Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-08 / 6. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. JANUÁR 8., PÉNTEK HÍREK Másfél év börtön határrongálásért SZEGE 0 Gyorsított eljárásban, jogerősen másfél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság két koszovói állampolgárt, aki Röszkénél, a magyar-szerb határzár kerítésének átvágása után lépett illegálisan magyar területre. A határzár megrongálásának bűntettében mondták ki bűnösnek a vádlottakat. Egyikükre, aki a bűncselekményt felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, másikuk esetében a büntetést két év próbaidőre felfüggesztették. Mindkét vádlottat két évre kiutasították Magyarországról. MW Aláírták a lengyel médiatörvényt VARSÓ Andrzej Duda elnök miután áttanulmányozta a hivatalába befutott összes véleményt, aláírta a lengyel médiatörvény módosítását. Az éles bel- és külföldi bírálatokat kiváltó, kis médiatörvénynek nevezett jogszabály a lengyel közmédiareform első fázisa. A kis médiatörvény azonnali hatállyal megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát, megvonja az országos rádió- és televíziótanácstól azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit, a kinevezésjogát átmenetileg - június végéig - a kincstárügyi miniszterhez rendeli, és hétről három főre csökkenti a közszolgálati televízió, a közszolgálati rádió, valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságainak létszámát. MW Az EU elégedetlen Törökországgal AMSZTERDAM Az EU nem elégedett azzal, ahogyan Törökország teljesíti vállalását a migrációs nyomás enyhítésére, amiről az unióval a múlt év végén állapodott meg - jelentette ki tegnap az Európai Bizottságalelnöke Amszterdamban, a féléves holland uniós elnökség nyitónapján tartott sajtótájékoztatóján. Frans Timmermans elmondta, hogy látnak bátorító eredményeket, de további megbeszéléseket kell folytatni a hatékonyságjavítása érdekében, az utóbbi hetekben is nagyszámban érkeztek migránsok Európába Törökországon keresztül, köztük a legtöbben szíriaiak. MW Négy év után adnának szociális ellátást Nagy-Britanniában A magyarok nem migránsok! Az Európai Uniónak erősebb közös határvédelemre van szüksége, de a nemzetállamok szuverenitása és a közösség verseny- képességének a megerősítése is fontos. Ezt mondta David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő közös budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön. Orbán kiemelte: a magyarok nem élősködnek az Egyesült Királyságban, ne tekintsék őket migránsoknak. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Kiemelt biztonsági intézkedések mellett érkezett Magyarországra csütörtökön David Cameron. A brit miniszterelnök legutóbb tíz évvel ezelőtt járt hazánkban, a munkáspárti Tony Blair az uniós költségvetésről tárgyalt Gyurcsány Ferenccel. Magyarország akkor nem egészen egy évvel azelőtt csatlakozott az uniós közösséghez. A mostani látogatás még ennél is feszítőbb kérdéseket felvető időszakban történt. A tavaly 1,1 millió új bevándorlót jelentő válság, az Európai Unió jövője, a magyar munka- vállalókat is érintő brit szociálpolitikai döntések egyaránt kiélezett kérdéseket vetnek föl. A kétoldalú megbeszélések után Orbán Viktor a brit-magyar gazdasági kapcsolatokat méltatta. Elmondta, az Egyesült Királyság az ötödik legnagyobb befektető Magyarországon, 700 brit cég mintegy 50 ezer embert foglalkoztat. A miniszterelnök megerősítette, hazája elkötelezett NATO-tagként vesz részt a szíriai és az iraki küldetésekben, kiképzési és más katonai feladatokban. Az unióról szólva kijelentette: Magyarország erős Európát akar, és ő maga személyesen nem elégedett az unió versenyképességével, örömmel támogatja az azt erősítő intézkedéseket. A nemzeti parlamentek szerepének új ragom dolását is felvetette Orbán Viktor, és az eurózónához nem tartozó tagállamokra vonatkozó egyenlő bánásmód igényét is aláhúzta. A külföldi munkavállalásról szólva a magyar miniszterelnök elmondta: a szociális rendszer visszaéléseit mindkét országban ki kell iktatni. „Arra kértük Nagy-Britanniát, hogy vegyék figyelembe: a magyar emberek tisztességesen dolDavid Cameron és Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint a szociális rendszer visszaéléseit mindkét országban ki kell iktatni. goznak” - mondta Orbán Viktor, azt is kérve: ne tekintsék a magyarokat migránsoknak. „Mi nem élősködni megyünk Nagy-Bri- tanniába, hanem élni akarunk az uniós jogainkkal. Hajlandóak vagyunk egy britek számára is elfogadható szociális rendszerről tárgyalni" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor később újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: David Cameron négy javaslata közül hármat el tud fogadni, a negyedik, a szociális juttatások kérdésköre már'nehezebb ügy. David Cameron egyetértett vendéglátójával abban, hogy javítani kell Európa versenyképességét, ami fontos a brit és a magyar gazdaság számára is. Szerinte arra is figyelni kell, hogy azok az országok, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, azok se szenvedjenek semmilyen