Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-29 / 228. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 29., KEDD A pedagógusok szerint nehéz lesz a személyeskedéstől mentes értékelés Egymást minősítik a tanárok Hamarosan Pedagógus Önér­tékelési Csoportok alakulnak az iskolákban, melynek vezeté­sével a tanárok kétévente egy­mást osztályozzák, sőt, a szü­lők is kapnak kérdőívet, hogy ezen keresztül véleményezzék gyermekeik tanárait-tanítóit. A szakszervezet tiltakozik, azt mondják, ez a minősítési rend­szer a pedagógusok megfélem­lítéséről szól. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK Saját ma­gukat és társaikat is minősítik e tanévtől a pedagógusok. Bár mindez teljesen új dolognak tű­nik, Vass Zoltán, a Kük Kunszent­mártoni Tankerületének igazga­tója szerint nem teljesen az.- Régebben is működött már hasonló értékelés az iskolákban, melynek felelősei korábban a mi­nőségirányítási csoportok voltak. Vass Zoltántól megtudjuk, az önértékelésnek három szintje van: az intézmény, a vezető és a pedagógus. Az ötéves önértékelé­si programot az intézményveze­tő dolgozza ki: őt a kinevezés utá­ni második és negyedik évben, a tanárokat pedig kétévente értéke­lik. Az önértékelést az önértéke­lési csoportok végzik e tanévtől, melyek már több iskolában meg­alakultak: a (pedagógusok által létrehozott) Hívatlanul Facebo- ok-csoport egyik kommentje sze­rint eddigi tevékenységük abból állt, hogy kérdőíveket küldtek a szülőknek, amelyekkel egy-egy tanárt kell „osztályozniuk’” egy­től ötig. Ugyanakkor van, ahol már azt is beosztották, kit, mikor fognak ellenőrizni. De mi alap­ján?- Számít például, hogy a tanár mennyire neveli a diákokat önálló gondolkodásra, fenn tudja-e tarta­ni a diákok érdeklődését, ki tud-e alakítani egy pozitív, bizalommal teli légkört, figyelembe veszi-e a diákok eltérő társadalmi vagy kulturális hátterét - magyarázza Vass Zoltán, hozzátéve, az önérté­kelés tartalmaz megfigyelést, in­terjúkat és kérdőíveket is.- Sőt, megnézik a tanfelügye­let és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó értékelő­lapjait, a tanmenetet, az óra- és a más foglalkozásokhoz készült ter­veket, a naplót és a tanulói füze­teket is. Az értékelést végzők be­ülnek az órákra, elbeszélgetnek a tanárral, illetve az intézményve­zetővel. Az eredmények alapján a tanároknak a vezetővel egyeztet­ve két évre szóló egyéni önféjlesz- tési tervet kell készíteniük - árul­ja el egy neve elhallgatását kérő pedagógus, aki számos kritikai észrevétellel is élt. Szerinte példá­ul nem szerencsés, ha a szülők ér­tékelik a pédagógusok munkáját.- Attól tartunk, hogy az érté­kelés több szülőnél is szubjek­tív lesz. Ha a gyereknek egyest adunk, nem biztos, hogy „jó” pe­dagógusok leszünk a szemében. Ugyanez vonatkozik a munka­társi kérdőívekre is. Ha valakivel nem egyezek, leminősíthet? - ve­ti fel dilemmáit a hölgy. Mint megtudjuk, a szülőknek kiküldött kérdőívekben olyan té­mák szerepelnek, mint a tan­anyag követhetősége, az igazsá­gos és rendszeres számonkérés, a házi feladatok ellenőrzése, a kor­repetálásra való hajlandóság. Kér­dés az is, hogy mennyire hiteles és példaadó az adott pedagógus, illetve hogy a diák mennyire mo­tivált és szereti-e az órákat. Vass Zoltán tankerületi vezető szerint mindezek kezelése intel­ligencia kérdése. Azt tanácsolja a pedagógusoknak, dolgozzanak legjobb tudásuk szerint, a helyes­nek ítélt szakmai utat járva.- Az értékelés, minősítés fon­tos, nem mindig kívánt elemévé vált munkavégzésünknek. Mint minden értékelésbe, szubjektivi­tás ebbe is belecsúszhat. Ugyan­akkor nagyon is normális elvárás, hogy a minőségnek legyen mércé­je, mutatója - állítja. Egy megkérdezett másik ta­nár azt veti fel, ugyan, mi alap­ján mondhat egy ének szakos ta­nár egy fizika szakos órájáról vé­leményt? Szerinte mindez nem a szakmaiságról szól, inkább a megfélemlítésről Mint megtudjuk, a kollégáknak többek között az alapján kell érté­kelniük a másikat, hogy mennyi­re ismeri a Nemzeti Alaptanterv szerinti tantárgyi követelménye­ket, alapos-e a dokumentációja, nevelési kérdésekben konzultál-e velük, szervez-e a diákoknak sza­badidős programokat vagy hogy örömmel tanít-e. Felnőttek ese­tében sem könnyű mindig az ob­jektív értékelés, nemhogy a gye­rekeknél! Márpedig a gyerekek is véleményezhetik tanáraikat az új értékelés szerint.- A köznevelés legfontosabb szereplője a gyerek. Ha a part­nerközpontúság a célunk, a diák a legfontosabb partnerünk, aki­nek véleményét meg kell hallgat­nunk - vélekedik Vass Zoltán, hozzáfűzve, minden kezdet ne­héz, ennek a rendszernek is idő kell, hogy zökkenőmentesen mű­ködjön.- Iskolánkban, a Karcagi Nagykun Református Gimnázi­um és Egészségügyi Szakközép- iskolában a tanév elején felállt az önértékelési csoport, melynek a munkájában én is részt veszek - árulja el Nagy Éva, aki szerint a kollégák kicsit tartanak ettől az értékelési módtól, mert az elmúlt években nem volt ilyen és mint minden új dolgot, ezt is fenntar­tással fogadják. Bízunk benne, hogy reális kép alakul ki a mun­kánkról. Én személy szerint ar­ra vagyok kíváncsi, hogy a kol­légák is azt gondolják-e, hogy a munkám olyan minőségű, ahogy a visszajelzések alapján én lá­tom, s hol kell esetleg változtat­ni, miben tudok fejlődni - mond­ja Nagy Éva. Ugyanakkor, hogy az aggodal­makat eloszlassák és hogy pon­tos információk jussanak el min­den pedagógushoz, a Kük Kun­szentmártoni Tankerülete segít­ve intézményeit, amolyan „mini konferenciát”, helyi képzést szer­vez az önértékelési csoportok ve­zetőinek, tagjainak Tiszakürtön az önértékelésről, az önértékelé­si csoportokról. Már az elnevezés is méltatlan- Már a Pedagógus Önértékelé­si Csoport mozaikszava (PÖCS) is méltatlan a szakmához! - vé­lekedett Földváriné Jeneses Ka­talin. a Pedagógusok Szakszer­vezetének megyei elnöke. - Egy ilyen értékelés nagy érzékeny­séget, empátiát igényel, egy kezdő kedvét akár egy életre el lehet venni vele a pályától. Kü­lönben sem hiszem, hogy egy ilyen kérdőív reális képet adna arról, hogy miként dolgozom. Nem lehet két órában eldönte­ni, ki mennyire jó vagy hol van­nak hiányosságai, bár egy tan­testületen belül azért nagyjából ismerik egymást. A régóta pá­lyán lévő, nagy szakmai tapasz­talattal bíró kollégákat nem ilyen módon kellene értékelni. A csoportnak órákat kell láto­gatnia, kisebb létszámú intéz­ményben ezalatt ki helyettesíti őket? Emellett ott a pedagógus minősítés, a tanfelügyelői el­lenőrzések. az ezzel járó admi­nisztráció. Az időt pedig a gye­rektől vesszük el. Egy testület­nek nem érdeke, hogy negatív minősítéseket adjon, de mivel ók is emberek, lehetnek köztük ellentétek. A szülői visszajelzé­sek is fontosak, de aki nem tud­ja elfogadni, hogy problémás a gyermeke, nem fog pozitív érté­kelést adni. Eddig is volt minő­ségbiztosítási csoport, a szülők a nyílt napokon beülhettek az órákra. Kellenek a visszajelzé­sek. de nem hiszem, hogy ez a legjobb megoldás. Megkérdeztük: Véleményezzék-e a szülők a tanárok munkáját? Kőházi Kis Bernadett, Szolnok:- Ahogy az éremnek két oldala van, úgy ennek is. Azt gondolom, véleményezhetik a szülők a ta­nárok munkáját, de csak felmé­rés szinten, ne legyen teljes befo­lyásuk fölöttük. Végül is a tanárok tanult emberek, akiket - úgy gon­dolom - egy felsőbb szinten álló szakmabeli kellene, hogy értékel­jen! Amit még elképzelhetőnek tartok, hogy a kollégák mondja­nak véleményt munkájukról. Magyar István, Karcag: - Véle­ményem szerint ez egy nagyon rossz ötlet éppúgy, mint hogy egyik tanár a másikról ír jelen­tést. Szülőként az iskolában fo­lyó munkáról csak részben tu­dunk, azt, amit a gyerekeink elmondanak, valamint amit a programokon, rendezvényeken látunk, tapasztalunk. Nem tu­dom, milyen formában fogják ezt kivitelezni s mennyire lesz majd reális az eredmény. Kiss Zoltánné, Kisújszállás: - Én ezt egy teljesen átgondolat­lan, rossz megoldásnak tartom. A mi időnkben még voltak szak- felügyelők, akik értettek ehhez, órákat látogattak, nézték, hogy tanít a tanár, mennyire köti le a gyereket, figyel-e a tehetség- gondozásra. És ez megfelelőnek is bizonyult. Most, hogy a szü­lők is erre lesznek kényszerítve, nem hiszem, hogy jót tesz az ok­tatásnak. Ördögné Klebniczky Tünde, Jász- szentandrás: - Jó ötletnek tartom! Azt gondolom, hogy ez adhat in­formációt arról, hogy a szülők ho­gyan ítélik meg a tanítók, tanárok munkáját. Ezzel együtt sem gon­dolom azonban, hogy a pedagó­gus munkáját csak ez alapján kel­lene minősíteni, hiszen a szülők egy adott tanár feladatainak csak kis szeletét ismerhetik meg, ami önmagában szerintem nem ele­gendő a reális kép kialakításához. Túra helyett madárvonulás MESTERSZÁLLÁS Elmosta azesőazta helyi értékek végiglátogatását cél­zó közösségi túrát, melyet a Nem­zeti Művelődési Intézet (NMI) me­gyei irodája a helyiekkel közösen szervezett a nyári Kapunyitogató program folytatásaként. A közös péntek délutáni programot azon­ban így is megtartották, csak a nemzeti parkot is érintő kirán­dulás helyett apraja-nagyja Dósa Gyula erdőpedagógus érdekfeszí­tő előadását hallgathatták a műve­lődési házban. A résztvevők meg­ismerkedhettek a madarak élőhe­lyeivel, a megfigyelésükhöz hasz­nálatos távcsövekkel, képet kap­tak a vándormadarak vonulásá­nak útvonaláról, vándorútjuk vi­szontagságairól. Mély benyomást tett a hallgató­ságra Dósa Gyula élménybeszá­molója arról, hogyan fogadta el párjának egy általa felnevelt vö­rös vércse és tizennyolc év alatt milyen érzelmi kötődés alakult ki közöttük. Kopasz Károlynétól, az NMI munkatársától megtudtuk, a program előkészítése során Mes­terszállás természeti értékeinek egy részét már megmutatta Var­ga Lászlóné, a hely iskola tagin­tézmény-vezetője, aki kollégáival együtt sokat tesz a gyerekek ter­mészetbarát személetének formá­lásáért. A helyieknek a közös tú­rázásról sem kell lemondaniuk, egy másik időpontban azt is meg­tartják. к. в. A pedagógusok attól tartanak, hogy az értékelés több szülőnél szubjek­tív lesz. Az oktatók nem véletlenül mondják, hogy ez az egész procedúra тос»я1я7л óc a hÍ7alnm talioc hiánuát tiiUrnvi Kóniinl/ illuc7tr9rin

Next

/
Oldalképek
Tartalom