Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-12 / 265. szám
KÖRKÉP 11 2015. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Félidőnél a litvániai magyar légtérvédelmi kontingens Tíznél több éles riasztása volt a magyar Gripeneknek A négy hónapos baltikumi légtérrendészeti misszió félidejéig több mint tíz éles riasztást kaptak a litvániai Siauliai repülőbázisra kitelepült magyar Gripe- nek. Múlt héten meglátogattuk a kilencvenfős kecskeméti kontingenst, a vadászgépeket egy nyitott rámpás légi fotózás erejéig az égbe is elkísértük. Hraskó István istvan.hrasko@mediaworks.hu KECSKEMÉT Nagy nyüzsgés volt csütörtökön az MH 59. Szent- györgyi Dezső Repülőbázison, bár amióta tart a magyar baltikumi misszió (lásd keretes írásunkat), ez megszokott kép, az An-26-os szállító repülőgépek hetente jönnek-mennek Kecskemét és a légvonalban 1030 kilométerre lévő litvániai Siauliai között. Az augusztus vége óta kint lévő, közel nyolcvan fős repülőműszaki állományt felváltó különítménnyel együtt most egy kisebb, újságírókból fotósokból, operatőrökből álló csapat is felszállhatott az egyik „Ancsára”, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis háromnapos riportútra hívta az országos és helyi médiát. Mondjuk így, katonai kényelem közepette telt az út, az alvás számomra lehetetlennek bizonyult a pádon, de hát miért is ücsörögjek, ha nem veszik rossz néven a pilótafülke körüli kí- váncsiskodást? Halmi Lajos főhadnagy, pilóta például elárulta, hogy 5500 méteren, óránkénti 230 csomós, azaz 430 kilométeres sebességgel szállunk, és hogy a ködös idő nem volt zavaró a felszállásnál, mert a látótávolság meghaladta a minimum 250 métert. A navigátor, Horváth János százados pedig igyekezett elmagyarázni, hogy is megy a levegőben való közlekedés. Nos, amit sikerült megérteni: a repülőnek a légiirányítás által megadott jelentőpontok között kell haladniuk, ezek korábban földi telepítésű rádióadók, vagy jól felismerhető tájékozódási pontok, például hidak, kereszteződések voltak, ma már inkább egyezményesen kijelölt GPS-ko- ordináták. Az előre leadott, tervezett útvonal időközben módosulhat, ha a légirányító úgy dönt, hogy az időjárás és a légtérszerkezet (a „forgalom” nagysága) lehetővé teszi a rövidítéseket. Ilyenekből nem volt hiány Litvániába menet, gyakorlatilag légvonalban haladhattunk, és a 20 csomós hátszélnek és az „út- levágásoknak" köszönhetően a tervezett 3 óra 19 perc helyett 2 óra 30 perc alatt kiértünk, 700 kiló kerozint megspórolva. Egyszerre „nyugis” és sűrű a misszió Litvánia negyedik legnagyobb városa, az északi, lett határhoz közel fekvő Siauliai történelme során sok tragédiát élt meg. A város egyik fő, bár a nagyközönség számára kevésbé látható-látogatható nevezetessége az 1991-ig a szovjet csapatok által használt hatalmas területű repülőbázis, amely 2004 óta ad helyet a NATO baltikumi légtérrendészeti missziójának. Szeptember l-jétől négy hónapon keresztül, azaz év végéig a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról ide áttelepült négy magyar Gripen biztosítja - az Észtországban lévő német Eurofighterekkel együtt - a balti államok légtérvédelmét. Amikor a kormány 2012-ben felajánlotta a magyar vadászgépek baltikumi szerepvállalását, még arra lehetett készülni, hogy a feladat „nem követel annál nagyobb teljesítményt, mint a honi légtér biztosítása” - ezt még Hende Csaba honvédelmi miniszter mondta a kontingens augusztusi kibocsátó ünnepségén. Tavaly az ukrán válság miatt azonban megváltozott a helyzet, és a NATO-nál kiemelt hangsúlyt kapott a Baltic Air Policing (BAP), tekintettel az orosz fél által elkövetett, növekvő számú légtérsértésekre is. Nyáron még arról szóltak a hírek, hogy heti 20 éles riasztás is érkezett az előző, norvégolasz küldöttséghez. Fekete Tamás alezredes, a siauliai-i magyar kontingens parancsnokától viszont megtudtuk: nekik eddig két hónap alatt csak több mint tíz ilyen bevetésük volt (közte egy éjszakai), többnyire az oroszok által üzemeltetett gépek miatt, de pontos számot nem közölt. Úgy fogalmazott, ez a mennyiség