Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-07 / 286. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 1J 2015. DECEMBER 7., HÉTFŐ Az élelmiszerpazarlás ellen lépnek fel - Százezreket támogatnak Ételmentő a nélkülözőkért Százból csak hét magyar köt biztosítást baleset ellen MAGYARORSZÁG Advent idején erősödik az igény, hogy a nélkülözők legalább az ünnep időszakában ne szenvedjenek elemi szükséget. A családok, cégek segíteni akarását több jótékonysági szervezet csatornázza be, megszervezve az élelmiszergyűjtést és az elosztást. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az egyik legnagyobb „szolgáltató”, mely nemcsak szezonálisan tesz a társadalom peremére szorultakért. Karácsony előtti kampányában 270 tonna tartós élelmiszert gyűjtött össze a szervezet 5000 önkéntese, 150 városban, nagy áruházláncok 300 üzleténél. Negyvenezer csomagot juttatnak el a rászorulókhoz karitatív szervezetek segítségével. Tészta, rizs, liszt, cukor, konzervféle, szaloncukor és édesség kerül az asztalra. „Az Élelmiszerbank ma- gánszemélyeket közvetlenül nem segélyez” - tudtuk meg Cseh Balázstól, az egyesület elnökétől. „Mintegy 220 partnerünkön, jótékonysági szervezeteken és szociális intézményeken, idősotthonokon és nagycsaládos ' egyesületen keresztül juttatjuk célba az adományokat.” A honlapjukon közölt listán járásonként látható, mely városban milyen szervezet van kapcsolatban velük. A hétköznapokban is tesznek az élelmiszerpazarlás ellen. „A vásárlástól a fogyasztásig tartó háztartási élelmiszerláncba sok hiba csúszik” - mondta az elnök. „Bevásárlólista nélkül járunk boltba, ezért nagyobb eséllyel veszünk felesleges cikkeket. Jellemzően rosszul számolunk, és túl sokat főzünk. Ez fagyasztással menthető lehet, amint a maradék alapanyagokat is így kellene kezelnünk” - tette hozzá. Az is pazarlás, amikor a gyermek több ételt tesz a tányérjába, mint amennyit el tud fogyasztani. Ez sokszor az apának jelent feladatot, ami viszont már egy ^Tudta-e? Egy OECD felmérés szerint Magyarországon 5 év alatt (2012-es adat) 17.4-ról 30.6 százalékra nőtt az ételt nélkülözők száma, közli az Élelmiszerbank. amely tavaly 1,5 millió kilogramm élelmiszert juttatott el 303 ezer emberhez. Magyarországon egy átlagos ház tartás évente 100 kilogramm még fogyasztható élelmiszert dob ki, így 1.8 millió tonna érték kerül a szemetbe. Az Élelmiszerbank 10 év alatt 35 ezer tonna élelmiszert mentett 15 milliárd forint értékben. másik felesleget, a súlyfelesleget gyarapíthatja. Az Esélyt az ételnek portálon összegyűjtötték a hasonló tanácsokat. A szemlélet- váltásban az áruházak is partnereik, bár az nem várható, hogy a napi szükségletet jelentő élelmiszerek közelebb kerülnek a bejárathoz és a pénztárhoz. A cél a nagyobb út megtétele az üzletben, ami vásárlásra ösztönöz. „A profitról nem érdemes, és nem is kell lebeszélni az áruházakat” - véli Cseh,Balázs „de azt se gondoljuk, hogy a hulladékgyártás volna a céljuk. Számos jó gyakorlatot látunk. A vásárlókat például igyekeznek arra rávenni, hogy a tervezett fogyasztáshoz legközelebbi szavatossági idejű terméket válasszák. Ez által is kevesebb megy veszendőbe”. Az idén tízéves Élelmiszerbank különleges projektekbe is belekezdett. Cégek, magán- személyek támogathatnak a szívükhöz és a működési területükhöz közeli térségeket. Nagy Róbert, Kajás Robi tavaly a debreceni járást fogadta örökbe, de a berettyóújfalui, a szikszói és a salgótarjáni járásnak is volt már „gondviselője”, idén egész Borsodot vette gondozásába egy vállalat. Az „élelmiszerlavina” szintén egyedi kezdeményezés, melyben a szereplők mindegyike hozzáteszi a maga felajánlását egy folyamathoz, így lesz a tízmillió forint értékű földből, vetőmagból, nö- vényvédőszerből, munkából 30 millió forintnyi, adományozásra való termény, étel. Gondoljunk a karácsonyra: így segíthetünk a segítőknek A Katolikus Karitász 1356-os adományvonalán hívásonként 500 forinttal lehet támogatni a rászorulókért végzett munkát. Emellett bankszámlaszámra is várják a felajánlásokat. A szervezet egyház- megyei központjaiban jó állapotú használt játékokat, mesekönyveket, élelmiszereket, édességeket várnak, ezekből több mint 5000 gyermeknek készítenek csomagot. December 11. és 17. között adománypontot működtetnek a fővárosban a Vörösmarty téren. A Máltai Szeretetszolgálat 19. alkalommal várja a tartós élelmiszer felajánlásokat az Adni Öröm! karácsonyi akcióban. Eddig 2 millió kilogramm tartós élelmiszert juthattak el 1,1 millió rászorulóhoz. A múlt évi adomány 262 tonnát nyomott, ebből 6-10 kilogrammos csomagok készültek. A Gyermekélelmezési Alapítvány is gyűjti a támogatásokat. Az elmúlt 5 évben 8 millió kilogramm élelmiszert osztottak szét a rászoruló gyerekeknek, családoknak, és ezzel mintegy 80 ezer gyermeken segítettek. ERREFUTJA A TÁMOGATÁSBÓL- ' - hátrányos helyzetű faluba 400 csomag kiszállítása hutokontener egy heti fenntartási költsége II500 doboz joghurt' megmentése a kidobástól Évente 1,8 millió tonna étel végzi a szemétben Magyarországon. Az Élelmiszerbank a töredékét menti meg, de ez által is százezrekhez juttat élelmet. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A magyar lakosság minden tekintetben alulbiztosított, az egyik legnagyobb lemaradás a baleset- biztosítások terén mutatkozik - derül ki a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszéke és a Vienna Life Biztosító közös felméréséből. Miközben a megkérdezett 18 év feletti válaszadók csak 10,5 százalékának van balesetbiztosítása, 42,9 százalék (35 év alatti válaszadók 37,5, a 35 év felettiek 44,7 százaléka) szenvedett már olyan balesetet, aminek következtében orvosi ellátásra szorult. A balesethez kötődően a 35 év alattiak tizedénél, az idősebbek bő harmadánál merültek fel extra kiadások. A Magyar Biztosítók Szövetsége 2014-es adatai szerint a teljes magyar lakosság 7,2 százalékának van balesetbiztosítása, míg például Németországban a lakosság 40, az Egyesült Királyságban a 65 százalékának. A mostani felmérésben a megkérdezettek fele azért nem kötött még balesetbiztosítást, mert úgy érzi, még nem keresték a számára kedvező ajánlattal (ami jelentős részben akár irreális elvárásokat is jelenthet.) 31,8 százalék anyagi helyzete miatt nem szerződött. Érdekesség, hogy amíg a 35 év alattiaknál csak 14,3 százalék hivatkozott az anyagi okokra, a 35 feletti korosztály esetében már 50 százalék ez az arány. Az összes megkérdezett kisebb része - 22,7 százalék - egyszerűen a vak szerencsében bízva nem kötött még biztosítást. MW Félelmi rangsor A válaszadók fele leginkább a súlyos balesettől tart, a rokkantság 28,3, a haláleset 21,7 százalékos mértékben szerepel a félelmek rangsorában. De miközben a döntő többség, közel 80 százalék másoknak javasolná a balesetbiztosítás kötését, akinek nincs balesetbiztosítása, 76,9 százalékában 3 éven belül magának nem is tervez ilyet. Az ügyfelek körében még ma is gyakran összemosódik az egész évre szóló balesetbiztosítás és a rövid utazásokra biztonságot nyújtó utasbiztosítás fogalma. Ferge: Abban nincs választása a szegénynek, hogy sonkát vagy parizert vegyen: csak párizsira futja Feleannyi szegény lesz hazánkban - papíron MAGYARORSZÁG A létminimum alatt élő emberek fele eltűnhet a jövő évi statisztikákból örökre. Persze nem arról van szó, hogy hirtelen bevezetik a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet, hanem arról, hogy megváltozik a létminimum számítása. „A KSH létminimumnak nevezett mutatója a lehető legkorrektebb számításokra épült eddig. A lehető légin korrektebb eljárás, ha egy sok évtizedes, fontos tájékoztató értékű mutatót egyszerűen kivezetnek - írta Ferge Zsuzsa a Kettős Mérce című blogon. - Azt mindig tudtuk, én is sokszor leírtam, hogy a KSH létminimum számítása 1968 óta nem szegénységet jelent. Aki a KSH Ferge Zsuzsa: Inkorrektnek tartom 2014. évi létminimum szintjén él, az nem szegény, hanem szűkösen, de megvan. Nem kell választania, hogy ételt vegyen, vagy a gyógyszert váltsa ki. Mindkettőt megteheti. Sőt, tévét is előfizethet, és 10-20 évenként a készüléket is cserélheti. Abban nincs választása, hogy sonkát vagy parizert vegyen: a létminimumból csak párizsira futja, arra se nagyon gyakran. Ezt onnan lehet tudni, hogy egyik-másik létminimum füzet tartalmazott minta-menüket” - írta a Kettős Mércén Ferge Zsuzsa. A jövő évtől ugyanis akár meg is feleződhet a létminimum alatt élők száma, ha a KSH átáll egy új számítási modellre. Az eddig 3,6-3,8 millióról legalább 1,2 millióval, de az is lehet, hogy 2 millió fővel csökken a létminimum alatt élők száma. Az ok: a modellváltással függ össze, amely a hivatal szerint jobban tükrözi majd azt, hogy valójában hány ember él szegénységben. A létminimum alatt élők aránya jelenleg 36- 38 százalékos a Világgazdaság információi szerint, s ez összhangban van azoknak a számával, akik anyagi nélkülözésben élnek. A KSH szerint mégsem ők élnek a létminimum alatt, hanem egy sokkal szűkebb réteg. Még nem döntötték el, hogy az amerikai módszert veszik-e át az új létminimum-számításhoz, vagy az eddigit módosítják úgy, hogy csökkentik a napi minimális ka- lóriabevitel-szükségletet. Szerintük ugyanis akár 1800 kalória is elég lehet egy napra, pedig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ennél jóval magasabb bevitelt tart szükségesnek. Egy biztos: az új mutatószám 18 és 25 százalék közé teszi majd a létminimum alatt élők arányát. A megszüntetett számítás szerint tavaly a létminimum 87 300 forint volt egy felnőttnek, de a tipikus kétszülős és kétgyermekes háztartásban 253 ezer forint kellett ahhoz, hogy a család életszínvonala elérje a létminimumot. Ha az amerikai modellt veszi át a hivatal, akkor már csak 76 ezer forint kell ahhoz, hogy egy fő szerény anyagi körülmények között megéljen, de ha az eddigit módosítja, akkor is több ezer forinttal lejjebb viszik a létminimum határát. A tipikus család pedig szerintük 160-180 ezer forintból meg tud élni szerény körülmények között, ami 30-35 százalékkal alacsonyabb a régi modellnél. Ferge Zsuzsa ezzel szemben úgy látja, egy négytagú család szerény körülmények közötti megélhetéséhez 250-300 ezer forint minimálisan szükséges. Csejk Miklós 250-300 ezer forint kellene egy négytagú családnak... ЧШШШШШШтШт*
