Kisújszállástól Buda­pesten keresztül Németországig. Lassan az ország minden részé­ből kapunk meghívásokat, ami nagy örömmel tölt el bennünket.- Mik a hosszú távú céljaitok?- M. Á.: Szeretnénk többek kö­zött saját számokat írni, s azok­kal meghódítani a közönséget. Szeretnénk nagy művészekkel közösen fellépni, bár erre volt példa, hiszen Varnus Xavérral és St. Martinnal már játszottunk együtt. A jövőre nézve vannak komoly terveink nagy előadók­kal, de ezek egyelőre még nem publikusak.- Február 29-én lesz egy rézfúvó- sest a városházán, ahol ti is közre­működtök. Rajtatok kívül kik ját­szanak még ezen a koncerten? M. Á.: Úgy gondolom, hogy a hétfői rézfúvósest egy eléggé sok­színű produkció lesz. A szimfoni­kus zenekar minden rézfúvósa képviselteti magát ezen a koncer­ten, ami bizonyára igen impozáns látványt nyújt majd, ...és a műsor­számokról még nem is beszéltem, de most nem is fogok! Jöjjenek el, hallgassák meg a koncertet, és érezzék magukat nagyon jól! Kádár Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom