Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-09 / 288. szám

2015. DECEMBER 9., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP £ Egy növényekkel benőtt hátsó udvaron kerültek elő A régi Szolnokról mesélnek a sírkövek Stoffel Gábor hetvenkilenc évet élt, és 1804. május 24-én hunyt el. Ezt nem a temetőből, vagy anyakönyvi bejegyzésből ismerjük, egy szolnoki ház ud­varán tudósít róla egy öreg fel­irat. Szathmáry István kunhalom. 1950@gmail.com SZOLNOK A belváros régről ma­radt kanyargós utcáján igyek­szünk a fotóssal néhai szolnoki­akkal való találkozónkra. A há­zigazda, Sasvári István az utcán vár bennünket, az ő kalauzolá­sával jutunk el a ház növények­kel benőtt udvarára, ahol nem ér bennünket csalódás. A fal mellett ki tudja, mióta, több mint száz­éves sírkövek pihennek. Sasvári úr elmondása szerint ő akkor ta­lált rájuk, amikor az udvar sar­kában levő rozzant kis ház bon­tása után rendbe tették a kertet. Néhány kő most már megtisztí­tott, többé-kevésbé olvasható fel­iratokkal a falnak támasztva áll, de a házigazda a kertet övező fal­ban is mutat szemmel láthatóan nem oda illő darabokat. Ennek a városrész­nek sok titka rejtő­zik a föld alatt.- Vigyázz, nehogy beleess a kútba! - szól közbe a jobb látó­szöget kereső fotósnak, ami per­sze tréfa, mert ahol toporog, va­lóban volt egy régi kút, de már régen csak egy gödör jelzi a he­lyét. Úgy tűnik, ennek a város­résznek sok titka rejtezik a föld­ben. A falból, a mohától zöld tég­lák közül valóban kilátszik több, mifelénk márványként tisztelt tardosi vörös mészkőlap széle, ami egykor kedvelt anyaga volt a kőfaragóknak. A bevezetőben idézett lap mellett egy másikról is töredékesen ugyanez a név tű­nik elő, de itt már megáll a tudo­mány. Hogy a két Stoffel milyen viszonyban volt egymással, apát és fiút hántolták el ugyanabban a sírkertben, netán testvérek le­hettek, már titok marad.- Ez a ház 1942-ben épült a Melyik temetőből származhatnak? városi főkertész részére, akit úgy tudom, Farkasnak hívtak, töri meg a csendet a házigazda, aztán újabb kőtöredékhez kala­uzol bennünket. Annyit simán ki lehet venni, hogy 1879-ben Budapesten csinálta egy Kohn nevű kőfaragó, felül meg Jézus és Mária neve igazít el bennün­ket a megboldogult felekezeti hovatartozását illetően. A nevet itt már elemésztette az idő, csu­pán azt lehet még kisilabizálni, hogy a családtagok készíttették hajdanán. Egy kisebb töredé­ken meg csupán az 1806-os év­szám mutatja, hogy ő is kortár­A nevet itt már elemésztette az idő. sa a többinek. Azt valamennyi kövön látni, hogy szépen mun­kált, drága darabok lehettek, s bár a tetejükön álló keresz­tet már elvitte az idő, a megma­radt részek faragása, az akkori­ban szokásos oszlopokkal, ba­rokkos ívekkel, szép munkát sejtet. Kifelé menet még sze­münkbe ötlik egy jó állapot­ban levő öntöttvas kereszt raj­ta a megfeszített Jézussal, mi pedig elindulunk, hátha többet is sikerül megtudnunk a vélet­len szülte temetőkertről. Az ne­künk sem újság, hogy karnyúj­tásnyira két régi sírkertje volt a városnak. Amint azt Kosa Ká­roly helytörténész megírta, a régebbi a mai belvárosi iskola helyén terült el, a későbbinek a központját meg a Gábor Áron téren kell keresni. Közben szót váltottunk az egyik szomszéd­dal, Csicsman Györggyel, aki régi szolnokiként új adatokkal segített ki bennünket. Emlékei szerint 1966 táján földmunkák voltak a Gábor Áron téren, ak­kor ő több hasonló követ is lá­tott előkerülni. Elképzelhető­nek tartja, hogy talán egykorú- ak lehettek a most látott kövek­kel. Az biztos, hogy akiknek ne­vét őrzik a megmaradt töredé­kek, azok földi porhüvelye vala­hol a környéken alussza örök ál­mát a feltámadásig. Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu Egyetem, begyetem H ogy kinek a fejéből pattant ki a görög mitológiában Ze­usz fejéből kipattant Pállasz Athéné a közös kecskemé­ti-szolnoki egyetem elnevezését keresgélve, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy a hölgy istennőként Buda vé­dőszentje. Szolnoké Xavéri Szent Ferenc és Boldog Sándor Ist­ván, Kecskemété pedig Szent Miklós. E többszentnyi felhoza­talból nehéz lehetett az igazságos névválasztás. így ez az irány tévútra vezet. Az már megalapozottabb gondolat, amit a megnevezést - a „petíció” honlapon keresztül aláírásukkal is alátámasztó ­bírálók sugallnak, miszerint a leendő egyetemet támoga­tó Pállasz Athéné Alapítvány után kapta mecénása nevét az intézmény. A törvényhozó or­szággyűlés eredetileg a „Kecs­keméti Egyetem” elnevezést adta az integrált intézménynek, ám ezért Szolnokon érthető­en nem rajongtak. A „Szolnoki” szóba sem kerülhetett, mivel Kecskemét lesz az új egyetem központja, és az mégsem dukál, hogy a „befőtt tegye el a nagymamát!”. Hogy rövid vagy hosz- szas fejtörés után született-e meg Pállasz Athéné neve, nem tudni. Héphaisztosz mindenesetre igen gyorsan verte ki Ze­usz fejéből kalapáccsal a bölcsesség és igazságosság istennő­jét... Méghozzá több ezer éve! Ha igaz az a mítosz, hogy minden csoda három napig tart, ak­kor Paliasz Athéné egyetemleges értéket képviselő egyetemes nevével is hamarosan megbarátkoznak ellenszurkolói. Aztán re­mélhetően évek múltán csak a tudomány, a bölcsesség és az igaz­ságosság marad meg hírmondónak azok fejében, akik a jövőben a Paliasz Athéné Egyetem mélyen bölcs hallgatói lesznek. A felhozatalból nehéz lehetett az igazságos névválasztás. Az önkénteseket ünnepelték SZOLNOK December 5-e az önkén­tesség nemzetközi napja. E nap üzenete minden korábbinál na­gyobb jelentőséggel bír, látva az önkéntesek szerepének felérté­kelődését az élet minden terü­letén - hangsúlyozta dr. Molnár Beáta vezető, a megyei önkéntes központ tegnapi összejövetelén. Megyénkben közel háromezer önkéntes tevékenykedik. Szol­nokon idén 3000 munkaórát dol­goztak le az önkéntesek, 2013- tól az eltelt évek alatt 93 ezer óra szolgálati időt töltöttek el külön­böző szervezeteknél. A legaktívabb önkéntesek ön­zetlen szolgálatait megköszönve idén tizenhármán kaptak elis­merést, továbbá a három legak­tívabb fogadószervezetet is dí­jazták. к. в. Nem vette, csak vitte volna a ruhát JÁSZBERÉNY A Jászberényi Rend­őrkapitányság eljárást indított lopás vétség elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt egy jász­berényi lakos ellen. A megyei rendőr-főkapitányság tájékozta­tása szerint a 22 esztendős fér­fi hétfőn este egy jászberényi áruházban a próbafülkébe be­vitt egy pulóvert, melyről lesza­kította az áruvédelmi etikettet, majd a ruhát magára vette és fi­zetés nélkül távozott a kasszától. A bolt biztonsági szolgálatának munkatársa észlelte a lopást és visszatartotta a férfit a rendőrök kiérkezéséig. A járőrök a jogsértőt előállí­tották a Jászberényi Rendőrka­pitányságra, ahol a nyomozók gyanúsítottként kihallgatták, adta hírül a rendőrség. ÚN KÉPES HÍREK SZOLNOK A felújítást követően a Belvárosi nagytemplom oldalsó ajta­ja a kőkerettel együtt ismét eredeti állapotának megfelelően néz ki. Képünkön Faragó Lajos (balról) és Balázs Antal a faragott kőkeretet keni le viasszal. TÚRKEVE Korszerű szennyvíztisztí­tó telepet adtak át a városban. Ké­pünkön Jandő Ferenc telepvezető indítja el az egyik berendezést. SZOLNOK Elkészült az új támfal és sétány a Zagyva városi szaka­szán. A kivitelező szakemberei (képünkön) tegnap elbontották a vé­dőkerítést, és ezzel átadták a területet a gyalogosoknak és kerék­párosoknak. RÁKÓCZIFALVA Máté Pálné Kati néni szabadidejében gobelineket és ke­resztszemes hímzéseket is készít. Kiállításon is bemutatta már őket. \S'• ' CÁf 3 Sasvári István megmutatta «м _ a helyet, ahol most a sírkövek j ' vannak ЯЬ^',-И||^ШГуЖ1 Megkérdeztük Kosa Károly hely- történészt. hogy véleménye sze­rint a belvárosi ház udvarán lá­tott kövek melyik temetőből származhatnak. Közlése szerint 1739-ben már temettek az egy­kori ferences templom tornya körüli szűkös területre, de az rö­vid idő alatt megtelt, továbbá a város is terjeszkedett, így azt le­zárták. Az új temetőt 1760-ban nyitották meg a mai Gábor Áror tér környékén, a régi temető­ből sétateret csináltak, a sarkár levő kis kápolna szobrát, mai ne vén Szomorú Jézust pedig 185E ben állították fel a mai helyén. Az udvaron talált sírkövek az év számok alapján véleménye sze­rint az 1880-as években bezárt Gábor Áron téri temető emlékei lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom