Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-20 / 43. szám

2016. FEBRUÁR 20., SZOMBAT SPORT 15 A lengyel sajtó szerint a Tiencsin Teda vinné a Legiától a magyar focistát Nem igazán szereti a kínai kacsát VARSÓ Az egyre értékesebb Nikolics Nemanja tudja, a futball egyben üzlet, de még sokáig élvezni akarja a Legia-drukkerek szeretetét. Pietsch Tibor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu-Kezdésnek jó volt?-Csak a szokásos... - felelte nevetve Nikolics Nemanja, aki a lengyel bajnokság tavaszi nyitányán két góllal vette ki a részét a lagiellonia elleni 4-0-s Legia-győzelembó'l. - A meccs előtt úgy nyilatkoztam a Nem­zeti Sportban, hogy szeretném ott folytatni, ahol ősszel abba­hagytam - örülök, hogy betar­tottam a szavam. Erre készül­tem, és erre készült a csapat is. Úgy indítottuk a mérkőzést, ahogy hazai pályán kell, lero­hantuk a vendégeket, és mire felocsúdtak, már két góllal ve­zettünk. Amit a felkészülés so­rán gyakoroltunk, mindjárt az első alkalommal visszaköszönt a pályán. A Legiának mostan­tól így kell futballoznia! An­nak a csapatnak, amely beval­lottan a bajnoki címre tör, erőt kell demonstrálnia!-Aki pedig a gólkirályi címre pályázik, már a hetedik percben be kell találnia?-Tudja, úgy vagyok a gól­szerzéssel, hogy jobb ko­rábban, mint később. Né­mi szerencsém volt, mert Alekszandar Prijovics beadá­sa után a védő elcsúszott, de a helyzetet akkor is gólra kellett váltani. Ráadásul sok időm nem volt, így az átvétel után egyből lőttem, tekintsük a ha­zai pálya előnyének, hogy a kapufáról befelé pattant a lab­da. A második gólomat is egy hátvéd rontása előzte meg, na, az egy tipikus Nikolics- gól volt, ugyanis jókor voltam jó helyen. A védő haza akar­RBTUMA I § Ez az, ami csak ritkán sikerül a lengyel élvonalban szereplő hátvédeknek: megállítani Nikolics Nemanját, M aki a szezonban eddig huszonhárom gólt szerzett ta fejelni a labdát, de én arra lecsaptam, és a hálóba lőttem. Ennél a szituációnál lesen áll­tam, de mivel ellenféltől kap­tam a labdát, szó sem lehetett szabálytalanságról.-A hetvenharmadik percben átadta a helyét Andrej Dudá­nak. Feltételezem, nem önszán­tából?-Magamtól biztosan nem jöttem volna le... Sztanyiszlav Csercseszov azonban így dön­tött, és nekem mint játékos­nak kötelező respektálnom az edző döntését. Valahol a mélyén még hálás is lehe­tek neki, mert ahogy baktat­tam le a játéktérről, csaknem huszonhatezren éltettek fel­állva. Megtisztelő számomra, hogy légiósként kiérdemeltem a szurkolók szeretetét, és úgy vélem, ami tőlem telt, megtet­tem.-Kérdés, meddig érezheti a Legia-drukkerek rajongását.-Remélem, még jó ideig.- Csakhogy a hírek szerint me­sés ajánlattal csábítják Kínába.-Próbálok minél keveseb­bet foglalkozni ezzel a témá­val. Pillanatnyilag nem tudok konkrét érdeklődésről.- A lengyel sajtóban felröppent a Tiencsin Teda megkeresése?-Hozzám annyi jutott el, hogy állítólag - hangsúlyo­zom, állítólag - egy-két kínai klub vinne, de hogy melyik, az nem. Mondhatok én ugyan­akkor bármit, tudomásul kell venni, hogy a futball'is üzlet. Tetszik, nem tetszik, egy lab­darúgó nem tervezhét hosszabb távra.-Tekintve, hogy Kínában febru­ár huszonhatodikáig tart az át­igazolási időszak, benne van a pakliban a téli klubváltás? Hiánypótlás a Jagiellonia ellen A Jagiellonia azon kevés csa­pat közé tartozott, amely ellen Nikolics Nemanja a bajnokság első felében nem volt eredmé­nyes. Adódik a kérdés: ez jelen­tett plusz inspirációt? „Inkább az hajtott, hogy le­győzzük, mert az ősszel csu­pán egy-egyre végeztünk az otthonában - felelte a tizen­hatszoros válogatott csatár. - Annak persze örülök, hogy va­sárnap dupláztam, ha úgy vesz- szük, bepótoltam az őszi hi­ányt. A hét végén Lubinba láto­gatottunk, és bár az ősszel lőt­tem gólt a Zaglebiének, az is csak döntetlenre volt elég, úgy­hogy a motivációval ezúttal sem lesz probléma.”-Ezen a kérdésen csak akkor érdemes morfondírozni, ha be­fut egy ajánlat. A minapi inter­júban azt is elmondtam, hogy szeretném befejezni, amit itt el­kezdtem. Ezt tartom most is. Ja­nuárban egy megkeresésre már nemet mondtam, mi több, akkor jeleztem is a varsói vezetőknek, hogy a nyárig mindenképpen a Legiában szeretnék játszani. Bajnok, kupagyőztes és gólki­rály akarok lenni! A kérdés sok­kal inkább az, hogyan cseleksze­nek a vezetők, ha valóban kap­nak egy visszautasíthatatlan- nak tetsző ajánlatot. Noha nem vagyok már gyerek, így nem hi­szek el mindent, ami különbö­ző fórumokon megjelenik, hal­lom, hogy mekkora összegekkel dobálóznak a kínai egyesüle­tek. Valahol már azt is olvastam, hogy rekordsummát fizetnének értem. Lehet, kár volt ennyi gólt rúgnom, mert így felhívtam ma­gamra a figyelmet....-A hétfő délelőtti edzésről ké­szült beszámoló szerint külö­nösen jó kedvében volt.-Nem csoda, hiszen né- I, hány órával korábban k lőttem két gólt... Az edzésen egyébként mindenki vidámnak tűnt, érezhető volt, hogy a sikeres idénykezdésnek kö­szönhetően nagy teher került le a vállunkról.-Az edzőpálya körül nem látott kínaiakat?-Egyet sem! Egy magyar te­levíziós stáb viszont tisztele­tét tette. Jó fejek, aranyosak voltak, már a vasárnapi mér­kőzésen is forgattak, hétfőn pedig elkísértek mindenho­va, hogy bemutathassák, ho­gyan telnek a varsói hétköz­napjaim.-No és hogyan?-Nem hiszem, hogy bárkit is meglepek a válasszal: jól. Nagyon is jól. Menesztésről szó sem volt, állítja Dzsudzsák Balázs, aki nem váltana klubot a kontinenstorna előtt Uraim, csak nyugalom, maradok, tisztelettel!-Még Törökországban?-Persze, most értem haza az edzésről - szólt a telefonba Dzsudzsák Balázs. - Ha sza­bad visszakérdeznem: hol kel­lene lennem?-Egyes hírek szerint Kínában...-Reggel olvastam, hogy gyakorlatilag ki vagyok rúg­va a Bursasportól. Ha nem ha­ragszik, leteszem a telefont, pakolnom kell...-Ironizál?-Persze, hogy ironizálok! Ha komolyan vennék min­den velem kapcsolatos infor­mációt, abba beleőrülnék! Az elmúlt két hétben kerültem a nyilvánosságot, mert bár nap­ról napra megjelent valami - már elnézését - baromság rólam, nem akartam azokat kommentálni. Most azonban legalább elmondhatom, mi a helyzet.-Hallgatom!-Mivel az tagadhatatlan, hogy nem az elvárásnak meg­felelően szerepelünk, hétfőn összeültek a klub vezetői. Af­féle válságértekezletet tartot­tak. A keddi edzést videózás követte, majd a sportigazga­tó jelezte, hogy szeretne be­szélni velem. Az első kérdé­se nem az volt, hogy még ma vagy csak holnap akarok-e Kí­nába utazni... Sőt ezt egyálta­lán nem kérdezte. Azt tuda­kolta, miben segíthetnek ne­kem abban, hogy jobb teljesít­ményt nyújtsak.-Mit felelt?- Azt, hogy ne féltsenek, nincs semmi baj! Habár azt megjegyeztem, némiképp fur­csálltám, hogy az elmúlt két hétben egyik badarság látott napvilágot a másik után, és erre senki sem reagált. Miu­tán kiestünk a kupából, mást sem olvastam, mint hogy Dzsudzsák Balázs a felelős ­a végén már az volt az érzé­sem, hogy ha havazik, ha süt a nap, azért kizárólag én va­gyok a hibás. Elismerem, nem életem legjobb formáját mutat­tam, de egyesek mintha elfe­lejtették volna, hogy a futball csapatjáték. A sportigazgató közölte, szó sincs arról, hogy megválnak tőlem.-Kérdés, mit szól ehhez a veze­tőedző Hamza Hamzaoglu?-Hasonló véleménye van. -Az csak aggasztja, hogy a legutóbbi két bajnokin mind­össze tíz percet töltött a pá­lyán.-Ez tényleg bánt, mert utá­lok a kispadon ülni. Jóllehet nincs dráma attól még, hogy egyszer nem léptem pályára, egyszer pedig a hajrában be­cseréltek. Továbbra is az le­beg a szemem előtt, hogy a Bursasporban és a válogatott­ban is jól futballozzak. Eszem ágában sincs a világ végére el­menni!-Mármint Kínába?-Se oda, se máshova. Mara­dok Törökországban, és kész! -Mi lesz akkor, ha nem kerül vissza a kezdőbe?-Visszakerülök! Ha netán nem most, akkor a jövő héten! Az biztos, hogy előbb-utóbb megkapom a lehetőséget, on­nantól fogva rajtam múlik, élek-e vele. Félreértés ne es­sék, nem a Barcelona sztár­ja vagyok, nekem is vannak rosszabb meccseim, de maxi­málisan tisztában vagyok ve­le, mikor nyújtok jó teljesít­ményt, és mikor nem. Szerin­tem az elmúlt időszakban nem lehetett panasz a játékomra, ám az edző úgy döntött, hogy a kispadra ültet. De nem sér­tődtem meg.-Legközelebb a listavezető Fe- nerbahcét fogadják. Mit gon­dol, az első perctől a pályán lesz?-Úgy készülök. Törökország szép hely, de az itt eltöltött hét hónap során már rádöbben­tem, hogy a végletek orszá­ga. Már semmin sem lepődöm meg. Azon se, ha csere leszek, azon se, ha kezdő. Egyvalamit azonban megfogadtam. -Éspedig?-Nem idegesítem magam a híreken. Mondjuk nem lesz könnyű, mert nem kellemes reggel azzal szembesülni, hogy egyrészről ki vagyok rúgva, másrészről meg sem állok Kínáig... Nem akarok állandóan magyarázkodni. Inkább arra gondolok, hogy mindig lesz jobb és szebb, rá­adásul már csak négy hónap, és jön az Európa-bajnokság! Pietsch Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom