Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-05 / 3. szám

2016. JANUÁR 5., KEDD SZOLNOK Huszonhárom mozi, köztük a szolnoki Tisza Mozi is nyert a művészmozik digitális fej­lesztésére kiírt pályázaton. A filmszínház az E termének műszaki fejlesztésére szánja a pályá­zati összeget. Képünkön Demeter István igazgató látható a régi vetítőberendezésnél. Első fokon pert vesztett a martfűi lakásszövetkezet Tyereskova: tovább húzódik a szemétügy A martfűi Tyereskova Lakásszö­vetkezet első fokon pert vesz­tett az NHSZ Zounok Zrt-vel szemben a számlatartozás fenn nem állásának megállapí­tása iránt indított ügyben. Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu SZOLNOK/MARTFŰ A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaly behajtási el­járást indított a lakásszövetkezet­tel szemben, hulladékszállítási költségek megfizetésének elmu­lasztása miatt. A szövetkezet sze­rint a követelés megalapozatlan. A 723 ingatlant magába foglaló lakó­tömörülésnek két választása volt: megvárja, amíg a NAV leemel a számlájáról mintegy 3,6 millió fo­rintot, vagy szembe megy az árral, s jogi úton igyekszik vélt igazát bi­zonyítani. Felperesként ezért nyúj­tott be keresetet a Szolnoki Járásbí­rósághoz számlatartozás fenn nem állásának megállapítása iránt. A Tyereskova Lakásszövetke­zet lakóinak 2010 és 2013 között a Kun Hulladék Kft. végezte a sze­métszállítást, s a cég a lakóknak külön-külön számlázta a szolgál­tatás díját. A társaság 2013 nya­rán úgy döntött, hogy Martfűn ab­bahagyja a szemétszállítási tevé­kenységét. A szolgáltatás elvégzé­sére akkor az állam ideiglenesen a szolnoki Remondis Kft-t jelölte ki. Mindeközben a helyi önkormány­zat létrehozta a Martfűi Városfej­lesztési Nonprofit Kft-t a kommu­nális hulladék elszállítására (mely cég a mai napig végzi e szolgálta­tást). A Tyereskova Lakásszövet­kezet tagjai ezzel az új társaság­gal szerződtek le, de persze a Re­mondis a 2014. január 1. és április 18. közötti szemétszállítási díjat ki­számlázta a szövetkezetnek. A la­kásszövetkezet elnöke szerint nem a szövetkezet állt jogviszonyban a céggel, hanem a tagok. A szolgál­tató - amelynek Remondisról idő­közben NHSZ-re változott a neve - azzal érvel: a hulladékgazdálkodá­si törvény szerint a lakásszövetke­zet az ingatlanhasználó, így a szö­vetkezetnek kell fizetnie, mégpe­dig 3,6 millió forintot. Mivel a Tye­reskova nem fizet, a szolgáltató a NAV-nak átadta behajtásra az ösz- szeget, mert az köztartozásnak mi­nősül. Az elnök azzal is magyaráz­za a szövetkezet igazát, hogy a Kú­ria egyik 2012-es jogerős döntése egyszer és mindenkorra tisztázta, hogy ilyen esetben nem a szövetke­zetnek kell fizetnie. Az elnök sze­rint a szolgáltató a tagoktól kellene, hogy beszedje a szolgáltatás díját.- Nincs összhangban két ma­gyar jogszabály - vélekedett ta­valy az ügyről Farkas Roland, a lakásszövetkezet elnöke. - Mást állít a hulladékgazdálkodási és mást a lakásszövetkezeti tör­vény - mondta. A mostani per­vesztésről pedig annyit közölt, nem szeretne véleményt alkot­ni az első fokú bírósági döntés­ről, ám mindenesetre a lakás- szövetkezet fellebbez az ügyben. Lits László, az NHSZ Zounok Zrt. ügyvezető igazgatója szerint tel­jesen jogszerű döntést hozott a bíróság, viszont nagyon sajnálja, hogy a lakásszövetkezeti elnök makacsságának következménye előbb-utóbb a szolgáltatást igény­be vevő lakosságot fogja sújtani. Nincsenek könnyű helyzetben Halmozódnak a lakásszövetke­zet költségei. Az 50 éves Tyeres­kova Lakásszövetkezet valóban nincsen könnyű helyzetben. Az NHSZ Zounok Zrt. a követelését továbbra is fenntartja - az első fokú bírósági határozat is a szol­gáltató igazát mondta ki de a NAV 3.6 millió forintos behajtá­si eljárása is Damoklész kardja­ként továbbra is ott lebeg a la­kásszövetkezet feje fölött. Rá­adásul a mostani pervesztés­sel a jelentős nagyságú perkölt­ségeket is a Tyereskovci nyaká­ba akasztotta a Szolnoki Járás- bíróság, immáron a késedel­mi kamatot is felszámoltatja a szolgáltató, amely ugyan koráb­ban felajánlotta, de mára már a részletfizetési lehetőségre sem lát esélyt. MEGYEI KÖRKÉP 3 Láncreakció Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu A gondolkodó ember és a kutya társas kapcsolata több ezer éves. Őseleink nem verték láncra a négylábúakat, mivel az együttélés íratlan szerződése az élelmek megszerzé­sén, megtartásán és az élet védelmén alapult. A szabadon kószá­ló háziasított kutyának mindig jó oka volt arra, ha végleg fakép­nél hagyta kétlábú barátját. Az együttműködést leginkább az em­ber rúgta fel egyoldalúan, míg az eb a hűségét valamelyik fél ha­láláig tartó megállapodásként élte meg. A civilizált ember nyakörvet és pórázt kapcsolt az elemberiese- „ dett állatra, a lakásban tartott­Őseleink nőm ra aranymedált, a szabadon У0|-[0к láncra fogvatartottra vasláncot csatolt. „ Ez utóbbira az „embersége” vit­Э negylaDUaKát. te rá az embert: ne ugassa meg a szomszédot, ne harapjon a postásba, és ne meneküljön el halálra rémülve a petárdázástól! Biztosan tudom, a kutya nem akarta háborúba vinni az embert, nem kötött rá tankrobbantó gránátot, nem lőtte ki az űrbe, nem végzett rajta kísérleteket, nem ültetett bele chipet, nem adott rá szájkosarat és cukirucit, kennelbe sem tette, és sosem verte láncra. Ezzel szemben - még ha nem is önszántából, de - munkába szegő­dött mellé: vakvezetőnek, rendőrnek, házőrzőnek, s házikedvenc­nek. Persze azt is tudom, marcangolt már embert kutya. Az állat­pszichológusok többsége ilyen esetekben is elsősorban a kétlábú négylábúhoz való hozzá nem értésével magyarázza a történteket. Uniós ebrendelet: 2016. január elsejétől tilos láncon tartani kutyá­kat. Ám a paragrafusok mellé nem ártott volna új állattartási útmu­tatót is csatolni. Merthogy a két fél több ezer éves íratlan szerződé­sét nemhogy az ember, de sajna már a mai kutyusok sem ismerik. Sikeres volt tavaly a karitász csoport KUNSZENTMÁRTON A Szent Már­ton Karitászcsoport a Szent Márton-plébánia legaktívabb közössége, mely tavaly számos akcióban vett részt, a legkülön­bözőbb módon segítve a helyi lakosokat. Tóthné Barna Má­ria vezetőtől megtudjuk, a cso­port 2010ben jött létre azzal a céllal, hogy a városban a szo­ciális háló hiányosságait pótol­ja. Mára már természetes, hogy a kunszentmártoniak, de más nagyvárosban élők is szívesen bízzák rájuk a számukra fölös­legessé vált, de még jó állapo­tú ruhaneműiket, bútoraikat, használati tárgyaikat, háztar­tási gépeiket. Minden hónapban jó minő­ségű ruhát osztanak szét a szegények között, alkalman­ként 3040 család él a lehető­séggel. Igény szerint bútort, egyéb használati eszközöket is adnak. Karácsonykor tartós élelmiszerrel láttak el csak­nem nyolcvan családot és húsz egyedül élőt. Ennek fedezetét adománygyűjtő akcióik révén biztosítják a karitászosok, de az adományosztáson túl meg­próbálkoznak egyfajta szem­léletalakító tevékenységgel is. Országos akcióhoz csatla­kozva vetőmagcsomagot ad­nak évente húsz családnak, ta­nácsokkal segítik a növények gondozását. Két éve egy pályázat segít­ségével és a plébánia hathatós közreműködésével elindítottak egy szociális projektet is, ami­vel tizenkét, jobbára cigány csa­ládot vontak be az öngondosko­dást segítő tevékenységbe. Közülük heten megalakítot­ták a Munkás Szent József Szo­ciális Szövetkezetét, ahol szak­ember útmutatásai alapján végzik a kertészeti tevékeny­séget. Két éve szintén adomány felhasználásával vásároltak tíz kályhát, melyeket családokhoz helyeztek ki használatra. Gondoltak a gyermekekre is: a nyári szünet elején minden évben negyven iskolást visz­nek el kirándulásra. Ezek és az Angyallevél akciók (melyről la­punk is beszámolt már) köze­lebb hozták és hozzák egymás­hoz a segítőket és a megsegítet- teket. Joó Zs. Ettől az évtől már nem lehet láncon tartani a kutyákat Betartható a szabályozás? JÁSZKUNSÁG Dr. Terhes Vilmos el­mondja, ha mindenki szabadon engedné házőrzőjét, „elszaba­dulna a pokol”.- Borzasztó hamis kutyák is vannak a környékünkön. Nem vagyok félős ember, de még én sem szeretnék találkozni egy-egy vicsorgó kaukázusi juhásszal, né­metjuhásszal, kuvasszal. Ha ezek a négylábúak egyszer elszabadul­nának és az utcán kóborolnának, rengeteg kutyaharapás történne. Az állatorvos elárulja, saját ku­tyája is esetenként láncon van, fő­leg, ha vendégek érkeznek hozzá­juk. Ám hangsúlyozza, a folyama­tosan megkötött ebek nem szocia­lizáltak, ingerszegény életük miatt sokkal veszélyesebbek lehetnek az emberekre, állatokra egyaránt, mint szabadon tartott társaik.- A legtöbb „problémás” kutya Öcsödön él, ahol a gazdákat még a kilátásba helyezett bírság sem riasztja vissza a szabályok meg­szegésétől. Vélhetően a mosta­ni rendelkezés sem eredményez komolyabb változást a települé­sen - fűzi hozzá az állatorvos. Jelen esetben nemcsak állat- védelmi, hanem polgárjogi kér­désről is beszélünk.- A szomszéd kutyája nem egy tyúkomat fojtotta már meg, amikor átszökött hozzánk - panaszkodik a rákóczifalvai Viola. - Mi lesz itt ak­kor, amikor tudatosan elengednek minden házőrzőt a rossz kerítés mellett is? - veti fel az idős asszony. A Kéz A Mancsért Egyesület elnöke, Lajkó-Balázs Edit szerint jó dolog a most életbe lépett sza­bályozás, de ahhoz, hogy ez va­lóban működőképes legyen, sok feltételt figyelembe kell venni.- Bizonyos helyzetekben mi is szoktunk kutyát megkötni. A szö­kős ebek érdeke, hogy nálunk ma­radjanak és ne kóboroljanak el. Egy hamis, veszélyes kutyát is jobb ide­iglenesen megkötni akkor, amikor idegenek lépnek be a portára. A tör­vényt tehát okosan kell alkalmazni - teszi hozzá az állatvédő. Ismeretes, az állatvédelemmel a településeken általában a jegy­ző van megbízva, mint állatvé­delmi hatóság. Nagy kérdés, va­jon egy több ezer fős településen hogyan tud a jegyző odafigyel­ni arra, ki, mikor engedi el a ku­tyáját. Azaz egyáltalán betartha­tó-e az új szabályozás. Az elmúlt hetekben több alka­lommal is megyei rendőrök men­tettek kutyákat, illetve indítot­tak eljárást állatkínzókkal szem­ben, akik embertelen módon, több esetben láncon tartották állata­ikat. Pásztorné Kovács Ágnes, a megyei rendőr-főkapitányság saj­tóreferense közölte, a törvény mó­dosítása nem a rendőrség hatáskö­rébe helyezi a láncon tartás ellen­őrzését, szankcionálását, de ha a rendőrök bárhol is visszaélést ta­pasztalnak, jeleznek a társhatósá­goknak, akik megteszik a szüksé­ges lépéseket. J. Zs. - E. Cs. SZOLNOK Merinó juhok születtek két héttel ezelőtt a NEFAG Zrt. Bagoly­vár Vadasparkjában. Képünkön Kenyeres Adrián parkerdőgondozó lát­ható az egyik kisbáránnyal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom