Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-28 / 302. szám

2015. DECEMBER 28., HÉTFŐ GAZDASÁG-KÖZÉLET "J Főként a hűtlen kezelések miatt tett feljelentést idén az ÁSZ BUDAPEST „Szemléletváltást kell megvalósítani az állami és ön- kormányzati cégek menedzselé­sében, az állami cégek menedzs­mentjének megújítására feltétle­nül szükség van“ - hangsúlyoz­ta év végi interjújában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Do­mokos László az MTI-nek kiemel­te: az ÁSZ idén kiemelt hangsúlyt helyezett az önkormányzati gaz­dasági társaságok ellenőrzésére, a számvevők 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó cég el­lenőrzését végezték el. Felhívták a figyelmet a társaságok számvi­teli, gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulaj­donos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát és a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is. Domokos szerint lényeges, hogy a köztulajdonban lévő, köz­szolgáltatásokat nyújtó cégeket- amelyek százmilliárdos közva­gyont kezelnek, és százezreknek biztosítanak közszolgáltatásokat- a legfelkészültebb vezetők irá­nyítsák. Az elvárásokat és a jutta­tásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz. Az ÁSZ idén 171-szer értesítet­te valamely hatóságot az ellen­őrzései során feltárt bűncselek­ményre, súlyos szabálytalanság­ra utaló gyanú miatt. Leggyak­rabban hűtlen kezelés, számvite­li rend megsértése és költségve­tési csalás gyanúja merült fel. A 22 ellenőrzött állami erdőgazda­ságból 21-nél kellett a könyvvizs­gálói kamarához fordulni, mivel a könyvvizsgálók által évről-évre auditált mérlegek nem a valós ál­lapotot tükrözték. A NAV irányá­ba tett értesítések 70 százaléka a 2014-es országgyűlési választá­sok kampánypénzeinek ellenőr­zése során feltárt szabálytalansá­gokhoz kapcsolódott. MW/MTI Szabálytalanságok A közbeszerzési szabálytalansá­gok közül a legtipikusabb a köz- beszerzési eljárás mellőzése és a megkötött szerződések jogsze­rűtlen módosítása volt. Az ÁSZ által kezdeményezett eljárások során a Közbeszerzési Döntőbi­zottság idén összesen 5,6 millió forint bírságot szabott ki. A sza­bálytalanságok túlnyomó részét felsőoktatási intézmények és egészségügyi intézmények még folyamatban lévő ellenőrzései során tárták fel. Helyi adók: új ötletekre kényszerülnek a települések Füstbe ment terv lesz a földadó? Földet müveinek a gazdák. Eddig 25 település vetett ki '• > adót a földre, az agrártárca is tiltakozott a hasonló kezdeményezések ellen. Forráskivonást említ az LMP Ötmilliárd forintot próbálnak beszedni az önkormányzatok új helyi adók formájában. Jogi aggály miatt csak lassan terjed a földadó, a traktor- és a torony­adó ötlete nem volt fertőző. Füstadó híján tovább füstölögnek a polgármesterek. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Mintegy 40-50 te­lepülés vetett már ki vagy vet ki jövőre új helyi adókat, miután a saját bevételei nem fedezik a kö­telező feladatokat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke lapunk kérdésére elmond­ta: a 2016-os költségvetés válto­zatlanul hagyja az önkormány­zatok támogatását. Nagyjából 4-5 milliárd forintot igyekeznek a te­lepülések helyi adó formájában beszedni. Elsősorban a nagyobb városok lehetnek olyan kényszer­ben, hogy a bevételeiket növel­jék. Egyébként 2700 kisebb, helyi adóbevétellel nem vagy alig ren­delkező település gondolkodik a bevételeinek növelésén. „Nem látom átütő mértékűnek a helyi adók növelésének a mérté­két, a helytelenül földadónak hí­vott közteher például azért nem terjed, mert az önkormányzatok a jogi fórum véleményére vár­nak vele kapcsolatban“ - mondta Schmidt Jenő. Mint ismert: a földadónak ke­resztelt bevételszerzési forma nem létezik Magyarországon, csak települési adó, amelyet az önkormányzatok a meglátásuk szerint termőföldre is kivethet­nek. A 2015 januárja óta élő jog­szabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települé­si adót, amelyet nem terhel központi elvo­nás. A vállalkozókat és az államot kivéve mindenkit adóztat­hatnak. A szaktárca csak a jogszabály el­fogadása után kezdett el tiltakoz­ni a földadó ellen, Álláspontja sze­rint a földre vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhí­tési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat települési adó. A földadó ellen a kormányhivatalok­nak kell eljárást indítaniuk, ám arról egyelőre nincs hír, hogy el­marasztaló döntés született volna. A Világgazdaság minapi köz­lése szerint az év elején 13 te­lepülés vetett ki adót a földre: 8-an terület alapján hektáron­ként 5-10 ezer forintot kérve, míg 5-en értékalapon, aranyko­ronánként 200-400 forintos te­herrel. Hozzájuk mostanáig 12- en csatlakoztak. A 25 település közül 16-an területi, 9-en érté­kalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok és he­lyi lakosok kapnak kedvezmé­nyeket. Az 1200 lakosú Szőlős- györök jövőre vezeti be az adó­nemet, és 4-5 mil­liós bevételt vár et­től jövőre. Különle­gesség, hogy csak a nem helyben lakók­ra vetnek ki föld­adót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak, mert a polgármester szerint a te­lepülésen élők nem tudnának ki­fizetni több közterhet. Bátaszék a héten vetette el a földadó ötle­tét. A képviselők azért nem tá­mogatták a települési adónem bevezetését, mert a központi jog­szabályok olyan mértékben le­szűkítik az adóztatható alanyok körét, amely alapján méltatlan lenne ilyen típusú adó bevezeté­se. A 4400 hektárból csupán 700 hektár lenne adóztatható. Az LMP szerint a kormány „vég­leg kivéreztette az önkormány­zatokatezért a települések jö­vőre kénytelenek lesznek még több új adót bevezetni közfel­adataik ellátására. Gerstmár Ferenc, az ellenzéki párt ön­kormányzati szakszóvivője az MTI-nek elmondta, az önkor­mányzatok helyzete jövőre sem lesz jobb. amit a földadó ter­jedése is jó! mutat. Szerinte ezt az új típusú terhet ugyanis 2016-ban már 25 településen alkalmazzák majd. Úgy fogal­mazott, a kormány önkormány­zati politikájában „Gyurcsány Ferenc szelleme él tovább", hi­szen a kabinet csak forráskivo­násban tud gondolkozni. A települési adót bevezető ön- kormányzatok közül hatan nem vagy nem csak földadót vetet­tek ki. Apaj község ötletét a trak­toradóra, vagyis a munkagépek súlyadójára ketten vették át az idén. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót, amely a távközlési cégeknek le­hetett volna rossz, ahogyan az eb­adó vagy a kesztölci nem hasz­nosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául. Nem fedezik a bevételek a kötelező feladatokat. HÍREK Több támogatás a tejtermelőknek BUDAPEST Mintegy 2,97 milli­árd forinttal emelkedik a tej­termelőknek nyújtható ideig­lenes rendkívüli 9,5 millió eu- rós támogatási keretösszeg 2016-ban. A Magyar Közlöny­ben megjelent rendelet szerint hozzájárulásra az a tejtermelő jogosult, aki a 2014-2015-ös kvótaévben beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvó­tával rendelkezett. A támoga­tás mértékét a tejtermelő saját gazdaságában - a 2014-2015- ös kvótaévben - megtermelt és ténylegesen értékesített tej mennyisége alapján állapítják meg. A támogatás alapját ké­pező tejmennyiség kvótatípu­sonként külön-külön kerül el­számolásra. MW Plusz hatmilliárd útfelújításra BUDAPEST A közúti közlekedé­si infrastruktúra üzemelteté­si, karbantartási és felújítási feladatainak finanszírozására 2020-ig összesen 6 milliárd fo­rinttal magasabb összeg jut. A kormányrendelet szerint a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. 2016- tól kezdődően 5 éves közhasz­núsági szerződés alapján lássa el a közútkezelői feladatokat. A kormány felszólította a nem­zetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ezen feladatok ellátásá­ra a 2017-2020. évi közpon­ti költségvetések tervezése so­rán gondoskodjanak 2017-ben 73,2 milliárd forint, 2018-ban 80,5 milliárd forint, 2019-ben 88,8 milliárd forint, 2020-ban pedig 98,08 milliárd forint biz­tosításáról. MW Erősítik a járási hivatalokat BUDAPEST A járási hivatalok megerősítéséhez szükséges lépésekről határozott a kor­mány. Határozatuk szerint szükség van a megyei (főváro­si) és a járási (fővárosi kerüle­ti) feladat- és hatásköri szin­tek felülvizsgálatára és annak eredményét figyelembe véve a hivatalok hatáskörének ra­cionalizálására. Ennek érde­kében valamennyi minisztert felszólítják arra, hogy a köz­igazgatás-szervezésért fele­lős miniszter koordinálásával és egyetértésével tegyenek ja­vaslatot a hatáskör-raciona­lizálásra, melynek időpontja 2016. július 1. MW Brókerbotrány: az elsőrendű vádlott szerint pénzmosodát működtettek a pénzintézetnél Elsőfokú ítélet várható kedden a Kulcsár-perben BUDAPEST Várhatóan kedden hir­deti ki elsőfokú ítéletét a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás, vesztegetés és más bűncselek­mények miatt folyó megismételt eljárásban a Fővárosi Törvény­szék. A bűnüldöző hatóságok sze­rint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K&H Bank bróker­cégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offsho­re cégeken keresztül jogosulatla­nul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkor­mányzatok pénzét. Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság 2008- ban kihirdetett elsőfokú dönté­sében 8 év börtönre és 230 mil­lió forint vagyonelkobzásra ítél­Kulcsár Attila a bíróság előtt. Már működő rendszerbe kapcsolódott be. te sikkasztás miatt Kulcsárt. Töb­ben kaptak sokéves börtönbün­tetést és több tíz- vagy több száz­millió forintos vagyonelkobzást. A bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól fel­mentették Rejtő E. Ti­bort, a K&H egyko­ri elnök-vezérigaz­gatóját. A 2010-ben má­sodfokon a Fővá­rosi ítélőtáblára ke­rült ügyben Kulcsár már arról beszélt, hogy a bankot áthatották a sza­bálytalanságok, amit azonban egyes vezetők éveken át elnéztek. A botrány kirobbanása után a bank - már magát az ügy sértett­jeként feltüntetve - biztosítási ösz- szegek reményében valótlan nyi­latkozatokat tett, ami hozzájárul­hatott az elsőfokú ítélet megalapo­zatlanságához. „Nem vagyok ártatlan, de nem követ­tem el olyan súlyos bűncselekménye­ket, mint amikért elítéltek“- jelentet­te ki Kulcsár. Sze­rinte a bank milli- árdokat fizetett ki olyan ügyfeleknek, akiket nem is ért kár. A tábla megalapozatlan­ság, illetve súlyos eljárási hi­bák miatt 2010-ben hatályon kí­vül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött. Kul­csár a megismételt eljárásban ar­ról beszélt, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már mű­ködő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbe­li sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. A beavatott dol­gozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyi­ségű készpénzhez juthassanak. A vádbeszéd szerint a giganti­kus bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult az ügyfelek mohósá­ga, a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő, a bank hiányos ellenőrzési rend­szere, és az a cégháló, amely elfed­te a bűncselekményből származó pénzek eredetét. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom