Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-12 / 291. szám
0 DALLAMOS ESTÉK 2015. DECEMBER 12., SZOMBAT Vastaps kísérte az Uj N A közönség tömött sorokban várta, hogy felcsendüljenek a hangulatos nóták. Nem túlzás állítani: az Új Néplap negyedik Dallamos estje is rendkívül sikeresen ért véget! Joó Zsuzsa, lapunk újságírója Petróczki Csaba készülődés közben A Szoldance ifjú tehetségei a mosdókagyló. Persze a ruhája Is, még jó, hogy azokon nem látszanak a fekete festék- csöppek. Az anyuka is izgult Andy fellépésekor- Nem akart kijönni a tubusból a krém, hát megnyomtam egy kicsit - magyarázza a balesetet. Ami nehezen indul, annak jó lesz a vége - biztatjuk magunkat. Megérkezett Andy is édesanyjával és párjával, Jóéival.- Én vagyok a sofőr, a londiner, a testőr és a közönség egy része - bólogat a férfi. Andy édesanyja, Marika néni is gyorsan lekapja kabátját, közben elárulja, nem szokott ám vidékre járni gyermekei fellépésére, ez most kivételes eset. Izgul is rendesen a lányáért, fiáért. Az a kívánsága, a függönyök mögé tegyenek ki neki egy széket, ő ott szép csendesen elüldögél majd. Miközben az utolsó simításokat végzi mindenki színpadra állása előtt, \ndy feleleveníti gyermekkorát! megtudjuk például, ötéves koráig a család a karcagi tűzoltólaktanyában lakott egy szolgálati lakásban.- Milyen jó móka volt lecsúszni a tűzoltók rúdján! Nagyon jól ment, az egyenruhások tiszteletbeli tűzoltóvá is fogadtak. Miközben persze állandóan cukkoltak. A sötét szememre rápillantva mindig megállapították, aznap megint nem mostam szemet, tiszta szutyok vagyok - nevet az egyébként óvónőként dolgozó Andy. Az estet Sülyi Károly nyitja magyar nótákkal, az énekes rutinos, tíz perc felkészülés bőven elegendő. Most zenész kollégát is hozott magával, Kállai Gábort, akivel két műsorblokk között arról beszélgetünk, nem egyszerű a zenészek élete. Az állandó esti, éjszakai munkák kiveszik az emberből az erőt. „Maga nagyon jól zenél, kár, hogy vak”- Bizony, vannak holtpontok minden este, amikor alig-alig tudom elnyomni az ásítást. Képzelje, egyszer egy lakodalomban zenélés közben még álmodtam is. Nyitott szemmel aludtam. Persze, lehet, hogy lecsukódott a szemem, csak arra már nem emlékszem. A következő lag- zikor biztos, ami biztos, felvettem egy napszemüveget, legalább a vendégek ne lássák, ha bealszok véletlenül. A hangulat príma volt, minden jól sikerült. Hajnalban aztán odajött hozzám egy asz- szony, adott egy ezrest a kezembe, és azt mondta: „Maga nagyon jól zenél, kár, hogy vak!” Az ilyen programot nem lehet kihagyni A pimaszul fiatal és csinos táncosok standard és latin táncokkal léptek fel, a Szoldance Táncsport Egyesület ifjú tehetségei lenyűgözték a nézőket. Bennünket is, hiszen fiatal koruk ellenére egyedül, vezető nélkül álltak színpadra. Karczagi Nagy Zoltán mindenki által ismert dallamokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, akik énekelve és tapsolva ülték-élvezték végig a két órát. Estünk igazi közösségi térré változtatta a kulturális központot, ahol régen látott ismerősök, barátok, távoli és közeli rokonok találkozhattak ismét egymással. A rendezvény kezdete előtt már fél órával tele volt vidám kisközösségekkel az aula, de még az est után fél órával sem igyekeztek haza nézőink. És fellépőink sem, akiket rajongóik tartottak szóval. Martfűről,. Mezőtúrról, Tószegről is érkeztek a Dallamos esténkre érdeklődők, Csaba kedvéért még Abádsza- lókról is elutazott egy hölgy, hogy meghallgassa őt. Vendégeink pedig kérdésünkre, miszerint tavasszal újra látjuk-e őket az V. Dallamos esténkén, határozottan azt válaszolták, mindenképpen, egy ilyen programot nem érdemes kihagyni! Tizenöten utaztak be Kengyelről, hogy együtt élvezzék végig az előadásokat Önnek hogyan tetszett az este? Hová tűnt a zakó? Miért robbant fel a cipőtisztító paszta? Hogyan lett Andy tiszteletbeli tűzoltó? Lehet-e nyitott szemmel aludni? Az Új Néplap által szervezett IV. ц Dallamos estéken minden ki- derült. loó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu SZ01N0K Negyedik alkalommal adott otthont az Aba-No- vák Agóra Kulturális Központ a Dallamos estének. A nézőtér zsúfolásig telt, ahol jobbára az idősebb korosztály képviselte magát. A megye számos részéből érkeztek hölgyek és urak, akadtak, akik ötven, nyolcvan kilométert is megtettek az est kedvéért. Az eltűnt zakó sem szomorította el Fellépőink neve ismerősen csengett a közönségnek, hiszen Sü- lyi Károly, Pet- róczki Csaba, Karcza- gi Nagy Zoltán és testvére, Andy is fellépett már a Dallamos estéken. A Szoldance Táncsport Egyesület legifjabb tagjai viszont most először varázsolták el a nézőket, és valljuk be, bennünket, szervezőket is. A színfalak mögött zajlott az élet... Petróczki Csaba lép be először az öltözőbe, ezen nem is csodálkozunk: egy buszvezető soha nem késhet, még egy fellépésről sem. Csaba azonnal körbenéz a színfalak mögött, szemmel láthatóan keres valamit.- Valahol elhagytam a kétsoros zakómat még a múlt alkalommal. Hihetetlen... Jobb híján ezt az egysoros gombolását hoztam magammal, de ebben nem úgy nézek ki, mint egy anyafóka?! - pillant ránk kétségbeesve az énekes. Megnyugtatjuk, egy kedves mackóra sokkal inkább hasonlít, mint egy oroszlánfókára... Csaba megnyugodva készü- ^ lődik tovább, amikor hír» télén visszafojtott kiáll tására riadunk fet: HL - A eipőpasztaü! - a ■Sr férfi körül minden fef kete, a csempe, a padló, DOBOS MIKLÓSNÉ:- Életem a zene! Mindenevő vagyok, a magyar nótákat, a szimfonikus zenét, a slágereket, a fúvószenét, mind-mind szeretem, ha tehetem, mindenféle koncerten ott vagyok. Szívesen vettem részt az újság estjén is, nem csalódtam benne! Andyt nem hallottam még soha, igazán ügyes énekes! Petróczki Csaba hangja is nagyon kellemes! És milyen a véletlen: a buszsofőr éppen a mellettem ülő hölggyel dolgozik egy munkahelyen... A Néplapot már 1970 óta fizetem elő, és bár most megvettem a belépőjegyet, remélem, jövőre szerencsés leszek és megnyerem azt! HRESKÓ JÁNOSNÉ:- Egy nyugdíjas társamtól értesültem a rendezvényükről. Nekem ez ■ volt az első, de remélhetően nem az utolsó Dallamos est! Tizenöten utaztunk be Kengyelről, hogy együtt élvezzük végig az estet. A sofőr fiatalember, jaj, az nagyon tetszett! Milyen jó hangja van a férfinak! Karcagi Nagy Zoli és a húga duettjeit végig tapsoltuk, és hát azok a gyerekek, akik táncoltak! El se hittem szinte, amit láttam, annyira ügyesek voltak! Milyen remek versenyzők lesznek belőlük, ha majd nagyobbak lesznek! Jó lenne, ha jövőre újra találkozhatnánk Önökkel, az V. Dallamos estéjükön! LAJKÓ JÓZSEF:-Le a kalappal az Új Néplap előtt! Fantasztikus rendezvény volt a IV. Dallamos est, igazán jól éreztük magunkat! Karcagi Nagy Zoli remekül énekli a magyar nótákat, Andy és Petróczki Csaba pedig a slágereket! Sülyi Karcsi hangján érezni lehetett a torokgyulladást, a megfázást, de tette, amit tenni kellett, így is élveztük a nótáit! A gyerekek meg olyan jól táncoltak, el se hittük, hogy még csak tíz év körüliek! A mostani Dallamos est nem az első volt, de reméljük, nem is az utolsó! Ha jövőre megrendezik az ötödiket, mi mindenképpen szeretnénk ott lenni! Sülyi Karoly torokgyulladással küszködött az előadás idején, mégis sikerült elvarázsolni a közönséget
