Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-28 / 302. szám
2015. DECEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET "J Főként a hűtlen kezelések miatt tett feljelentést idén az ÁSZ BUDAPEST „Szemléletváltást kell megvalósítani az állami és ön- kormányzati cégek menedzselésében, az állami cégek menedzsmentjének megújítására feltétlenül szükség van“ - hangsúlyozta év végi interjújában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László az MTI-nek kiemelte: az ÁSZ idén kiemelt hangsúlyt helyezett az önkormányzati gazdasági társaságok ellenőrzésére, a számvevők 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó cég ellenőrzését végezték el. Felhívták a figyelmet a társaságok számviteli, gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát és a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is. Domokos szerint lényeges, hogy a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket- amelyek százmilliárdos közvagyont kezelnek, és százezreknek biztosítanak közszolgáltatásokat- a legfelkészültebb vezetők irányítsák. Az elvárásokat és a juttatásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz. Az ÁSZ idén 171-szer értesítette valamely hatóságot az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre, súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. Leggyakrabban hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése és költségvetési csalás gyanúja merült fel. A 22 ellenőrzött állami erdőgazdaságból 21-nél kellett a könyvvizsgálói kamarához fordulni, mivel a könyvvizsgálók által évről-évre auditált mérlegek nem a valós állapotot tükrözték. A NAV irányába tett értesítések 70 százaléka a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzése során feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódott. MW/MTI Szabálytalanságok A közbeszerzési szabálytalanságok közül a legtipikusabb a köz- beszerzési eljárás mellőzése és a megkötött szerződések jogszerűtlen módosítása volt. Az ÁSZ által kezdeményezett eljárások során a Közbeszerzési Döntőbizottság idén összesen 5,6 millió forint bírságot szabott ki. A szabálytalanságok túlnyomó részét felsőoktatási intézmények és egészségügyi intézmények még folyamatban lévő ellenőrzései során tárták fel. Helyi adók: új ötletekre kényszerülnek a települések Füstbe ment terv lesz a földadó? Földet müveinek a gazdák. Eddig 25 település vetett ki '• > adót a földre, az agrártárca is tiltakozott a hasonló kezdeményezések ellen. Forráskivonást említ az LMP Ötmilliárd forintot próbálnak beszedni az önkormányzatok új helyi adók formájában. Jogi aggály miatt csak lassan terjed a földadó, a traktor- és a toronyadó ötlete nem volt fertőző. Füstadó híján tovább füstölögnek a polgármesterek. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mintegy 40-50 település vetett már ki vagy vet ki jövőre új helyi adókat, miután a saját bevételei nem fedezik a kötelező feladatokat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke lapunk kérdésére elmondta: a 2016-os költségvetés változatlanul hagyja az önkormányzatok támogatását. Nagyjából 4-5 milliárd forintot igyekeznek a települések helyi adó formájában beszedni. Elsősorban a nagyobb városok lehetnek olyan kényszerben, hogy a bevételeiket növeljék. Egyébként 2700 kisebb, helyi adóbevétellel nem vagy alig rendelkező település gondolkodik a bevételeinek növelésén. „Nem látom átütő mértékűnek a helyi adók növelésének a mértékét, a helytelenül földadónak hívott közteher például azért nem terjed, mert az önkormányzatok a jogi fórum véleményére várnak vele kapcsolatban“ - mondta Schmidt Jenő. Mint ismert: a földadónak keresztelt bevételszerzési forma nem létezik Magyarországon, csak települési adó, amelyet az önkormányzatok a meglátásuk szerint termőföldre is kivethetnek. A 2015 januárja óta élő jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás. A vállalkozókat és az államot kivéve mindenkit adóztathatnak. A szaktárca csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen, Álláspontja szerint a földre vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat települési adó. A földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, ám arról egyelőre nincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna. A Világgazdaság minapi közlése szerint az év elején 13 település vetett ki adót a földre: 8-an terület alapján hektáronként 5-10 ezer forintot kérve, míg 5-en értékalapon, aranykoronánként 200-400 forintos teherrel. Hozzájuk mostanáig 12- en csatlakoztak. A 25 település közül 16-an területi, 9-en értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok és helyi lakosok kapnak kedvezményeket. Az 1200 lakosú Szőlős- györök jövőre vezeti be az adónemet, és 4-5 milliós bevételt vár ettől jövőre. Különlegesség, hogy csak a nem helyben lakókra vetnek ki földadót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak, mert a polgármester szerint a településen élők nem tudnának kifizetni több közterhet. Bátaszék a héten vetette el a földadó ötletét. A képviselők azért nem támogatták a települési adónem bevezetését, mert a központi jogszabályok olyan mértékben leszűkítik az adóztatható alanyok körét, amely alapján méltatlan lenne ilyen típusú adó bevezetése. A 4400 hektárból csupán 700 hektár lenne adóztatható. Az LMP szerint a kormány „végleg kivéreztette az önkormányzatokatezért a települések jövőre kénytelenek lesznek még több új adót bevezetni közfeladataik ellátására. Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt önkormányzati szakszóvivője az MTI-nek elmondta, az önkormányzatok helyzete jövőre sem lesz jobb. amit a földadó terjedése is jó! mutat. Szerinte ezt az új típusú terhet ugyanis 2016-ban már 25 településen alkalmazzák majd. Úgy fogalmazott, a kormány önkormányzati politikájában „Gyurcsány Ferenc szelleme él tovább", hiszen a kabinet csak forráskivonásban tud gondolkozni. A települési adót bevezető ön- kormányzatok közül hatan nem vagy nem csak földadót vetettek ki. Apaj község ötletét a traktoradóra, vagyis a munkagépek súlyadójára ketten vették át az idén. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót, amely a távközlési cégeknek lehetett volna rossz, ahogyan az ebadó vagy a kesztölci nem hasznosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául. Nem fedezik a bevételek a kötelező feladatokat. HÍREK Több támogatás a tejtermelőknek BUDAPEST Mintegy 2,97 milliárd forinttal emelkedik a tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli 9,5 millió eu- rós támogatási keretösszeg 2016-ban. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint hozzájárulásra az a tejtermelő jogosult, aki a 2014-2015-ös kvótaévben beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezett. A támogatás mértékét a tejtermelő saját gazdaságában - a 2014-2015- ös kvótaévben - megtermelt és ténylegesen értékesített tej mennyisége alapján állapítják meg. A támogatás alapját képező tejmennyiség kvótatípusonként külön-külön kerül elszámolásra. MW Plusz hatmilliárd útfelújításra BUDAPEST A közúti közlekedési infrastruktúra üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak finanszírozására 2020-ig összesen 6 milliárd forinttal magasabb összeg jut. A kormányrendelet szerint a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016- tól kezdődően 5 éves közhasznúsági szerződés alapján lássa el a közútkezelői feladatokat. A kormány felszólította a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ezen feladatok ellátására a 2017-2020. évi központi költségvetések tervezése során gondoskodjanak 2017-ben 73,2 milliárd forint, 2018-ban 80,5 milliárd forint, 2019-ben 88,8 milliárd forint, 2020-ban pedig 98,08 milliárd forint biztosításáról. MW Erősítik a járási hivatalokat BUDAPEST A járási hivatalok megerősítéséhez szükséges lépésekről határozott a kormány. Határozatuk szerint szükség van a megyei (fővárosi) és a járási (fővárosi kerületi) feladat- és hatásköri szintek felülvizsgálatára és annak eredményét figyelembe véve a hivatalok hatáskörének racionalizálására. Ennek érdekében valamennyi minisztert felszólítják arra, hogy a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter koordinálásával és egyetértésével tegyenek javaslatot a hatáskör-racionalizálásra, melynek időpontja 2016. július 1. MW Brókerbotrány: az elsőrendű vádlott szerint pénzmosodát működtettek a pénzintézetnél Elsőfokú ítélet várható kedden a Kulcsár-perben BUDAPEST Várhatóan kedden hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság 2008- ban kihirdetett elsőfokú döntésében 8 év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélKulcsár Attila a bíróság előtt. Már működő rendszerbe kapcsolódott be. te sikkasztás miatt Kulcsárt. Többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. A bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól felmentették Rejtő E. Tibort, a K&H egykori elnök-vezérigazgatóját. A 2010-ben másodfokon a Fővárosi ítélőtáblára került ügyben Kulcsár már arról beszélt, hogy a bankot áthatották a szabálytalanságok, amit azonban egyes vezetők éveken át elnéztek. A botrány kirobbanása után a bank - már magát az ügy sértettjeként feltüntetve - biztosítási ösz- szegek reményében valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárulhatott az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához. „Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek“- jelentette ki Kulcsár. Szerinte a bank milli- árdokat fizetett ki olyan ügyfeleknek, akiket nem is ért kár. A tábla megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött. Kulcsár a megismételt eljárásban arról beszélt, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. A beavatott dolgozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak. A vádbeszéd szerint a gigantikus bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult az ügyfelek mohósága, a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő, a bank hiányos ellenőrzési rendszere, és az a cégháló, amely elfedte a bűncselekményből származó pénzek eredetét. MW