kárt. „Támogatom az emberek szabad mozgását, de figyelembe kell venni, hogy ez nyomást helyez a jóléti rendszerre. Ez Angliában igen nagy problémákat okoz” - tette hozzá Cameron. A brit kormányfő beszélt arról a javaslatáról is, miszerint a külföldiek várjanak négy évig, mire hozzájuthatnak a szociális ellátásokhoz. A brit kormányfő megjegyezte, fontos számukra, hogy Nagy-Bri- tannia bennmaradjon egy megreformált Európai Unióban, de Európa érdeke is az, hogy ne lépjenek ki a közösségből, mert erős a gazdaságuk. A kérdés fontosságát aláhúzva megerősítette: 2017- ben népszavazás lesz hazájában az EU-tagságról. Cameron kijelentette: nem akar új adót kivetni, a szociális ellátással kapcsolatban pedig azt mondta, a fő probléma az, hogy a brit rendszerrel visz- sza lehet élni, és ezt a helyzetet mindenképpen kezelni kell. Biztos benne, tette hozzá, hogy sikerül majd előrelépni. A brit miniszterelnök konvoja a Parlamenttől rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett a budai Várba hajtott, ahol David Cameron Áder János államfővel találkozott. Cameron: az EU legyen rugalmas A brit kormányfő csütörtöki napja Németországban kezdődött. Bajorországban a CSU politikusaival találkozott, szerdán Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszéléseket az EU-reformokról. Ez nemcsak országának, hanem egész Európának hasznára válna, és nemcsak azáltal, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, hanem azért is, hogy az EU ezáltal megmutathatja: nem merev tömbként, hanem rugalmas hálózatként képes orvosolni egyik tagállama aggodalmait - fogalmazott. V4-ek a brit munkavállalásról „A brit statisztikai hivatal adatai szerint 55 ezer magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, és ők többet fizetnek be a brit államkasszába, mint amennyi segélyt kapnak” - hangoztatta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón. Szerinte fontos, hogy ne szenvedjenek diszkriminációt a magyar munkavállalók. Kiemelte: abban lesz partner a magyar kormány és reményei szerint a visegrádi négyek országai, hogy olyan megállapodást kössenek, amelyet elfogadnak a britek és amely nem diszkriminatív. , pS Rendkívüli biztonsági Kp intézkedések közepette Íj érkezett Budapestre a brit ЧЩ kormányfő, akit Szijjártó Péter külügyminiszter fogadott a repülőtéren Mellényt viselt a férfi, de nem volt rajta robbanóanyag Lelőttek egy késes merénylőt PÁRIZS „Allah Akbar!” felkiáltással szaladt egy rendőrkapitányság felé Párizs Barbes negyedében, a Montmartre közelében egy férfi, akit még azelőtt lelőttek, hogy bejutott volna az épületbe. A férfinál kés volt, valamint rajta volt egy mellény, amelyből drótok lógtak ki. A környéket bombától tartva lezárták, a holttesthez egy robotot küldtek, de kiderült, hogy nem volt robbanóanyag a lelőtt férfinál. A támadás a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás egyéves évfordulóján történt, akkor két muszlim fegyveres 12 embert ölt meg. „A terrorizmus továbbra is szörnyű fenyegetettséget jelent hazánknak. Megedzett harcosokkal van dolgunk” - hangoztatta tegnap Frangois Hollandé a szatirikus hetilap szerkesztősége előtti megemlékezésen. A francia elnök megerősítette, hogy egy új törvénytervezetet készít elő a kormány a rendvédelmi szervek jogköreinek megerősítésére. Lényegesnek nevezte, hogy az országot sújtó terrorveszély leküzdésére hivatott testületek a legnagyobb átláthatósággal dolgozzanak együtt, és minden információt megosszanak egymással. LÍBIA Egy öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott teherautóval hajtott 400 gyakorlatozó rendőrbe egy kiképzőközpont előtt Zli- tanban. Egyes források szerint 65-en haltak meg, legalább 200- an megsebesültek. MW Robot vizsgálta át a lelőtt férfit, úgy tűnt, hogy robbanómellényt visel Terrorveszély esetén jöhet a honvédség? BUDAPEST Terrorveszéiy esetén is lehetőség lenne a magyar katonák bevetésére, ha a parlament elfogadja a Honvédelmi Minisztérium (HM) javaslatát a rendkívüli jogrend alkalmazásához szükséges szabályok megváltoztatásáról - értesült a Magyar Idők. Simics- kó István honvédelmi miniszter a jövő keddi, ötpárti egyeztetésen terjesztheti elő a tervezetet, amely egy új, hatodik minősített időszak bevezetését szorgalmazza. A javaslat elfogadásához ellenzéki támogatás is szükséges az alaptörvény módosítása miatt. Az alaptörvény jelenleg öt esetben engedi meg a rendkívüli jogrend bevezetését, amely a honvédség hazai bevetésével, illetve belső mozgósításával járhat. A legenyhébb minősített időszak a veszélyhelyzet. Ezt követi az ország váratlan megtámadásának esete, a megelőző védelmi helyzet és a szükségállapot. A legsúlyosabb a rendkívüli állapot kihirdetése. Utóbbi három esetben a jogrend ideiglenes megváltoztatásához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, a két legenyhébb fokozatban elég a kormány határozata is. A javaslat ötpárti megvitatására ezért is szükség lehet, illetve azért, mert kérdésként merülhet fel, hogy a terrorveszély kihirdetése mit enged meg majd a kormánynak a módosítást követően és mit nem. MW
