Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-27 / 22. szám

2016. JANUAR 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 11 Az én településem Bankautomata es kerékpárút is jo lenne a falubelieknek Szerintük az a titkuk, hogy összetartóak és jókedvűek Vidáman és mosolygósán fo­gadtak bennünket Tiszatenyőn. Szeretnek itt élni a lakók, mert nyugodt, csendes, barátságos a település. Összetartanak és segítenek egymásnak, ahol csak tudnak. De egy bankau­tomata azért jó lenne a faluba. És egy kerékpárút, ami össze­kötné a községet Törökszent- miklóssal. Kovács Kriszta zs.kovacs.kriszta@gmail.com TISZATENYŐ Hóesésben indultunk Törökszentmiklósról Tiszatenyő- re, alig néhány perccel később már be is kanyarodtunk jobbra, a falu első utcájába. A járdán két asszony beszélgetett, érdeklőd­ve nézték, hogy mi járatban va­gyunk, miben segíthetnek.- Szeretünk itt élni, nyugodt, csendes település ez - kezdték a falu bemutatását. Szilágyiné Csi­kós Katalin férjével és két kisfiá­val él Tenyőn (harmadik kis ké­pünkön egyik fia, Kristóf), hét éve költöztek át Miklósról. - Csak olyankor bánom egy kicsit, ami­kor hirtelen kell valami ügyet el­intézni, mert akkor át kell men­ni a városba. Hiányoznak innen a nagyobb áruházak, a bankok is- sorolta. - Ruhákat nem tudunk venni - vágott közbe Búzás Ba- lázsné, aki 15 évvel ezelőtt költö­zött a fővárosból a községbe, mert a lánya és az unokája is ott élnek.- Hamar befogadtak - mesél­te mosolyogva. Majd elmondták, hogy Szolnokra óránként van vo­nat, oda jó a közlekedés, de Mik­lósra kicsit döcögősebb, pedig közelebb van. - Járhatna sűrűb­ben a busz a két település között- magyarázták. - Vagy jó lenne egy kerékpárút! Nem biztonsá­gos a kamionok mellett tekerni, de ha lenne egy bicikliút, akkor még a gyerekekkel is nyugodtan át lehetne kerékpározni Miklós­ra. Megspórolnánk a buszjegyet is, és nem lennénk a menetrend­hez kötve - mondta Katalin. A fiatalasszony egyébként sze­ret Tenyőn élni, mert közel van minden, a gyerekek hazakísérik egymást az iskolából.- Biztonságos település ez, fi­gyelünk egymásra - mutatott körbe Búzásné, majd hozzátet­te, hogy nem szoktak unatkozni sem, mert programok is vannak: van könyvtár, rendezvények és egy park (középső kis képün­kön) és egy „jó kis játszótér”, ahol jó időben szívesen múlatják az időt a gyerekek. Nyáron pedig sokat bicikliznek a határban. - A 30-40 éves korosztály nagyon összetartó, legyen szó hulladék- gyűjtésről, egészséghétről, bár­miről, szívesen vesznek részt rajta a tenyőiek - mondták bú­csúzóul. Színes kockaházak mellett au­tóztunk el, ahogy végiggurul­tunk az utcákon. Az élelmiszer- bolt előtt találkoztunk Orsós Já- nosnéval, aki születése óta a fa­luban él, ott is dolgozik, s elége­dett mindennel.- Egy dolog hiányzik. Jó lenne egy bankautomata a faluba, mert ha valaki pénzt szeretne felven­ni, akkor át kell menni egy má­sik településre - árulta el az asz- szony. - Egyébként nyugodt, biz­tonságos hely ez - mondta, majd felült a teli szatyrokkal megra­kott biciklijére és hazatekert. Egy vegyesboltba vezetett az utunk. Sokszor láttuk már, ami­kor átutaztunk a településen, most be is néztünk. Két vidám és mosolygós lány köszöntött ben­nünket az üzletben. Mindketten miklósiak, csak néhány hónapja dolgoznak Tenyőn.- Kellemesen csalódtam az itt élő emberekben - szögezte le egyikük. Gyergyói Éva sze­rint mindenki nagyon kedves és barátságos, ráadásul szeret­nek bolondozni a tenyőiek, ami­nek ő különösen örül. - Jószívű- ek és jószándékúak az itt élő em­berek - egészítette ki kolléganő­jét Szikszai Erika. Megtudtuk, hogy az üzlet melletti büfében is ők dolgoznak, abba a pultba áll­nak be, ahol épp szükség van rá­juk. Át is mentünk mi is a másik helyiségbe, ám ekkor olyasmit tapasztaltunk, amit eddig soha. Bármerre jártunk, biztosak voltunk abban, hogy „a kocsmá­ban mindent megtudunk”. Be­léptünk a büfébe, ahol férfiak be­szélték meg a világ nagy dolgait és az aznapi eseményeket. Miu­tán bemutatkoztunk, a vendégek szinte egy pillanat alatt eltűntek: kimenekültek a bejárat elé, mi­közben nevetve ajánlgatták egy­mást, magyarázták, hogy ők nem nyilatkoznak, nem is szoktak oda járni, csak véletlenül téved­tek be, valójában ott sincsenek. Néhány perccel később azonban lassan visszalopózott mindenki.- Régebben volt diszkó Te­nyőn, ismert volt, a környékbe­li településekről is sokan átjár­tak - magyarázták. - Körülbe­lül egy éve azonban bezárták, azóta nincs hasonló szórakozási lehetőség a faluban. Szolnokra, Kengyelre és Miklósra járnak át a fiatalok, ami a közlekedés mi­att kényelmetlen - tették hozzá egyetértve. Borravalóból vettek játékokat A vegyesbolt pénztárgépe mel­lett egy kerámiatörpe állt, ke­zében egy kosárral. ..Borrava­ló" - hirdette a benne olvasha­tó felirat.- Kitaláltuk, hogy legyen kö­zös hasznunk a pénzből, és el­kezdtünk gyűjteni az óvodának. Csúszdát szerettünk volna ven­ni - mesélte Nagyné Nagy And­rea üzletvezető (első kis képün­kön). - Össze is gyűlt 100 ezer forint, jóformán csupa 5 és 10 forintosokból körülbelül fél év alatt! Tavaly gyereknapra be is vásároltunk belőle, kisgokartot. kismotort vettünk a gyerekek­nek, amiket az udvaron tudnak használni. De a csúszda is meg­lett, egy helyi vállalkozó meg­vette az óvodának az ősszel - magyarázta lelkesen. Elmond ta: a vegyesbolthoz hasonló­an a büfébe is tettek egy kerá­miafigurát. A faluban minden­ki tudta, hogy mire gyűjtenek, az emberek pedig szívesen ada­koztak. ill эдчж?» iH I Fi«j ШШъЮЦ№ШШ^ъ Í'í^-M^Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom