Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-16 / 39. szám

2016. FEBRUAR 16., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 11 Mostanra összesen kétszáz, hazánkban előforduló fajt figyelt már meg Árpád, a madarakkal táncoló Nagykörűben civil, illetve önkormányzati kezdemé­nyezésre immáron a máso­dik téli szezonban szerve­zetten is zajlik a madárete­tés. A helyiek közül sokan saját örömükre évek, évtize­dek óta etetik a madarakat a portájukon, ám két éve a közterületeken elhelyezett etetők környéke is a külön­féle madárcsivitelésektől hangos. Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu NAGYKÖRŰ Hivatalosan ugyan még nem hirdették ki, de Nagykörű bizonyára jó esély- lyel pályázna a „Madárbarát település” elismerő címre. Az egyik helyi madarászt, Rimó- czi Árpádot pedig a „Madárba­rát természetfotós” kategóriá­ban jelölnék a díjra. A község egyik leg(el)ismer- tebb madarászával beszélget­tünk arról, hogy miért fontos a téli madáretetés, illetve, ő ma­ga miként lett madárbarát?- Kettős haszna is van a té­li madáretetésnek - hangsú­lyozza Rimóczi Árpád, aki ter­mészetjáróként, -fotósként, il­letve a helyi termékek népsze- rűsítőjeként is ismert a térség­ben. - Elsősorban a helyben te­lelő, az etetőkre járó madara­ink életkörülményeit tudjuk így javítani. Másrészt sok-sok örömet okoz e kis szárnyasok megfigyelése és fényképezé­se a madárbarátoknak. Ä téli madáretetések során magam is nagy szenvedéllyel figyelem és fényképezem a madarakat, de gyakran kirándulok a falu környékén is, ahol ritka ma­darakra „vadászom”. Egyedül vagy néhány, hasonszőrű cim­borával a természetbe kiruc­canva tapasztalható, mennyi­re is színes és izgalmas a ma­dárvilág. Az ilyen megfigye­lőtúrák során olyan madara­kat is megleshetünk, melye­ket csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem láthatunk az etetők környékén. Közvetle­nül a Tiszánál például gyak­ran megfigyelhetünk külön­böző vízimadarakat, de sasok­kal, sólymokkal is találkozha­tunk, ha kellően nyitott szem­mel és objektívvei járunk. Rá­döbben az ember, hogy azo­kon kívül, amelyeket már rég­óta ismer, hány ritka madárfaj is előfordul ezen a környéken. Még biztosan nem jutottam a végére, hiszen ez évben töltöm be a 40-et, de már így is volt szerencsém a hazánkban ösz- szesen előforduló 410 madár­faj több mint a felét megfigyel­nem Nagykörűben és közvet­len környékén.- Mikor volt az első tudatos ta­lálkozásod a „vidékkel”? Mióta vagy természetjáró?- Amióta az eszemet tudom, de talán már korábban is, en­gem nagyon érdekelt a ter­mészetjárás. Rendkívül érde­kesnek és csodálatosnak tar­tottam a természet sokszínű­ségét. Jártamban, keltemben rendre megfigyeltem a külvi­lágot és sokat tapasztaltam.- Mikor „szakosodtál” a mada­rakra?- Anyukám elmondása sze­rint már 2 éves koromban a búbos bankákat figyeltem, amik egy odvas almafában fészkeltek, a régi házunk kert­jében. Azzal szórakoztam, hogy az ujjamat bedugtam az odúba és a kis fiókák azt csip­kedték. Nem fájt, egyáltalán nem zavart, sőt, inkább na­gyon mulatságosnak és érde­kesnek tartottam. A madarak megfigyelése a ’80-as évek kö­zepétől vált szenvedélyemmé. Egyik nagy inspirálóm az uno- katesóm, Peti volt. Az első ké­zi távcsövemet 1988-ban kap­tam a szüleimtől karácsonyra, attól kezdve már terepi megfi­gyelési naplót is írok. A ’90- es évek legelején pedig áll­ványos, nagyobb nagyítású távcsövet is kaptam, amely- lyel már a távoli eseménye­ket is jól meg tudtuk figyelni. Azért a többes szám, mert Pe­tivel és a másik unokatesóm- mal, Robival együtt róttuk a határt, a madarak után kutat­va. A fotózást csak az elmúlt 2 évben kezdtem el, de annál lelkesebb vagyok, hogy a meg­figyelt madarakat fényképpel is tudom dokumentálni. Elő­ször az „Európa madarai” cí­mű könyvet használtuk a fa­jok beazonosítására. A ’90-es évek elejétől kezdtünk a Hor- tobágyra járni, ahol jó szemű, tapasztaltabb madarászoktól tanultunk.- Mit gondolsz, mennyi madár­fajt tudsz megkülönböztetni, hány madarat ismersz?- Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet szinte összes ma­darát felismerem terepen, ez kb. 1150 faj, de ezenkívül még sok más jellegzetes madárfajt felismerek az összes földrész­ről. Összességében elmondha­tom, hogy 2-3000 madárfajt terepen is biztosan felismer­nék. Egyébiránt ahhoz talán egy élet is kevés, hogy minden madarat beazonosítson az em­ber, hiszen a világon mintegy 10 ezer madárfajt tartanak számon. Ezek legnagyobb ré­sze trópusi és szubtrópusi or­szágokban fordul elő, ám úgy gondolom, ha egy ilyen hely­re utazhatnék, megfelelő fel­készülés után, a szakirodal­mak tanulmányozását köve­tően a fajok nagy részét felis­merném.- Mióta „Madárbarát telepü­lés” Nagykörű, és az ország Cseresznyéskertjében meny­nyien vagytok elhivatott mada­rászok?- Még 2014-ben indult útjá­ra egy kezdeményezés, misze­rint Nagykörű legyen az or­szág első madárbarát faluja. A dicséretre méltó akció cél­ja, hogy a településen élők tu­datosan figyeljenek oda a ma­darak életkörülményeire. En­nek érdekében szeretnénk el­érni, hogy minden háznál le­gyen madáretető, hogy a té­li időszakban élelemhez jus­sanak a kismadarak. Az el­múlt két téli szezon bebizo­nyította, hogy értő fülekre ta­lált a kezdeményezés. Ráadá­sul nem csupán a helyiek, ha­nem számos nyaralótulajdo­nos is jelezte, hogy ugyan szí­vesen bekapcsolódna a prog­ramba, de télen sajnos nem tartózkodik a Tisza-parti köz­ségben. Számukra a program szervezőiként azt találtuk ki, és a rendszer működőképessé vált, hogy nekik is van lehető­ségük segíteni, például etető­mag-beszerzéssel, ami termé­szetesen a falu etetőibe kerül. Aki manapság csendesen vé­gigsétál Nagykörű utcáin, ta­pasztalhatja, mennyire élénk és vidám a madárélet. Látva a madarak elégedettségét, az ő jókedvük a helyi emberek, va­lamint az ideérkező vendégek életére is pozitívan hat. A Jászságban az elmúlt évben nőtt a rablások száma, viszont valamennyi esetet felderítették A tavalyi évet értékelte a kapitányságvezető JÁSZBERÉNY A Jászberényi Rend­őrkapitányságon a napokban megtartott értekezleten dr. Kö- rei-Nagy József rendőr ezredes, kapitányságvezető értékelte a ka­pitányság tavaly végzett mun­káját, tájékoztatott a Jászberényi Rendőrkapitányság. A rendőrkapitány kiemelte, hogy a Jászberényi Rendőrkapi­tányság illetékességi területén több mint 5 százalékkal csökkent az összes rendőri eljárásban re­gisztrált bűncselekmények szá­ma és a lakosság szubjektív biz­tonságérzetét befolyásoló közte­rületi bűncselekmények száma is tovább mérséklődött. A rendőrkapitányság hatás­körébe utalt legsúlyosabb bűn- cselekmény a rablás, melynek száma több mint 30 százalék­kal emelkedett, viszont az eljáró nyomozók valamennyi esetet fel­derítették. A regisztrált bűncse­lekmények közül továbbra is do­mináns a lopás, számuk 8,2 szá­zalékkal csökkent. A lakásbetö­rések száma is mérséklődött 3 százalékkal. Több mint ötödével csökkent a gépjárműbűnözés a Jászságban, azonban a garázda­ság és a testi sértések száma kis­mértékben emelkedett. A közte­rületen elkövetett bűncselekmé­nyek nyomozás-eredményessé­ge több mint 75 százalék. A Jász­ság 18 települése közül 4 telepü­lésen kismértékben emelkedett a regisztrál bűncselekmények száma, 2 településen gyakorla­tilag ugyanannyi maradt, mint 2014-ben. További 12 települé­sen bűncselekményszám-csök- •kenés mutatható ki. A regisztrált bűncselekmények mellett a sza­bálysértések száma közel 12 szá­zalékkal csökkent. A Jászság ide­genforgalmi szempontból jelen­tős rendezvényeinek probléma- mentes lebonyolításában a rend­őrkapitányság minden esetben részt vett. A térség közlekedés- biztonsági helyzetéről elmondta, hogy a személyi sérüléses bal­esetek száma eggyel nőtt az elő­ző évhez képest. 2015-ben hat halálos kimenetelű balesetben heten haltak meg a közutakon. Az ittassági arány még mindig magas, 2015-ben 13,46 százalék volt. A baleseti okok változatla­nok, domináns a sebességtúllé­pés, az elsőbbségi kötelezettség meg nem adása, a kanyarodá­si szabályok megsértése. A bal­esetek okozói többségében sze­mélygépjárművek, illetve teher­gépjárművek vezetői, azonban 2015-ben 17 esetben kerékpáros, 4 esetben gyalogos volt a szemé­lyi sérüléses baleset okozója. A bűn- és baleset-megelőzé­si tevékenységgel kapcsolatban kiemelte, hogy a rendőrkapi­tányság a különböző program­jaik kapcsán közel húszezer főt ért el közvetlenül. A 2013-ban bevezetett és új alapokra helye­zett bűnmegelőzési tevékeny­ség egyik programját a „Meg­előzési és Tanácsadási Konferen­ciát” 2015-ben is tovább folytat­ták. A „Szomszédok Egymásért Mozgalom” a Jászság 13 telepü­lésén működik, közel 2700 csa­lád részvételével. A népszerű „Kerékpár Nyilvántartó Rend­szeriben eddig 1835 kerékpárt regisztráltak. A másik jelentős program az „Ifjúságvédelmi Cso­port”, amely 2015-ben 34 eset­ben „járőrözött”. Dr. Körei-Nagy József rendőr ezredes kiemelte a Jászságban működő 19 polgárőr egyesülettel és valamennyi ön- kormányzattal kialakított kivá­ló kapcsolatukat. A rendőrkapitány és az érte­kezlet elöljárója, dr. Urbán Zoltán megyei rendőrfőkapitány köszö­netét fejezte ki az állomány tag­jainak a 2015-ben végzett mun­kájáért. A megyei rendőrfőkapi­tány a Jászberényi Rendőrkapi­tányság teljesítményét jónak ér­tékelte és ismertette az idei év főbb célkitűzéseit is. M. G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom