Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-08 / 6. szám

2016. JANUÁR 8., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 MESTERSZÁLLÁS Nagy sikere van az iskolatörténeti kiállításnak, melyet Varga Béláné Manyi néni (szinte mindenkit tanított a településen) irányításával állítottak össze. Ké­pünkön Soós Edina (balról) és Iglódi Regina ülnek egy régi iskolapadban, a kiállításon. Még Orbán Viktornak is megírta panaszát a házaspár Ráfizettek döntésükre Havat mindenkinek! Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu K ár, hogy nincsen hó, nem tudunk szánkózni! - sóhajtott fel kislányom. Kár, hogy nem havazik, pedig milyen szép lenne a város - állapította meg az ablakon kikukucskál­va a bolti eladó. Még a télimádó husky kutyánk szemében is mé­la undort láttam, miközben a teraszon összekuporogva, rezignál- tan szemlélte a szemerkélő esőt. Igen, a havat majd’ mindenki szereti. Miközben a meleg lakás­ban sütök, főzök, olvasok, társasjátékozom vagy éppen „semmit teszek", vágyakozva gondolok vissza a több évvel ezelőtti zord­abb) telekre. Amikor egy-egy Közösséget kovácsol az utcákon, tereken. délután a szakadó hóesésben összegyűltek az utca férfiai, hogy izzadtan, egymást zri- kálva havat lapátoljanak, ha­talmasakat nevessenek. Mi, nők literszámra főztük odabent a forralt bort, a teát, megtárgyal­va a házasélet apró-cseprő kérdéseit. A gyerekek kipirosodott arc­cal ugráltak a hódombon, fúrták a hóalagutat, majd ádáz hógolyó­csatába keveredtek a felnőttekkel. Közben észrevétlenül kerültek közelebb egymáshoz a régen látott szomszédok, akik a hideg elől magányosan vagy családjukkal gubóztak be otthonukba. Önkormányzatok manapság komoly összegeket fordítanak kö­zösségi terek, helyek építésére, ahol fiatalabbak és idősebbek ta­lálkozhatnak. Fizetett „kultúrfelelósök” szerveznek programo­kat, hogy kimozdítsák otthonukból és magányukból az embere­ket. Pedig lám, a hóesés is képes közösséget kovácsolni az utcá­kon, tereken. Beruházásként pedig elegendő egy hólapát és né­mi teafilter. Tényleg kár, hogy nincsen hó. Eshetne pedig, sok­szor, sokáig! Ki kellett költöznie a családnak Nem csatlakoztak a csatorna- hálózathoz tíz éve, most is isz- szák ennek a döntésüknek a le­vét Deák Károlyék. Nem írták alá a papírt, így a hatvanezres hozzájárulás helyett az évek so­rán közel ötször annyi pénzük­be került, hogy bekössék őket a hálózatba. Állítják, nem egye­dül vannak problémájukkal. Munkatársainktól ujneplap@ujneplap.hu TÖRÖKSZENTMIKLÓS Deákék a Stromfeld utcában laknak, és csak 2013-ban kötöttek rá a szennyvíz- csatornára. Tíz éve, a fejlesztés in­dulásakor nem volt pénzük erre, így nem éltek a lehetőséggel. Igen ám, de nekik már 229 ezer forintjukba került az, ami másoknak egykoron csak hatvanezerbe! Hogy ezt ki tud­ják fizetni, hitelt vett fel a nyugdíjas házaspár. Hogy miért került nekik jóval többe, a mai napig nem értik. Nem olyan állampolgárok ők, mint a többiek? - teszik fel a kérdést. Volt, hogy nem volt annyi pénz a számlá­jukon, mikor a terhelés érkezett rá, így a késedelmes befizetésért még kamatot is fizetniük kellett. írtak a miniszterelnöknek, írtak az önkor­mányzathoz, hogy megtudják, ne­kik miért került majdnem négyszer annyiba a bekötés, mint másoknak. Sokkal okosabbak nem lettek a vá­laszoktól. A férfi szerint kifizettek volna ők a hatvanezer helyett mond­juk százhúsz ezer forintot is, no de kétszázhuszonkilencezret... Ráadásul összesen eddig ötszáz­ezer forintjukban van a csatorna. Pontosabban annak hiánya. Mert­hogy csatornabekötés híján talajter­helési díjat kellett fizetniük. Már­most Deák Károly azt állítja, nincs egyedül ezzel a problémájával a vá­rosban. Már kétszer volt bent az új polgármesternél is, és már nem is reménykedik, hogy megkapja kér­désére a választ: mi került nekik négyszer annyiba, mint másoknak? Felkerestük a problémával a település polgármesterét.