Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-03 / 283. szám

2015. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Ш*Ifi Egy alapítvány, melyet az esemény keltett életre A tragédia után rettenetes állapotok uralkodtak y;:; j. a helyszínen. A mentők és a tűzoltók hősies ЦЕЖ . küzdelmet folytattak a túlélőkért, harmincegy embert azonban nem tudtak megmenteni... Már huszonegy éve viseli magán Szajol a vasúti szerencsétlenség bélyegét. 1994. december 4-én a település vasútállomásán té­ves váltóállítás miatt kisiklott a Debrecen felől érkező vonat, har­mincegy ember halálát okozva ezzel. Az állomás egy része ro­mokban állt, a vagonok egymás hegyén-hátán hevertek. Szörnyű látvány volt, sokan ma sem fele­dik. Főleg a tragédiában elhuny­tak hozzátartozói. Munkatársainktól ujnepiap@ujneplap.hu SZAJOL A kistelepülés polgár- mestere, Szöllősi József is első­ként érkezett a tragédia színhe­lyére. Akkor még egyetemi hall­gató volt. Péntek lévén éppen uta­zott ő is haza. Szolnoknál járt már a vonattal, amivel jött haza és fel­tűnt neki, hogy túl sokáig veszt- gelnek az állomáson. Átszállt egy Volán-buszra, azzal érkezett ha­za. Édesapja a vasútnál dolgozott, ismert minden részt az állomá­son, és az a kép, ami fogadta, szá­mára a mai napig kitöröhetetlen, fájó emlék. Még hatalmas por­felhő gomolygott, amikor a hely­színre érkezett. Jajgatás, sikolto­zás hangja hallatszott. Azóta persze sok minden meg­változott a szajoli vasútállomá­son. Az időközben felállított em­lékhelyen időről időre koszorúk jelennek meg, és az évfordulók­ra több érintett is a tragédia hely­színére látogat, hogy emlékezzen hozzátartozójára. De megjelen­nek egykor a mentésben részt­vevők közül is többen, akiknek a mai napig szintén felejthetetle­nül fájók az emlékek. A telepü­lés templomában pedig minden év december 4-én a reggeli mi­sén emlékeznek meg a tragédia halottairól. Ahogy azt az immár polgár- mester Szöllősi József elmond­ta, büszkék lehetnek nemrég át­adott új állomásukra, amelyben huszonegyedik század techni­ka biztosítja a forgalmat. A szajo- liaknak jól is jött a pozitív válto­zás, mert a felújított vasúti pályán hamarabb jutnak el immár akár Pestre, akár Debrecenbe a kor­szerűbb vonatokon. Elmondta él­ményét is a településvezető, hogy amikor kipróbálták az új pályát, az átadáson egy szakaszon egy ideig százhatvannal száguldott Szöllősi József polgármester velük a vonat. Felemelő érzés volt, suhant velük a szerelvény. A kör­nyékbelieknek is jobbak a körül­mények, mert a vasút hatásai im­már kevésbé érezhetők: nem ráz­kódnak az ablakok, csendesebb a vasúti pálya, nincs már zakatolás. AZ AKKORI EMLÉKEK A MAI NAPIG ÉLNEK A HOZZÁTARTOZÓKBAN, AZOKBAN, AKIK A VONATON UTAZTAK. Gábor ezt írta a Szoljon.hu-ra: „Eggyel előtte induló vonatot sike­rült elcsípnem aznap Debrecenben, de lekéshettem volna párszor: ha nem lógok el az utolsó óráról... ha nem jön pont a troli... igaz, akkori­ban mindig az utolsó kocsiban he­lyezkedtem el. Jó pár osztálytársam is ült az utolsó kocsiban. Ők kár­tyáztak épp, elmondásuk szerint re­pültek a csomagok, a kocsi rándult alattuk egy combosat, aztán meg­állt elég ferdén - kinézve a portól szinte semmit nem láttak. Egy ké­nyelmetlenül közeli kábel feltűnt nekik, amiről nem tudták eldönte­ni hogy felsővezeték-e vagy nem, így nem erőltették a kiszállást egy darabig. Ezen felül inkább nem na­gyon faggattuk őket." Pál ezt írta: „Jómagam is a vona­ton voltam... a gyerekkori mániám­nak köszönhetően mindig az utolsó kocsiba szerettem utazni és ezen a napon is úgy történt! Ezért vagyok itt!" Erika így emlékezett: „Nekem az osztálytársam halt meg a baleset­ben. Még csak első osztályos volt! Az anyukájával utazott, ő túlélte, de Magdika sajnos életét vesztette..." Géza így írt: „Evangélikus lelkész vctgyok, egy nyíregyházi jegyespár is az áldozatok között volt. Én te­A Kutyákkal az Életért Alapít­vány viszont a tragédiának kö­szönheti az „életét”. Ezt írták a Szoljon.hu-ra: „így, húsz év táv­latából is részvétünk a tragédi­át szenvedett családoknak! Ta­lán kevesen tudják, hogy ez a tragédia indította el Jászberény­ben a mentőkutya-kiképzést. Azóta felépítettünk egy mentő­kutya-kiképző bázist, ahol min­den magyar mentőkutyás felké­szülhet, felkészítheti és vizsgáz­tathatja mentőkutyáját. Remél­tük, hogy nem kell majd éles be­vetéseken alkalmazni az itt ki­képzett kutyákat, de az elmúlt húsz évben több száz alkalom­mal volt szükség rájuk és kikép­zőikre a rendőrség vagy a ka­tasztrófavédelem által irányított káreseményeken. mettem őket együtt. Életem legne­hezebb szolgálata volt. A két csa­ládfájdalma pedig nehezen önthe­tő szavakba.” Giziké ezt jegyezte be: „Az én anyukám is azon a vonaton uta­zott, szerencsére az ijedségen kívül nem történt semmi baja! Az eset után nem nagyon akart többé utaz­ni!" Éva is fájó szavakkal gondolt vissza: „A. flam tanító nénije és a férje is azon a vonaton utazott. A testvéréhez indultak volna az örömhírrel, hogy gyarapszik a csa­lád, de sajnos mindketten életüket vesztették. A hír, hogy babát vár­tak, csak a papírokból derült ki. Még mindig hiányoznak! Nyugod­janak békében!” MEGYEI KO Drukkoljunk nekik! Tóth András ujneplap@ujneplap.hu —— _Í J elentősen átalakítják minden magyar állampolgár egyik ked­venc hivatalát, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Ezt a pirospozs­gás arcú Tállai András jelentette be. Azt is elmondta, ahogy az minden egyes, adóhivatallal kapcsolatos megnyilatkozás során már sokadszor elhangzott, hogy ügyfélbarát szervezetet szeretne, amely ráadásul még hatékonyan is működik. Mármost nekem és még sokunknak van és lehet elképzelése a ha­tékonyságról. Amikor számtalan hétköznapi polgártársunkban meg­fogalmazódik a kérdés egy sóhajtás kíséretében: miért pont engem szúrt ki az adóhatóság? Miközben szemmel láthatóan híznak, gyara­podnak, gazdagodnak nem is egyesek, hanem többek, hiszen csak a megyeszékhelyen annyi hatalmas és drága autó fut az utakon, hogy felmerül az emberben a kérdés: miből futotta rá? Aki tisztességgel megdolgozik a kis pénzéért, annak biztosan nem futná ilyen drága luxusautóra. Apropó, kis pénz. Annyiszor elhangzott már, hogy ügyfélbarát szervezet lesz... Mindenki ismer olyan vállalko­zót, aki minimálbéren van beje­lentve, de közben a feleségnek ilyen, a férjnek olyan csodaautó­ja van, a gyerek pedig ingyen ét­kezik az óvodában, iskolában. Vagy tudok olyan nagyon szerénynek, mondhatni szegényesnek látszó utcát, ahova a NAV-osok szerintem be sem mernének menni, pedig sok érdekességet találnának, lévén olyan autócsodák parkolnak egyes házak előtt, hogy a közönséges ember álla leesik. Egy szó mint száz, valóban sok dolga van/lenne az adóhatóságnak az adófizetőktől elvárt hatékonyság terén. Mindenestre ne ítélkezzünk hamarjában az átszervezés lehet­séges és kívánt hatásairól. Ahogy mondani szokták: nyugtával di­csérjük a NAV-ot. Ismét a szolnokiak véleményét kérik SZOLNOK Mintegy ezer fejlesztés valósult meg az elmúlt időszak­ban a városban a 2010-ben és 2013-ban készült felmérés több mint harmincezer lakos vála­szai alapján - hangzott el tegnap a Szolgáltató Város - Szolgáltató Szolnok sajtótájékoztatóján. A hat éve indult projekt során idén im­már harmadjára indítanak felmé­rést, hogy megtudják, mennyire elégedettek az ott élők a közszol­gáltatások színvonalával, miképp vélekednek a szolgáltatók mun­kájáról, milyennek tartják szak­mai és emberi hitelességüket, partnerségüket, a szervezetek ál­tal biztosított, működésüket kísé­rő nyilvánosságot, valamint mi­lyen további elvárásaik lennének a szolgáltatókkal szemben. Kiss Andrásné, a projekt mun­katársa elmondta, a városban öt­venezer kérdőívet juttatnak el a lakosokhoz postaládákba helyez­ve, kérdezőbiztosokon keresztül és a szolgáltatókhoz, melyek kitöl­tésével további fejlesztések meg­valósulását segíthetik elő. Olyan, a Szolgáltató Városhoz szellemi­ségével összhangban lévő kezde­ményezéseket, eredményeket is ismertettek, mint a Szolnok segít program, a Varga Katalin Gimná­zium Arany János Tehetséggondo­zó programja, a bölcsődei közét­keztetés gyakorlatba való átülteté­sét példázó „Kiskanálnyi szeretet” projekt, a Széchenyi általános is­kolában induló fociosztály, vagy az NHSZ lakosság elérését segítő kö­zösségi oldalának elindítása. К. B. Felújítják az utcákat TISZAFÜRED A város útjainak mintegy hetven százaléka fel­újításra szorul. Az elmúlt idő­szakban konkrét tervek ké­szültek a település infrastruk­túrájának fejlesztésére, eb­ben a legnagyobb hangsúlyt az utak állapotjavítására fek­tetik. Tiszafüreden több mint kétszázötven utca van, ennek nagyjából harmada van meg­felelő állapotban. SZ. ZS. Egy trambulinra is gyűjtenek a vásáron BSZASÜLY Települési összefogással vennének trambulint- a tiszasü- lyi gyerekek számára, az ehhez szükséges összeget a helyi gyere­kek és szüleik által készített kará­csonyi alkotások értékesítéséből kívánják előteremteni.- Az ötlet onnan származik, hogy az itt élő gyerekeknek éven­te csak két alkalommal, a gyerek­napon és a falunapon van lehető­ségük ugrálni, akkor is elég drá­gán -avatott be Balaton Mária, a helyi művelődési ház és könyvtár vezetője. - Pedig nagyon élvez­nék a nyári szünetben is, hiszen lényegében az egész vakáció alatt mi biztosítjuk számukra a prog­ramokat. Kíváncsiak voltunk ar­ra is, él-e még az az összefogás Ti­szasülyön, amiről régen híres volt a falu, így meghirdettünk ezt az akciót. Kiderült, nagyon is erős még az összefogás, nagyon nagy az érdeklődés. A gyerekek és szü­leik otthon nekiálltak értékesítés­re szánt tárgyakat készíteni, az óvodában, iskolában is foglalkoz­nak vele, még a művelődési házba is behozták az anyukák, nagyma­mák a varrógépeiket, hogy kará­csonyi díszeket varrjanak. A gye­rekek hajtogattak, festették az ott­hon készült gipszformákat, na­gyon sokféle alkotás készült. A kicsik és nagyok munká­it a december 12 i adventi vásá­ron szülői felügyelettel árulják a gyerekek, remélhetőleg el is kel minden „portéka”. К. B. rtak ala SZOLNOK Lamos Imre (balról) dandártábornok, a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka és Hicsó György, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum főigazgatója tegnap délelőtt megállapodást írt alá. A do­kumentum célja, hogy a Magyar Honvédség társadalmi támogatottságát növeljék, a katonai pályát népszerűvé te­gyék. A programban a 9-12. évfolyamokban a tanórai keretek közt valósítják meg a honvédelmi nevelést. Új csoportok kaptak minősítést JÁSZKUNSÁG Ha ár- és belvíz elleni védekezés, altkor nincs megállás: sorra alakulnak a települési ön­kéntes mentőcsoportok a megyé­ben. Fő fealadatuk a vizek kártéte­lei elleni védekezés, olyan ismere­tek megszerzése, melyek birtoká­ban képesek védelmet nyújtani. A napokban rendezték meg a kar­cagi kirendeltség II. katasztrófavé­delmi osztályba sorolt települései közül Abádszalók, Tiszaderzs, Ti- szabura, Tiszaroff megalakított te­lepülési önkéntes mentőcsoportja­inak minősítő gyakorlatát. Eleme­it a csoportok sikerrel végrehajtot­ták, mindegyikük teljesítette a fel­adatokat - tudtuk meg S. Tóth Ani­kó megyei katasztrófavédelmi saj­tószóvivőtől. ÚN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom