Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-13 / 10. szám

4 TISZAZUG 2016. JANUAR 13., SZERDA TISZAFÖLDVÁR Megszépült a Tiszaföldvári Városi Könyvtár gyermekrészlege. Nemcsak új, tetszetős polcokat vásároltak a könyvtárba, de a falak is színesebbek lettek. Utóbbi a könyvtár egyik dolgozója, Fodor Ilona keze munkáját dicséri. A könyvtáros-festőművész hölgy vidám mesejelenetek­kel díszítette a falakat. A megszépült részleget az intézmény vezetője, Gyarmatiné Sajtos Brigitta (képünkön) mutatta be. Kábítólövedék segítségével fogják be a kutyákat Kóbor ebek riogatnak Sokfelől jönnek kézműveskedni KUNSZENTMÁRTON Rendszere­sen járnak kézműveskedni a helytörténeti múzeumba óvo­dás csoportok a városból és a környékbeli településekről egyaránt. Az intézmény dol­gozói hiszik, hogy a múlt meg­ismerése felkelti a kicsik ér­deklődését saját családi ha­gyományaik, az ősi, hagyomá­nyos mesterségek és a tele­pülés kulturális értékei iránt. Nemrégiben Csépáról érkez­tek gyerekek, hogy hagyomá­nyos kismesterségekkel is­merkedjenek meg. Képünkön az ovisok egy csoportja a ka­lács díszítését próbálja ki. Megújulna idén több középület is KUNSZENTMÁRTON Energetikai felújítást terveznek a polgár- mesteri hivatal és a volt járá­si hivatal épületében. Wen- ner-Várkonyi Attila polgármes­ter elmondta, az épületek­ben kicserélnék a nyílászáró­kat, korszerűsítenék a fűtés- rendszert, napelemeket sze­relnének fel, valamint rész­ben felújítanák a homlokza­tot is. Hogy mikor kezdődhet a felújítás, az attól függ, mi­kor és mennyit nyer az önkor­mányzat az e célra benyújtott pályázaton. Évadzáró versenyt tartottak az íjászok TISZAFÖLDVÁR A tavalyi eszten­dő talán utolsó sport és ha­gyományőrző rendezvénye volt az Aranyhegy íjász cso­port hagyományos évadzáró versenye a településen. A de­cember legvégi megméret­tetésre közel ötven fő érke­zett az ország számos pont­járól Tiszaföldvárra, köztük számos fiatal és gyermek. Az íjászok egyébként nemré­gen alapítottak vándorzász­lót a győzteseknek. Az újévkö­szöntő íjászversenyt is meg­tartották már a hétvégén, ez alkalommal Hódmezővásár­helyen. Nem csak a kutyák, az indula­tok is elszabadultak Kunszent- mártonban. Még a héten alta­tólövedékkel lőnek meg több csatangoló, kerékpárosokra veszélyes ebet, hogy aztán ide­iglenesen a Városgondnokság területén kialakított kennelek­be helyezzék el őket. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu KUNSZENTMÁRTON Három-négy kutyafalka riogatja két hete a kunszentieket. Többek szerint mindez a jelenlegi párzási idő­szakkal függ össze, mások úgy vélik, még szilveszterkor, a pe- tárdázások idején szabadultak el a négylábúak.- Három-négy csoport szil­veszter óta biztosan csatangol a városban. Ez nem számít rend­kívül nagy számnak, ennél már volt rosszabb is a helyzet Kun- szentmártonban - vélekedik dr. Terhes Vilmos állatorvos, aki azonban elismeri, ez a tucat ku­tya is tud kellemetlenséget okoz­ni a járókelőknek, főleg a kerék­párosoknak.