az előző váltások tapasztalataihoz viszonyítva lényegesen kevesebb, most „nyugisabb” a légtér. Ha viszont hozzátesszük, hogy itthon évente 3-4 Alfa-riasztás az átlagos, akkor is szinte kizárólag azért, mert a polgári gépek pilótái műszaki okok vagy hanyagság miatt nem teremtenek kapcsolatot a légi irányítással, már kitűnik, a hazaihoz képest azért sűrűbb a Gripen-pilóták és a műszaki személyzet élete a litván bázison. Nem rádióznak, nincs repülési tervük A kinti éles riasztások képe vegyes. A magyarok rögtön az első napokban egy orosz An-26-os szállítógépet fogtak el, de azóta a paletta bővült például Szu-27-es vadászgéppel, H-20-as elektronikai felderítőgéppel és Il-38-as tengerészeti járőrgéppel is. A Gripenek levegőbe emelkedésének okai is változóak: a légtérsértő gépek nem adnak le repülési tervet, nem rádióznak vagy nincs bekapcsolva idegen-barát felismerő rendszerük. Fekete Tamás parancsnok kérdésünkre, miszerint ez hogy fordulhat elő, szándékosságról vagy mulasztásról lehet szó, röviden annyit mondott: erről az információ nem jut el hozzájuk. Bárhogy legyen is, ilyen szituációkban a NATO németországi hadműveleti központjában döntenek, hogy a magyar Gripene- ket vagy a német Eurofighte- reket riasszák. Az elfogás során aztán a NATO-gépek megközelítik a célrepülőt, igyekeznek kapcsolatot teremteni vele, és kikísérik a légtérből. A magyarok egyébként az „átlagos hétköznapokon” se unatkoznak: berepülték szinte az összes baltikumi tartalékrepteret, gyakorolták az elfogást, a légi utántöltést, a tenger feletti repülést gumiruhában és a légi harcokat is. A sajtófotózást beleértve 230 repült óránál járnak, gyakorlatilag napi szinten fel- szállnak - árulta el Langó Viktor százados, pilóta, a hadműveleti központ parancsnoka.- Mindenképpen változatosak az itteni feladatok. Egy éles riasztás természetesen egy pilóta számára mindig egy „adrena- linfröccs”, hiszen gyorsan, biztonságosan és jól kell végrehajtani - mondta a százados. Te jó ég, hol vagyunk és mit csinálunk? Ha már a hadműveleti parancsnok „adrenalinfröccs- ről” beszélt, pénteken a média munkatársainak is jutott ebből. Egy litván C-27 J Spartan szállítógépen volt lehetőségünk felmenni Gripeneket fotózni, de nem is akárhogyan. Miután megkaptuk a kellő eligazításokat, némi bénázás után sikerült magunkra csatolni a biztonsági hevedereket és elteltek a várakozás idegőrlő órái, kis csapatunk - kiegészítve még tizenöt külföldi újságíróval, fotóssal - levegőbe emelkedett. 1300 méteren rögzítettük a köteleket a gép padlójába, fekvő-, térdelő- és állósorba rendeződtünk, és akkor lenyílott a hátsó rámpa... Mire többünknek - de e sorok írójának mindenképpen - hirtelen eszébe jutott: „Tulajdonképpen hol is vagyok és mit csinálok?” De a feszültség hamar elmúlt, és már csak a hihetetlen látvány megörökítésére koncentráltunk, ahogy a két magyar Gripen és az Észtországból megérkező két német Eurofighter tíz percig repül kötelékben mögöttünk. Először a baltikumi misszióban | Minder И a legnagyobb ЩН1 rendben ■ A magyar pilótát- v 1 szinte mindennap ■ a levegőbe emelkedtel■ az elmúlt hónapokban- - • s. . щшш&Ш 'Az An-26-os szállító : repülőgépek hetente " J I /ijönnek-mennek I Kecskemét és a litvániai Ш Á t. Siauliai között , Éles riasztásnál minder másodperc számít iparkodni kell Búcsú Kecskeméten. Fiúk, apák, férjek, ICJ * barátok utaztak ffi Litvániába. Mindenki hazavárja őket. I X Mivel Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, 2004-es NATO csatlakozásuk óta a szövetséges országok látják el légtérvédelmüket, négy hónapos váltásokban. Magyarország tizenhetedik nemzetként csatlakozott a Balti Légtérrendészeti misszióhoz (Baltic Air Policing), a feladatban szeptember 1-jétől év végéig négy Gripen, váltásokba a parancsnokkal együtt kilenc pilóta és közel nyolcvanfős műszaki személyzet vesz részt. Velük párhuzamosan pedig a meg erősített baltikumi NATO-jelenk jegyében a német légierő négy Eurofighter vadászgépe az észt országi mari repülőbázison álló másozik. A következő magyar к település 2019-ben várható.
