Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-06 / 260. szám
14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. NOVEMBER 6., PENTEK Szakácskönyvet írnak, tűzoltóautót újítanak fel A konyhában is van férfimunka bőven Szívesen kézimunkázik Kati néni, az alkotásokból még kiállítása is volt A Máté házaspárt, Kati nénit és Pali bácsit igen sokan ismerik Rákóczifalván. Pali bácsi számos közéleti esemény mozgatórugója még ma is, felesége mindeközben a gasztronómia zászlóvivője. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu RÁKÓCZIFALVA - Tíz évvel ezelőtt jelent meg első szakácskönyvem a gyermekeim kívánságára - mondja Máté Pálné Terenyei Katalin. - Arra kértek, úgy írjam le a recepteket, ahogyan én szoktam készíteni az ételeket, mert ők így szeretik. Ezen receptek nagy részét persze nem én találtam ki, csak összegyűjtöttem, átfésültem, ha kellett, itt-ott módosítottam - árulja el Kati néni. A könyvnek hatalmas sikere lett, ezért a családtagok, sőt a falvaiak maguk is elkezdtek gyűjteni régi, bevált családi recepteket, hogy azokat átadva a hölgynek, összeállítson egy újabb kiadványt.- Özönlöttek az ételek leírásai, a feleségem meg éjszakákon keresztül ült a számítógép előtt, hogy begépelje őket - fűzi hozzá Pali bácsi, aki szívesen segít a konyhában a párjának. Mert szerinte még ott is vannak „férfimunkák”: - Ilyen például a birsalma hámozása, a szilvalekvár kevergetése vagy a dió törése. Én pedig szívesen segítek ebben, ha éppen nem a falvai múltat kutatom vagy a kisvárosunkat szépítem. Többek között Máté Pál (aki nem mellékesen a Rákóczifalvai- ak és Elszármazottak Baráti Körének vezetője és a helyi Tűzoltó Egyesület vezetője is) volt az, akinek a Rákóczifalva és Rákócziúj- falu között található Gorove-ká- polna felújítását lehet köszönni. Most pedig egy Abádszalókról Falvára került tűzoltóautót szeretne „életre kelteni”.- A kocsit pályázati pénzből már felújítottuk, csakhogy nincsen rajta műszaki, két éve egy garázsban áll. Remélem, hamarabb tudunk neki méltó helyet találni. Családunk így vagy úgy, de régóta kötődik a tűzoltósághoz, a múltban apám pénztárosa volt a tűzoltóegyesületnek, fiam pedig mind a mai napig e szakmában dolgozik - magyarázza a házigazda.- lövök-megyek, szervezkedek, nem a nyugdíjasok szokásos életét élem. így van ezzel a feleségem is, aki pár éve közelebbi kapcsolatba került Horváth Ilona receptjeivel is.- így van - veszi át a szót Kati néni -, egy könyvkiadó ugyanis azt a feladatot adta, hogy nézzem át a régi Horváth Ilona-írásokat, a recepteket korszerűsítsem, mégiscsak több évtized telt el megszületésük óta. Megtisztelő munka. Úgy érzem, közel állok Horváth Ilonához, hasonlóképpen főzök, mint ahogy ő annak idején. Sok mindent úgy tanultam anyukámtól, ahogy azt ő javasolta. Kati nénitől megtudjuk, Tö- rökszentmiklóson volt kollégiumi igazgató Horváth Ilona, amellett foglalkozott főzéssel, sütéssel. Kati néni se képzett szakács, mégis „mindene” a konyha. No meg a kézimunka, Pali bácsinak pedig a kert, melyben sok minden megterem.- Ha tehetem, órákat bogarászok a kertben. Az aranylakodalmunkon elhangzott köszöntőnél mindenki felnevetett, amikor kiderült, ha fűvel akarom etetni a tyúkjaimat, a szomszédba kell átmennem érte. Valóban, fűnek, gaznak nincsen alkalma kidugni a fejét portánkon! m Képeslapot is készít Máté Pátrté Kerti néni nemcsak a gasztronómiában mozog otthonosan. hanem a kézimun- kázásban is. Gobelin-munkái és kereszt- szemes hímzései csodálatosak. néhányat már kiállításon is meg lehetett csodálni.- Varrni is szeretek, például konyhai kötényeket, amiket hímzéseimmel díszítek. Egyedi képeslapokat is gyártok. ezeket szintén hímzett betétjeim teszik különlegessé. Karácsonykor ilyen üdvözlő leveleket kul dók - meséli Kati néni. r--------------------------------------------------------------------------------------------1 Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja rill, van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! J;;-, ь______________ E mail címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok. Mészáros Lőrinc u. 2. __________________________________________i ■VILÁG Megható történetet hallottam, mely elgondolkodtatott. Egy ismerősöm orvosi műhiba miatt életveszélyes állapotba került. Az ideges, feszült orvos szinte „törvényszerűen" okozta a műhibát. Ismerősöm szerencsére felépült, ezek után felkereste az orvost. Elmondta, nem szeretne műhibapert indítani, és megnyugtatta a doktort, mindenkinek lehetnek rossz napjai, ő megbocsájt neki. Én pedig rájöttem, erre én így nem lettem volna képes. A Biblia a megbocsájtást hirdeti, de vannak élethelyzetek, amikor ezt nem tudnám megtenni. Hiba ez? Kedves Kérdező! Ha Ön ellen vét valaki, és utána belátva tettét bocsánatot kér, megbocsáthat neki. De ez az orvos ORVOS! Nem tudva és akarva tette, reméljük, hanem gondatlanságból. Mi a garancia arra, hogy mással nem fordul elő újra a műhiba? Életekről van szó!!! Ha a buszvezető nem tartja be a KRESZ-t, megbocsáthatunk neki, de ettől még felelős a következményekért. Szét kell választani a cselekedet következményét a belső megbocsátástól. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy valaki mentesülhet a közösség törvényei alól, hanem az egy út, ami azzal kezdődik, hogy nem állok boszszút. Az ellenem vétővel szemben nem kell „negédes puszipajtássá” lenni. Sőt a kár megtérítése az igazságosság miatt jár a kárvallottnak! Azt elfogadom, hogy nem kért kártérítést, de azt nem, hogy az eset nem lett kivizsgálva. Valaki felelős az életveszély okozásáért. Lehet, hogy a munkáltató elvárása, az egyén túlvállalása, a körülmények hiánya mind-mind benne van a történetben. Ha szó nélkül hagyjuk, minden marad a régiben, és bizony valaki hamarosan meghal! A megbocsátás nem jelenti azt, hogy hagyom, hogy megússza a hülyeséget, ami halálhoz is vezethetett volna. Igaza van, ebben az esetben, amikor életekről van szó, nem lett volna szabad vizsgálat nélkül elkenni az ügyet. Nem partnerek között, hanem kiszolgáltatott, gyógyulni akaró beteg szenvedte el tehetetlenül... А НЕТ KÉRDÉSÉ Szokott Márton-napon libát enni? rr Ő szintén megmondom, nem igazán szeretem a libahúst, így csak elvétve fordul elő, hogy eszem belőle alkalomadtán. Természetesen magát a mondást, miszerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik”, én is jól ismerem, de nem tartom magam túl babonásnak. így aztán attól sem tartok, hogy a november 11-i libaevés szorosan összefüggne azzal, hogy a következő esztendőben mi kerül az asztalunkra, s vajon elegendő lesz-e a meny- nyiség. Maga a hagyomány egyébként széles körben ismert, s alapvetően a római korig nyúlik vissza, a ludat ugyanis annak idején Mars isten szent madaraként tisztelték. Ez épült be később a keresztény szokások közé az utóbb szentté avatott Márton történetével, aki a legenda szerint Savariában - a mai Szombathelyen - a libák között keresett rejteket magának a keresztényüldözők elől. A magyar népi hagyományok sorába való beépülése pedig elsősorban azzal magyarázható, hogy ilyentájt zárult le a paraszti év, az őszi betakarítás végére jutottak. Ekkor, a karácsonyi böjti időszak előtti utolsó nagy ünnepi lakomaként O Kapás János, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója végigkóstolták az év termését, köztük természetesen az új bort és a hízott libát is. így aztán könnyen érthetővé válik, hogy kialakult ez a mondás és a hozzá fűződő hiedelem is. Jómagam viszont a mindennapi rohanásban még azt sem tudom garantálni, hogy az ebédre sor kerül Márton napján, nem hogy libát fogok enni, s ahogy mondtam, nem hiszem, hogy a libaevéstől függ a következő esztendő jóléte manapság. Mindenesetre azért megpróbálok valami libamájpástétomot beszerezni aznap, s legalább ily módon eleget tenni az évszázados szokásoknak. A húszesztendős Szénási Orsolya az egri Eszterhá- zy Károly Főiskolára jár, szabad bölcsészet szakon tanul, kommunikáció- és médiatudomány a szakiránya. A törökszentmiklósi diákot főként az újságírás foglalkoztatja, de érdekli a tévé és rádió yilága is. Szeret olvasni és filmet nézni, valamint néptáncolni. Е||Я|Д|^^ДД
