Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-10 / 34. szám
2016. FEBRUAR 10., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP .11 A szolnoki Kis Grófo büszke arra, hogy már nem ciki a mulatós zene Mostanra milliók kedvence lett SZOLNOK A mulatós műfaj egyik legfelkapottabb énekese a szolnoki Kozák László, ismertebb művésznevén Kis Grófo. A legnagyobb videomegosztó csatornán a legnépszerűbb dala csaknem huszonegymilliós nézettségnél tart. A huszonkét éves művésszel a napokban beszélgettünk. Bálint-Mátyus Krisztina krisztma.matyus@partner.mediaworks.hu- Szinte már a csapból is a zenéd folyik, a bulik nem is múlhatnak el a „Nézését, meg a járását” című mulatós nélkül. Fesztiválokra, céges rendezvényekre hívnak. Gondoltad volna valaha, hogy ilyen népszerű leszel?- Álmodni sem mertem, hogy egyszer elérjük ezt a szintet. Elsősorban apukámat illeti a dicséret, ő taposta ki az utat nekem. Örülök, hogy egy magasabb, elismertebb szintre emeltem a mulatós műfajt. Eddig a többség ugyanis inkább cikinek tartotta, mostanra viszont elértük, hogy a legkomolyabb fesztiválok - Volt, Campus - szervezői is hívnak, sőt továbbmegyek, országgyűlési képviselők és vezérigazgatók is ropják a zenémre.- Hogy érted el, hogy már nem ciki a mulatós zene?- Mulatós maradtam, de popu- lárisabbá és elektronikusabbá tettük a muzsikát. Már nem csak az idősebbek táncolnak a zenémre, de a fiatalok is. Főként a Bulibáróra...- Mikor döntötted el, hogy zenei pályára lépsz?- Nem gondoltam, hogy valamikor is ennyi ember előtt énekelhetek. Tizenkét éves voltam, amikor édesapám berángatott egy stúdióba, ahol énekelnem kellett egy dalt. Kiszaladtam, mert gyerekként ez egyáltalán nem érdekelt. Később elsősorban a roma társadalomnak és családi rendezvényeken énekeltem. Már akkor sokan megszerettek, de az első áttörést a 2009-es Gigoló című dalom hozta. Másfélmilliós nézettsége volt. Gyorsan hozzáteszem: engem nem fedezett fel senki. Sokan találgatnak, vajon ki tett ismertté, de megnyugtathatok mindenkit, csakis a videomegosztó oldalnak és az egyik tévécsatornának köszönhetem a népszerűségem. Az igazi berobbanást a 2012- es No Roxa Áj hozta.- Hogy kezeled a népszerűséget? • - Nem zavar, ha megállítanak az utcán, mert ha a közönség nem lenne, akkor én sem lennék most itt. Vannak kicsit akaratosabb, tolakodóbb emberek, de tudom őket kezelni. Nem járok testőrökkel, leginkább egyedül vagy járom az utcákat, mert úgy vélem, nincs mitől félnem. Ugyanolyan vagyok, mint a többi ember. Szívesen készítek fotót bárkivel. Szerencsére többségében pozitív visz- szajelzéseket kapok az emberektől. A koncertjeimen is sokan rajzolnak nekem Kis Grófo figurát, és veszik fel a Mulatási pólót. De ami igazán számít, a sok gratuláció. Ez nagyobb öröm, mint bármi más.- Negatív tapasztalataid is vannak?- A rendezvényeken nincs, inkább az interneten, a kommen- tekben szoktak rosszmájú megjegyzéseket tenni. Eleinte zavart, de már megtanultam helyén kezelni a dolgokat. Leginkább úgy, hogy nem nézem, mit írnak. El kellett fogadnom, hogy nem szerethet mindenki.- Hány fő volt a legtöbb, ami előtt felléptél?- A balatonboglári fesztiváNévjegy Név: Kozák László (Kis Grófo) Hobbi: pingpong Kedvenc étel: pörkölt, szárnyas ételek, töltött káposzta Kedvenc ital: szénsavmentes ásványvíz Kedvenc énekes/együttes: Majka. Wellhello Gyermekei: Istvánka (2 éves) és Lacika (4 éves) Ion harmincezer embernek adtam koncertet, de olyan fellépés, amire valóban csak miattam jöttek el, tízezer ember volt. Szívesen megyek mindenhova, ha hívnak: fesztiválokra, céges rendezvényekre, falunapokra, szünnapokra és keresztelőkre. De külföldre is szívesen utazom. Épp februárban Franciaországba készülök egy sítáborba, ahol mi leszünk a hangulatfelelősök. Kisebb és nagyobb rendezvényt is szívesen vállalok.- A családod mindenben támogat?- Természetesen, különben nem tartanék itt. A fellépéseimre nem mindig tudnak elkísérni, hiszen egy hónapban átlagban tíz és huszonöt koncertem akad, de lelkileg mindig támogatnak. Édesapám és az öcsém segítenek a fellépéseknél. A párom, Tündi is előreviszi a munkámat. Vigyáz a gyerekekre és megteremti otthon a lelki békét, hogy nyugalomba térjek haza. A legelején megbeszéltük, hogy nekem a család a legfontosabb, de a zene a hobbim és a megélhetésem, ami nélkül nem tudok élni. Ezt elfogadta.- Nem gondolkodtál azon, hogy elköltözz Szolnokról?- Egy percig sem, hisz minden ide köt: a családom és a barátaim is. Jól érzem magam itt. Mindig megállapítom, ha olyan helyen lépek fel, mint Győr vagy Budapest, hogy szép helyek, de amikor hazaérkezek Szolnokra, az nekem olyan, mintha Las Vegasban lennék. Épp olyan színesnek látom. Imádom Szolnokot, ez marad az én otthonom mindig, ahol szeretet és nyugalom vár.- Miben változott meg az életed?- Én, mint Kis Grófo nem változtam. Mások szerint ugyanaz a tisztelettudó és szerény srác maradtam, aki voltam. Nem szállt a fejembe a dicsőség. Ennek egyik oka, hogy azt vallom, a zenében az alázatosság és a tisztelet a legfontosabb. Művészként is mindenki maradjon meg embernek. Ha kapunk az élettől egy lehetőséget, azzal tudni kell élni, és nem visz- szaélni.- Mi a célod a zenéléssel?- Egyik nagy álmom az volt, hogy egyszer nagy zenekarral álljunk színpadra a fővárosban. Ez úgy tűnik, össze is jön májusban. Ezen kívül a Kis Grófo show-t szeretnénk elvinni külföldre is. Nem vágyom világhírnévre, megelégszem azzal is, ha Magyarországon és esetleg Európán belül megismerik a nevem. Célom az örömszerzés, jó volt látni, amikor angolok és kínaiak buliztak a zenéimre. Ettől úgy érzem, van miért csinálni.- Végül még egy fontos kérdés: honnan ered a Grófo név?- Régen a grófoknak göndör fürtös haja volt, akárcsak az édesapámnak, aki innen kapta a nevét. Én voltam az elsőszülött fia, így lettem Kis Grófo. Az én egyik kisfiam pedig a Cino Grófo nevet kapta. Mindig apáról fiúra száll a név. Ez így ismétlődik generációkon át. Zúzódásokkal megúszta Január 23-án a hajnali órákban Abonyban egy koncertről hazafelé tartva balesetet szenvedett Kis Grófo. A zenész csapatának autója megcsúszott és egy betontömbnek csapódott. Szerencsére személyi sérülés nem történt.- A zenekar szintetizátorosa vezette az autót, jómagam az anyósülésen aludtam, amikor a baleset megtörtént - mondja Kis Grófo. - Nem mentünk ötvennél többel, ám az út nagyon csúszott, így pillanatok műve volt, hogy megtörtént a baleset. Megcsúsztunk és nekicsapódtunk egy betontömbnek. Ami szerencse, hogy kisebb zúzódásokkal megúsztam. Egyébként ez már a harmadik balesetem volt, ráadásul mindegyik ilyen rossz időben történt. Köszönöm a rajongóimnak az aggódást, már jobban vagyok. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy óvatosan vezessenek, különösen csúszós időben! A régi idők madárvilágáról: a varjúról, túzokról, gólyáról kérnek adatokat az idős lakosoktól / в ■// ■ ■ /■ I > I I / A századelő madarairól szeretnének képét kapni a megyei természetvédők A régi idők madárvilága címmel adat- gyűjtési akciót hirdet a Jászkun Természetvédelmi Szervezet, melyhez az Új Néplap is csatlakozik.- Három közismert, összetéveszthetetlen madárfaj: a gólya, a túzok és a varjú 1890-1950 közötti évtizedekben élt állományairól szeretnénk pontosabb képet kapni - magyarázza Ur- bán Sándor elnök.- Az ötvenes évektől kezdődött e madarak regisztrálása, onnantól viszonylag pontos számadatokkal rendelkezünk. Viszont csak sejtéseink vannak arról, hogy korábban hány gólya fészkelhetett falvainkban, városainkban, valamint a tanyavilágban, hány túzok élt megyénk településeinek határában, és vajon a tél hangulatát meghatározó, a hatalmas seregbe verődött vetési varjaknak hol voltak a fészektelepeik. Urbán Sándor úgy véli, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a még élő tudást a visszaemlékezések összegyűjtésével megmentsék. Most az olvasókhoz szeretnénk szólni és az ő segítségüket kérni. A madármegfigyelő-természetvédő elmeséli, egy leírás szerint 1869- ben egy megyénkbeli piciny faluban még „csordaszámra” jártak a túzokok, ma arrafelé már egyetlenegy sincsen.- Tüdjuk, hogy pontos egyedszámot lehetetlen megállapítani, különösen a nagy tömegben élő varjakról, de legalább egy becsült adatot szeretnénk mindhárom madárfajnál. Az adatközlő neve és születési ideje fontos, hiszen ők hitelesítik az adatokat. Pontosan fel kellene tüntetni, hogy a visz- szaemlékezések melyik településre és határrészre vonatkoznak. Az sem mindegy, hogy melyik időszakra vonatkoznak az adatok. Úgy vélem, különösen érdekesek a ma már nem élő ősök „hagyatékai”... Urbán Sándor hozzáteszi, az időskorú rokonok, ismerősök visszaemlékezései igen fontosak. Hídja, hogy ezen idős emberek esetleg már nem szívesen írják le gondolataikat, talán mert rosszul látnak, vagy nehezen fogják a tollat. Ezért fontos lehet a generációk együttmunkálkodása.- Szeretnénk, ha az unokák leülnének az idős rokonokkal, ismerősökkel beszélgetni és ők jegyzetelnék le a visz- szaemlékezéseket. Érdekes lehet, hogy a nagymamának mit mesélt a madarakról az ő nagymamája. Ezért arra gondoltunk, egy pályázatot hirdetünk a diákok körében. Várjuk a családok visszaemlékezéseit, melyet a gyerekek vethetnének papírra. Az adatgyűjtésben részt vevő fiatalok között ajándékokat sorsolunk ki, például madármegfigyelő túrát vezetéssel. Urbán Sándor megjegyzi, további madárfajokról, illetve az élővilággal kapcsolatos bármilyen adatközlést is szívesen fogadnak, ahol pedig szükséges és lehetséges a személyes találkozás, ott a szervezet szívesen áll a lakosok rendelkezésére és keresi fel az adatközlőket. Ide várjuk írásban az adatközlő visszaemlékezéseket: jászkun Termeszetvédelmi Szervezet 5001 Szolnok. Pf. 188. E-mail cím: urbansandor.szolnok@gmail.com vagy Új Néplap Szerkesztőség 5000 Szolnok, Mészáros L. u. 2. E-mail cím: zsuzsanna.joo@medinworks.hu Kis Grófo szerint, ha kapunk az élettől egy lehetőséget, azzal élni kell, nem pedig visszaélni