- A szennyvízberuházás-pályá­zat még 2000-ben indult. Ekkor jött létre a városi Víziközmű Társu­lat, ez bonyolította valójában a be­ruházást, ami több ütemben való­sult meg - kezdte a polgármester. - Ténylegesen 2004-ben kezdődtek meg a munkálatok. Sokan úgy gon­dolták, hogy nem csatlakoznak a társuláshoz, vagyis nem kötnek rá a gerincvezetékre. Csakhogy jog­szabály írja elő, hogy ha a csatlako­zott lakosok száma eléri a teljes te­rületen érdekelt lakosok számának egyharmadát, abban az esetben a nem csatlakozókat kényszercsatla­kozóknak veszik, vagyis nekik is rá kell kötni a hálózatra. Végül te­hát mindenkinek rá kellett kötnie a gerincvezetékre - magyarázta. Megtudtuk: akik önszántukból, még időben csatlakoztak a társu­lathoz, azoknak olyan kedvezmé­nyeket tudtak biztosítani, ami le­hetővé tette, hogy lakáspénztáron keresztül öt évig havi 1275 forin­tonként kellett befizetniük 76 ezer 500 forintot. A fennmaradó össze­get egyéb pályázati lehetőségekből tudta biztosítani nekik a társulás. A kényszercsatlakozókkal azonban a társulás már nem tudta ugyanezt megoldani. Ezért a 229 ezer 500 fo­rintban határozták meg azt a díjat, amit a kényszerérdekeltségi díjként kellett nekik befizetni. Ami még mindig kevesebb a maximálisan kiróható 406 ezer 500 forintnál...- Ezen sajnos nem lehet változ­tatni, ahogyan az előző városve­zetésnek sem volt rá lehetősége - mondta Markót Imre. - Ráadásul ehhez jött plusz költségként ne­kik a talajterhelési díj. Ezt nem az önkormányzat, hanem tör­vény írja elő, csak az önkormány­zat szedi be a pénzt - tette hozzá. Deák Károly azt mondta, ők meg­elégednének azzal, ha csak körül­belül 100-120 ezer forintot kellene kifizetniük, nem pedig a több mint 200 ezret. Az előttük elhúzódó ge­rincvezeték anyagköltsége és a rá­kötés szerintük körülbelül ennyi­be kerülne. A polgármester szerint azonban harminc méteres gerinc­vezeték, illetve a rákötés anyagkölt­sége jóval többe kerülne, mint az az összeg, amit ki kell fizetniük. JÁSZKUNSÁG Rengeteg dolguk akadt a megye tűzoltóinak az utóbbi napokban. Ki kellett költöznie otthonából annak az öt tagú törökszentmik­lósi családnak, amelynek házá­ban szerdán tűz keletkezett. Egy 80 négyzetméteres lakóház egyik szobájában a födém gyul­ladt ki, az izzás továbbterjedt a tetőn, közölte S. Tóth Anikó, me­gyei katasztró­favédelmi szó­vivő. A tűzoltók szüntették meg az izzást, emiatt a födémet több helyen meg kellett bontaniuk. A munkálatok megkövetelték, hogy a házban található értéke­ket, bútorokat biztonságba he­lyezzék, ezért azokat ki hordták az épületből, ebben is segítettek a lakóknak a tűzoltók. A család sorsáról a polgármester intézke­dett, hiszen éjszakára fedél nél­kül maradtak volna, ezért a lak­hatást haladéktalanul meg kel­lett oldani. A tűzben senki nem sérült meg. Tiszaföldvár és Martfű között az útpadkán akadt fenn egy ko­csi, azt drótkötéllel vontatták le onnan a tiszaföldvári önkor­mányzati tűzoltók. Kunhegyes és Tiszagyenda között lesodró­dott az útról egy autó szerdán ko­ra délután. A kocsi a töltés rézsű­jére futott föl, onnan a tűzoltók vontatták le, sérülés nem volt. Mezőtúr és Törökszentmik- lós között félúton az árokból kel­lett kivontatni egy személyau­tót, ennek a ve­zetője sem sé­rült meg. Rako­mány nélküli teherautó csúszott árokba Szász­berek és Jászladány között a ko­ra esti órákban. A jármű vezető­je nem sérült meg, a teherautót a szolnoki hivatásos tűzoltók von­tatták vissza az útra. A mentés után a jármű folytathatta útján. Lerobbant egy rakomány nélküli nyerges vontató a négyes főút sza- joli lámpás kereszteződésénél es­te tíz óra előtt pár perccel. A jármű akadályozta a forgalmat, ezért a szolnoki hivatásos tűzoltók elvon­tatták onnan. A rakomány nélkü­li nyerges vontatót egy közeli par­kolóban állították le. Cin A társulás megszűnt, az alapszabály maradt- A szóban forgó társulást magán­személyek hozzák létre - magya­rázta Markot Imre. Hozzátette: Ez egy jogi személyiséggel rendel­kező gazdálkodó szervezet, mely más gazdálkodó szervezetté nem alakulhatott át. A társulat műkö­désének célja az volt, hogy a tag­jai igényeinek figyelembe vételé­vel az érdekeltségi területén helyi vízgazdálkodási közfeladatot va­lósítson meg. - Gyakorlatilag te­hát a miklósi lakosok hozták lét­re azt, nyilvánvalóan valamiféle önkormányzati segitséggel. De az önkormányzat történetesen nem vett benne részt. Önálló gazdál­kodással rendelkezett a társulás, magát a szennyvízberuházást is a ez a szervezet végezte el. 2007- ben fejeződött be a szennyvízberu­házás, az elkészült produktumot az önkormányzat tulajdonába ad­ták át, majd ezt követően meg­szűnt a társulat. A kintlévőségeit az önkormányzat vette át és fizet­te meg, ezért van az, hogy az ön­kormányzat később adók formájá­ban hajtotta be azokat a pénzeket azoktól, akik nem fizettek be. A lakóház egyik szobájában a födém gyulladt ki. A százmilliós támogatásból tizennégy jut megyénkbe Fejlesztik az artmozikat JÁSZKUNSÁG Erre az elnyert ösz- szeg és a város által biztosított 2,5 millió forintos önerő ad lehe­tőséget. A jászberényi Lehel Film - Színház négy millió forintos tá­mogatást nyert el a pályázati ke­retből. Tóth József, az üzemeltető Jászkerület Nonprofit Kft. ügy­vezetője elmondta, hogy a mo­zi két termének hangtechnikai rendszerét újítják fel, illetve az egyik teremben a mozivásznat is megújítják az elnyert összeg, illetve a városi önerő felhaszná­lásával. Összességében tehát öt millió forintot fordítanak a fej­lesztésre. A filmszínház teljes felújítását követő, 2013 októberi újranyitá­sa óta a mozitechnikát két ütem­ben, összességében több mint harmincmillió forintos beruhá­zással cserélték le a legmoder­nebb berendezésekre. Az épü­let felújítása és a technikai be­ruházások előtt éves szinten né­hány ezren látogattak el a beré- nyi moziba. Azt követően az első évben mintegy negyvenezer, ta­valy pedig mintegy hatvanezer váltottak jegyet. Martfű eredetileg hatmillió fo­rintot igényelt, elsősorban a ta­valy kora nyár óta működő mo­zija hangtechnikájának kicseré­lésére. A maximálisan igényel­hető összeg bruttó tizenegymil­lió forint volt, ebből a város vé­gül nettó egymilliót kapott, ami­hez 340 ezer forint önrészt tett hozzá az önkormányzat. Ebből „csak” az erősítőt és a négy hang­falat tudják kicserélni, amire dr. Papp Antal polgármester szerint nagy szükség volt már. Az artmozik digitalizációjára azért van szükség, mert 2013 ja­nuárjától a hagyományos filmte­kercsek helyett a filmforgalma­zók már csak digitális hordozó­kon terjesztik a filmeket. A há­lózat fejlesztésére 2011 óta éven­te százmillió forint áll rendelke­zésre, melyre a települési önkor­mányzati tulajdonú, fenntartá­sú, vagy települési önkormány­zati támogatóval rendelkező mű­vészmozik pályázhattak. B. Cs. - J. Zs. - Sz. Zs. ÚJSZILVÁS A Tápiószőlős-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda Újszilvási Általános Iskolájának kor­szerű tornaterme van, de az aulában is tartanak órákat. A mindennapi testnevelést így tudják biztosítani az osztályoknak. Képünkön a harmadikosok egy csoportja látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom