Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-04 / 2. szám
2016. JANUÁR 4., HÉTFŐ HORIZONT - HIRDETÉS 15 Hiányszakmákat, így jó jövedelmet is választanak az előrelátó továbbtanuló fiatalok Csábító a biztos álláslehetőségek ígérete Egyre inkább terjed a fiatalok között a tudatos pályaválasztás. Aki jól választ szakmát, már tanulmányai idején is jól kereshet. Aki a munkaerőpiacon hiányszakmát jelentő szakirányt választ, az tanulmányi eredményétől függően extra ösztöndíjban részesülhet. Mértéke havi 10 és 30 ezer forint között mozoghat. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így a tanulószerződés alapján járó összegtől is, azokkal tehát növelhető az elérhető havi juttatás. így egy jól tanuló, és jó tanulószerződéssel rendelkező diákjelentősnek számító összeget, akár havi 60-70 ezer forintot is hazavihet. A pályaválasztóknak sok térségben segítenek a megyei kamarák honlapján elérhető listák, melyek a jövő esztendő irányairól is tájékoztatnak. A kedvezményezettek köre egyébként évről évre változik. A szakképzési szakemberek szerint egyre több továbbtanuló és szüleik figyelnek a választott szakmák keresettségére. Kaszás Endre Megaprodukció ismét Szolnokon! Tűzmadár - tánckoncert Ötödik alkalommal vállalkozik a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közel 300 fős szereplőgárdát megmozgató, kétezres közönséget kiszolgáló és megszólító újévi megaprodukcióra, ezúttal Tűzmadár - tánckoncert címmel. A „látható zene” ötletgazdája és megálmodója, Izaki Maszahiro, a Szolnoki Szimfonikus zenekar fő-zene- igazgatója, a produkció karmestere évről évre megújulni képes zenei, táncos és látványkompozíciókkal kápráztatta el a nagyérdeműt. Mit rejt a 2016. január 9-i Tűzmadár tánckoncert a Mester gondolataiban, milyen varázslatot kaphatnak majd a nézők - erről készült interjúnk Izaki Maszahiróval.- Mit jelképez a Tűzmadár az Ön számára?- Ez a címe Sztravinszkij híres művének, és én úgy döntöttem, hogy ez a zenemű - mely végül a koncert címadója is lett- szerepelni fog a koncert programjában. Sztravinszkij műve eredetileg egy táncjáték, melyet Gyagilev balettegyüttese számára komponált, tehát a klasszikus balett repertoárhoz tartozik. Ez alkalommal azonban modern táncstílusban láthatják majd a nézők a művet, annak a kornak a stílusában, amelyben élünk. „Klasszikus repertoár korunk modern stílusában történő bemutatása...” - ez az idei tánckoncert fő szimbolikus tartalma. Kíváncsian várjuk, milyen hatást gyakorol majd ez a közönségre.- Az idei tánckoncerten is közel 300 szereplő - szimfonikus zenekar, kórus, táncosok - összehangolt művészi munkája teszi majd érthetővé, ahogy anno Ön fogalmazott, „láthatóvá” a zenét. A darab különlegessége, hogy egyszeri összpróbával áll össze a nagyszabású megaprodukció, mire számíthatnak a nézők?- A múltban számos kellemes pillanatot töltöttem a hasonló produkciók résztvevőivel. Ha több lehetőségünk lenne próbálni a koncert előtt, más gondolatokkal és érzelmekkel adnánk elő a műveket. De ebben az időszakban, az újév időszakában lehetetlen több próbát beiktatni. Ami nagyon fontossá válik ilyenkor, az az egymás iránti bizalom és megértés a produkció összes szereplője között. Ez egy film forgatásához hasonlítható - több szakemberre is szükség van: színész, rendező, öltöztető, sminkes, világító, technikus, speciális effektusok készítője, zenész, vágó stb... egy film stáblistáján sok ember nevét láthatjuk a képernyőn. A próba tehát nem minden. Az előadás jóval a próbák előtt elkezdődik, és sikere nem csak az előadókon, de számos más munkatárson is múlik. Én hiszek az összes közreműködő személyes erejében, és bízom abban, hogy teljes átéléssel fogják megélni úgy a főpróbát, mint magát az előadást is. Ami a közönsé* get illeti, csak annyit kívánok nekik, hogy „élvezzék” az előadást, amely nem csak érdekes lesz, de meglepetéseket is tartogat számukra.- Milyen eszközökkel, hatásokkal operálhat ma a komolyzene terjesztése, megszerettetése érdekében a zeneipar? Kell-e kompromisz- szumot kötni a művészeti munkában a szimfonikus zenekari tagok, a kórus és a táncosok között a siker érdekében?- Ha figyelembe veszünk olyan kérdéseket, mint pl. a bekerülési költségek, vagy az előadások megszervezésének nehézségei, a próbák hatékonysága az előadások számához viszonyítva, vagy azt a tény, hogy az előadás csak egy helyszínre - jelen esetben Szolnokra - korlátozódik, akkor ez az előadástípus e tekintetben nem mondható költséghatékonynak. Az én véleményem viszont más. A megakoncertek és nyári fesztiválok programjai nem a bérletes koncertlátogatókat célozzák meg első sorban - mert ez viszonylag egy szűk réteg - hanem az összlakosságot. Ilyen előadásokkal lehet a mindennapi emberek figyelmét és érdeklődését felkelteni a klasszikus zene iránt, mely örömet nyújt nekik, így az összlakosság szempontjából igenis ezeket a produkciókat lehet igazán hatékonynak nevezni. Ami a zenekar, a kórusok és a táncosok kapcsolatát illeti, nincs szükség kompromisz- szumra. Mindenki megbízik a másikban, és mindenki a tőle telhető legjobbat nyújtja a produkcióban betöltött szerepkörében. Ahelyett, hogy kompromisszumokat és engedményeket tennénk egymás iránt, a sikert úgy érjük el, hogy maximálisan teljesítünk. Ha kompromisszumról beszélünk, az talán csakis a próbák időpontjára vonatkozik.-Mi alapján választotta a címet és hogyan állt össze a program?- A 2012-es „Vox Hungari- cus” és a 2013-as „Naphimnusz” után, az előadásban részt vevő művészekre bíztam a produkció címének meghatározását. Magyarként ők bizonyára jobban érzékelik azt a különleges hatást, amit a produkció elnevezése a közönségre gyakorol. Az adott koncert címe mindig a művészeti program kialakítása után dől el. A cím egy szimbólum. Jelen esetben - mint ahogy már korábban említettem - a klasszikus találkozása a modernnel. Például Grieg „Peer Gyht”-je, Rossini „Sta- bat Mater”-e és Verdi „Nabuc- co”-ja mellett elhangzik Karl Jenkins modern kórusműve, a „Requiem” a régi vallásos zenei stílus modern érzékelésének szimbólumaként. Bizonyos tekintetben nagyon nehéz különbséget tenni a régi és a modern jelentése között; én a modern alatt mindig a népszerűséget, a divatot, a trendet, a stílust, a formát értem. Ezek számomra nagyon fontos szempontok egy koncert programjának meghatározásában.- A 2015-2016-os évad a Szolnoki Szimfonikus Zenekar ötvenedik évfordulója. Ennek kapcsán voltak közös fellépések Varnus Xavérral is, legutóbb például a Művészetek Palotájában. Miként éli meg a jubileumi évet? Mit vár az újév-köszöntő tánckoncerttől?- Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ebben a jubileumi évben én állhatok a zenekar élén, és Varnus Xavérral való együttműködésünket, fellépésünket a Művészetek Palotájában az idei év nagy eredményei közé sorolhatom. Legfontosabb küldetésemnek tekintem, hogy előkészítsem és biztosítsam a zenekar fejlődését a következő 50 évre. Amikor a „Víg özvegy"-et vezényeltem a Budapesti Operettszínházban, az igazgató a következőket mondta: „A tradíció megtartásához mindig szükség van új vérre”. Csodaként hatott rám akkor ez a mondat, és gondolkodásomban mindig megpróbáltam követni a hagyományokat, a történelmi trendeket, és Japánként próbáltam mindezeket megvalósítani Magyarországon, ugyanakkor törekedtem európaivá is lenni. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar karmestereként és a város fő-zeneigazgatójaként kötelességemnek érzem tudásomat átadni a következő generációnak. Ez egy véget nem érő kísérlet, és nagyon kíváncsian várom a közönség reakcióját, impresszióit és kommentárját az újévi tánckoncerttel kapcsolatban. Ezek az üzenetek fogják meghatározni azt az irányt, amit követni fogunk a jövőben. Gondolatainkat, ötleteinket, a kitűzött utat folyamatosan módosítani és tökéletesíteni kell, mert tudjuk, hogy az újévi tánckoncerthez hasonló előadásaink vezetnek majd a saját hagyományaink megteremtéséhez. Kádár Edit
