Új Néplap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-12 / 239. szám
0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ Közzéteszik a héten a pályázható földek listáját Van-e, lesz-e realitása a feltétel nélküli alapjövedelemnek? Alanyi jogon havi 50 ezer BUDAPEST Október 15-étől a kormányhivatalokban közzéteszik a pályázható állami földek helyrajzi számát, a nyilvános földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádióban. A Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy tízezer 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek. A licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják. A döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik. A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát érinti. Egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul. Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi az állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. A nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik. MTI Fazekas: Csak semmi spekuláció Nemrég bejelentették, az új finn kormánykoalíció kísérletképpen tervezi az alapjövedelem bevezetését. India, Namíbia és Brazília egyes területein is elkezdték kipróbálni. Jövő év elején a hollandiai Utrecht városa fog össze a helyi egyetemmel azért, hogy megvizsgálják, hogyan hat a munkavállaló kedvre a LÉT-pénz. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A feltétel nélküli alapjövedelem, vagy egyszerűbben LÉT-pénz gondolata egy új társadalom eljövetelének előszele. A támogatói szerint azért lenne rá szükség, mert a robotizá- ció és a technika fejlődése miatt az emberiség egyre nagyobb részének nem jut majd hagyományos értelemben vett munka. Másrészt azt hangoztatják, a civilizációnk eljutott arra a szintre, hogy megengedhetné magának, hogy örökre megszüntesse a Földön a mélyszegénységet, az éhezést, a nyomort és a hajléktalanságot. Nem véletlen, hogy sok szociológus a LÉT-pénzt olyan horderejű kérdésnek tartja, mint a gyerekmunka száz évvel ezelőtti eltörlését, vagy a nyolc órás munkaidő, a fizetett szabadság, a táppénz illetve az ingyenes oktatás és egészségügy bevezetését. Nyugat-Európában sokan a feltétel nélküli alapjövedelmet tartják az igazán baloldali programnak. Mások szerint a jobboldal is bevállalhatja, hiszen a szolidaritás igazi polgári érték. Egyedül a neoliberális gazdaságpolitika ódzkodik a bevezetésétől, mert az alanyi jogon járó alapjövedelem nem fér össze a kevesebb állam, piaci verseny és több öngondoskodás hármasának elvével. A LÉT-pénz mellett érvelők ugyanakkor kiemelik, hogy a bevezetése nem csupán a munkalehetőségek hiánya miatt, hanem a ketyegő nyugdíj bomba miatt is szükséges lenne. Az elöregedő Európa nyugdíjviszonyait ugyanis valamilyen szinten kezelné ez az elképzelés. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az „ingyenebéd” elveszi az emberek kedvét a munkáA robotizalas elveszi tőlünk a munkát FÖLÖSLEGES EMBEREK Sosem látott mértékben gyorsul a robotizálás, az ipari és mezőgazdasági munkákból egyre jobban kiszorul az élőmunka. Jól példázza mindezt a dél-kínai Kanton város kormányzatának tavalyi döntése, amelynek értelmében, a gyárakban a drága élőmunka 80 százalékát 2020-ra robotokkal fogják kiváltani. Az egész civilizációnk kulcskérdése lesz hamarosan: a szolgáltatóiparba szoruló élőmunkát mikor akarják majd az olcsóbban működő robotokkal kiváltani? Sokak szerint ez igazi baloldali program. tói. Ki akar majd dolgozni? - teszik fel a költői kérdést. „A LÉT-munka- csoport háromnegyed évig titokban dolgozott egy olyan javaslat kidolgozásán, amely megvalósítható, a magyar gazdaságot nem terheli jelentősen - mondta lapunknak Bánfalvi István szociológus, filozófus. - Számításaink szerint a költségvetés kiadási oldalának 2 százaléka az az összeg, amit a jelenlegi szociális és egyéb ráfordításokon túl ki kellene fizetnie az államnak a LÉT-pénz- re. Egészen pontosan 353 milliárd forintot. Ez nem sok a költségvetés egészéhez viszonyítva.” A munkacsoport a létminimum kétharmadában állapíPénz kell ahhoz, hogy pénzt keressünk Az alapjövedelem a szolidaritásról szól. A globális kapitalizmus kockázati társadalmakat eredményezett. Bárki, aki most anyagilag jól áll, bármelyik pillanatban elveszítheti a jövedelmét, a munkáját, a vagyonát, a megtakarításait, ha vállalkozó, akkor a vevőit, a cégét. Az alapjövedelem arról szól a teremtő atyák szerint, hogy ne lehessen a mélybe zuhanni. „Ahhoz is kell egy kicsike pénz, hogy valaki keressen egy kicsike pénzt - hangoztatta Bánfalvi István. - El kell utazni egy másik városba, ha ott van munka, de nem olcsó az utazás. Föl taná meg a LÉT-pénz összegét Magyarországon. Vagyis minden legalább 8 éve tartósan hazánkban élő állampolgár, aki külföldön nem adózik, a létezése jogán megkapná ezt az összeget. Gyerekeknek 18 éves korig 25 ezer forint, felnőtteknek életük végéig 50 ezer forint fejenként, várandós anyukáknak 75 ezer forint járna. Fontos hangkell tudni öltözni a munkahelynek megfelelő ruhába, de a továbbtanuláshoz is valamennyi pénzre van szükség. Az emberek viselkedését megváltoztatná a LÉT-pénz. Elkezdődhetne a tervezés, megjelenhetne a jövőbe vetett hit a szegények életében is.” súlyozni, hogy cserébe az állam semmiféle lojalitást nem követelhetne. „Pénzügyi értelemben, a költségvetési egyensúlyt is figyelembe véve a LÉT-munkacso- port számításai megvalósíthatóak - mondta kérdésünkre Fel- csúti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség volt elnöke. - Mégis azt kell, hogy mondjam, a feltétel nélküli alapjövedelem egyelőre, főleg Magyarországon, nem megvalósítható koncepció. Vitathatatlan a kérdéskörnek az a része, amely a társadalmi szolidaritásról szól, másrészt viszont a munkára való ösztönzést csökkenti ez az elképzelés. Ezt Magyarország most nem engedheti meg magának. Nézetem szerint sem Magyarország, sem a világ nem érett még erre a gondolatra.” Még nem tudni, mikor ülhetnek le egyeztetni a következő évről a kormányzattal és a munkáltatókkal A tartós munkaerőhiány hajtja fel a béreket MAGYARORSZÁG Átlagosan 2,6 százalékkal nőttek a bérek 2015-ben - derült ki a Hay Group független tanácsadó cég legfrissebb bérpiaci felméréséből, amelyben közel 500 vállalat vett részt. Eszerint akkor is 2,3 százalékkal emelkednek a reálkeresetek az idén, ha 0,3 százalékra felkúszik az infláció üteme. A felmérés szerint átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: folytatva a többéves trendet, az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, holott régebben ezek a cégek a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. A termelő vállalatok között ráadásul jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya - hívta fel a figyelmet az elemzés. „Ezek a vállalatok már nem csupán a mérnöki, hanem a fizikai dolgozói és operátori munkakörökben is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” - mondta Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója. Érezhető ez a trend a kereskedelemben is, az ágazat szintén súlyos szakemberhiánnyal küzd. Az Auchan például 4200 munkavállalót érintő, 10 százalékos, összesen 1,2 milliárd forintba kerülő bérfejlesztésről állapodott meg a minap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). E nélkül ugyanis immár képtelenség úrrá lenni a kritikussá vált ágazati munkaerőhiányon - számolt be a Népszabadság. A képzett szakemberek egy része külföldre távozik, de a magasabb fizetések miatt egyre többen igazolnak át az autóiparba is. Az Auchan lépése nyomán várhatóan a többi kiskereskedelmi lánc is emelésre kényszerül, már amennyiben szeretnék megtartani vagy még inkább erősíteni jelenlegi álláspiaci pozíciójukat. A bankszektor azonban küzd az állami terhek és a válság hatásaival: a pénzügyi vállalatok csak az átlag alatti fizetésemelést tudtak végrehajtani. Folyamatosan növekszik ugyanakkor a kifizetett bónuszok aránya, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók és a vállalatok egyre nagyobb része képes teljesíteni a kitűzött célokat. A tanácsadó cég úgy véli: várhatóan tovább nő az alapbéren kívüli juttatások szerepe is. Miközben néhány évvel ezelőtt a teljesítményalapú bónuszok az ösz- szes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7 százalékát tették ki, mára ez a szám 9,5 százalékra kúszott fel. A Hay Group 2016 elejére vonatkozó előrejelzése kevésbé kecsegtető, ami a béremelést illeti. Az elemzők ugyanis 2,3 százalékos inflációt jósolnak, miközben a tervezett béremelés mértéke csak 3 százalék körüli lesz. A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lassul. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: szakszervezetük stratégiai célA bruttó keresetek alakulása (százalék, 2011. január= 100,0) MW-graíka ja, hogy akkora mértékű legyen a jövő évi béremelés, amely hatással lehet akár az elvándorlásra is, fékezhetné azt. Nincs azonban még kijelölt időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal. A konfliktusok esélyét pedig csak növeli, hogy a tárgyalófelek mozgástere szűkült a 2016- os költségvetés korábbi elfogadása miatt. A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán azt szeretnék elérni, hogy a nettó minimálbér elérje az egyfős egy- keresős létminimum értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene. • W. T. K. Olyan emelés kellene, mely fékezi az elvándorlást.