- Igen, hallottam én is, hogy majdnem lerántottak egy bicik­list a Széchenyi-lakótelepen - fűzi hozzá a város hatósági ál­latorvosa, dr. Tálas Sándor. - Sajnos ez nem újkeletű, sok­kal inkább tizenéves probléma. Most azonban valóban aktuá­lis a kérdés, magam is tapasz­taltam. Nem csak a lakosok, a Városgondnokság is jelezte, hogy bizonyos helyeken csapa­tokba verődött éhes kutyák jár­ják az utcákat. A hétvégén ki­mentünk a legproblémásabb helyekre és felmértük ezen ku­tya-csoportok mozgását. A ter­vünk ugyanis az, hogy a „hang­adó” ebeket „kilőjük” egy kábí­tófegyverrel. A doktor elmagyarázza, pár éve döntött úgy az önkormány­zat, hogy a város beszerez egy ilyet. A kábítószer kezelés miatt csak a hatósági állatorvos hasz­nálhatja az eszközt, másnak nincsen rá jogosultsága.- Évente csak pár alkalommal kell elővenni a fegyvert. Becser­késszük a kutyát, meglövöm, a hatóanyag két perc múlva hat - magyarázza az állatorvos. - Mi­vel a legtöbb esetben nem gazda nélküli, évek óta kóborló ebről ván szó, a négylábú őrült tempó­ban rohan ilyenkor haza. Úgy, hogy mi kocsival alig tudjuk követni. Nem egy esetben mi­re odaérünk a kutyához, a gaz­dája kétségbeesetten fogad: jó, hogy jöttünk, mert valami baja van kedvencének... A tulajdonos el is ismeri, ő engedte el a kutyá­ját, had’ szaladgáljon egy kicsit! Dr. Tálas Sándor hozzáteszi, a befogott ebeket a gyepmesteri telepre viszik ki, Kunszentmár- ton szélére. Az egykori „dögkút” mellett létesített telepet ma már egy egyesület kezeli és üzemel­teti. Az önkéntesekből alakult Eb az Ebekért Állatvédő Egye­sület kennelei jelenleg azonban teltházasak. Kérdés tehát, hová viszik majd a héten meglőtt, be­fogott négylábúakat.- Ha van chip a kutyában, ha­zavisszük őt. Ha nincsen, jobb hí­ján a Városgondnoksághoz szál­lítjuk, ott fogják őrizni őket az ideiglenesen felállított 2-3 férőhe­lyes kennelben - árulja el a szak­ember, hozzáfűzve, természete­sen mindez csak tűzoltás, hiszen amíg nem változik meg az embe­rek szemlélete a felelős állattar­tásról, addig nem lesz jelentős vál­tozás se Kunszenten, se máshol. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Kotymán Arnold tiszasasi versenytáncos Igazi elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki Tiszasasról jár­jon vonattal Szolnokra táncol­ni. Márpedig Kotymán Arnold (képünkön új párjával, Múzsái Annával) immár több mint egy évtizede ezt teszi, hogy részt vegyen a heti több Szoldance Tse edzésein. Csupán egyet­len cél lebeg a szeme előtt: szeretne a táncból élni. De va­jon van rá esélye?- Úgy érzem, igen. Tavaly az országos bajnokság két ka­tegóriájában is sikerült az élen végeznem új párom­mal, Múzsái Annával, ráadá­sul a táncegyesületben már asszisztensként dolgozom. Sok-sok időt, energiát és ti­zenhárom évet kellett ráfordí­tanom, hogy ennyit is elérjek.- Nem egyszerű Tiszasas­ról Szolnokra eljutni, főleg tö­megközlekedve.- Valóban. Lakiteleknél kell átszállnom, onnan van csak vonat Szolnokra. Naponta három járat indul a megye- székhely felé. A hazajutással van problémám. Vagy édes­apám eljön értem Lakitelek­re kocsival vagy Szolnokon alszom ismerősöknél. Vala­mit valamiért...- Ön még tanul, nincsen sa­ját bevétele. Miből szerzi be a költséges fellépő ruhákat? Szülei támogatják, segítik?- Nem tudnak mindenben. Ezért édesapám mellett dol­gozom a suli után, autókat ja­vítunk együtt, ebből van „be­vételem”, azaz zsebpénzem. Amit aztán az utolsó fillé­rig táncversenyekre, ruhák­ra költők. Ez utóbbiakat vagy varratom vagy használtan ve­szem meg. S bár egyszer meg­fordult a fejemben, hogy ab­bahagyom a táncot, egy hét­nél tovább nem sikerült leáll- nom. Úgy tűnik, nekem tény­leg ez a jövóm, a „sorsom”. A felelős állattartás lehet a megoldás Dr. Tálas Sándor hatósági állat­orvos szerint a kóbor kutyák 95 százalékának valójában van gaz­dája. A ebtulajdonosok sok eset­ben tudatosan engedik el ház­őrzőjüket. Máshol a porták nin­csenek körülkerítve, így a négy­lábúak ki-be járhatnak, bármi­kor tehetnek egy nagyobb „ki­rándulást”.- A lakosok felelősségtudata az állattartással kapcsolatban nem jobb, mint régebben volt. A sza­bályokat igen nehéz betartatni, ráadásul erre külön apparátus is kellene. A bírságok nem elret- tentőek, a legtöbb esetben nem is lehet behajtani azokat. Ráadá­sul lehetetlen a naprakész anya­könyvezés a kutyákról - sorol­ta a nehézségeket a szakember, hozzáfűzve, Kunszentmártonban több mint kétezer kutya él, Tisza- földváron ennek a duplája. Csaknem kilencszázan látták a kunszentmártoni amatőr társulat előadását pár hét leforgása alatt Görög csoport is megnézte a népszerű musicalt KUNSZENTMÁRTON Újabb hangos si­kert könyvelhetett el magának a Szent Márton Társulat, mely a Tur- csányi-Tóth szerzőpáros Ne feledd a nevedet! - Jana című musicaljét mutatta be tavaly év végén. A tár­sulat tagjai négy hónapig készül­tek az előadásra, mely egy testvér­pár igaz történetét meséli el. A ren­dező, Faragó Sándor elmondja, a második világháború után Görög­országban terrorhullám kezdődött a baloldaliak ellen, majd polgárhá­ború tört ki. Emiatt sok ezer em­bernek kellett elhagynia otthonát, Magyarországra csaknem hétezer görög állampolgár érkezett. A da­rabban egy testvérpárt ismerhe­tünk meg, a kicsi Jana árvaházba kerül, de nagyobb testvére meg­Faragó Sándor ígéri neki, hogy később megkere­si. Felnőttkorában Jana nővérként dolgozik. A munkahelyén belesze­ret Almássy doktor, a nő viszonoz­za a férfi érzéseit. A darab végére a testvérek újra egymásra találnak. A musicalt Tóth Marianna ír­ta, a zenét Turcsányi Lajos sze­rezte. A főbb szerepeket a társu­lat tagjai töltötték be, többek kö­zött Веке Molnár Lilla, Légrádi Blanka, Deák Júlia, Szilágyi Éva és Wenner-Várkonyi Attila, a vá­ros polgármestere. A díszlet Áb­rahám Péter, a hangtechnika Balogh Géza, míg a jelmezek Kö­vér Dóra munkáját dicsérték. Érdekesség, hogy az előadást egy maroknyi görög csoport is megnézte. Tóth Marianna- A nézők hol sírva, hol ne­vetve követték a történetet. Idős honfitársaink különösen megha­tódtak, hiszen számukra a törté­net nem egyszerűen egy színhá­zi előadás volt, hiszen életük egy meghatározó szakaszát idézte fel. Nagyon mélyen őrzik azt a trau­mát, amelyet szüleiktől való elvá­lásuk jelentett számukra, s ami­kor a színdarab első felvonása ezt a pillanatot mutatta be, a szomo­rú élmény újraélése könnyeket fakasztott - írta később a társu­latnak Angelidisz Vaszilisz. A Szent Márton Társulat há­rom évvel ezelőtt alakult szín­házkedvelő lakosokból, akik kö­zött megtalálható közmunkás és polgármester is. Turcsányi Lajos Beküldött foto

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom