Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-29 / 228. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 29., KEDD A pedagógusok szerint nehéz lesz a személyeskedéstől mentes értékelés Egymást minősítik a tanárok Hamarosan Pedagógus Önértékelési Csoportok alakulnak az iskolákban, melynek vezetésével a tanárok kétévente egymást osztályozzák, sőt, a szülők is kapnak kérdőívet, hogy ezen keresztül véleményezzék gyermekeik tanárait-tanítóit. A szakszervezet tiltakozik, azt mondják, ez a minősítési rendszer a pedagógusok megfélemlítéséről szól. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK Saját magukat és társaikat is minősítik e tanévtől a pedagógusok. Bár mindez teljesen új dolognak tűnik, Vass Zoltán, a Kük Kunszentmártoni Tankerületének igazgatója szerint nem teljesen az.- Régebben is működött már hasonló értékelés az iskolákban, melynek felelősei korábban a minőségirányítási csoportok voltak. Vass Zoltántól megtudjuk, az önértékelésnek három szintje van: az intézmény, a vezető és a pedagógus. Az ötéves önértékelési programot az intézményvezető dolgozza ki: őt a kinevezés utáni második és negyedik évben, a tanárokat pedig kétévente értékelik. Az önértékelést az önértékelési csoportok végzik e tanévtől, melyek már több iskolában megalakultak: a (pedagógusok által létrehozott) Hívatlanul Facebo- ok-csoport egyik kommentje szerint eddigi tevékenységük abból állt, hogy kérdőíveket küldtek a szülőknek, amelyekkel egy-egy tanárt kell „osztályozniuk’” egytől ötig. Ugyanakkor van, ahol már azt is beosztották, kit, mikor fognak ellenőrizni. De mi alapján?- Számít például, hogy a tanár mennyire neveli a diákokat önálló gondolkodásra, fenn tudja-e tartani a diákok érdeklődését, ki tud-e alakítani egy pozitív, bizalommal teli légkört, figyelembe veszi-e a diákok eltérő társadalmi vagy kulturális hátterét - magyarázza Vass Zoltán, hozzátéve, az önértékelés tartalmaz megfigyelést, interjúkat és kérdőíveket is.- Sőt, megnézik a tanfelügyelet és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó értékelőlapjait, a tanmenetet, az óra- és a más foglalkozásokhoz készült terveket, a naplót és a tanulói füzeteket is. Az értékelést végzők beülnek az órákra, elbeszélgetnek a tanárral, illetve az intézményvezetővel. Az eredmények alapján a tanároknak a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önféjlesz- tési tervet kell készíteniük - árulja el egy neve elhallgatását kérő pedagógus, aki számos kritikai észrevétellel is élt. Szerinte például nem szerencsés, ha a szülők értékelik a pédagógusok munkáját.- Attól tartunk, hogy az értékelés több szülőnél is szubjektív lesz. Ha a gyereknek egyest adunk, nem biztos, hogy „jó” pedagógusok leszünk a szemében. Ugyanez vonatkozik a munkatársi kérdőívekre is. Ha valakivel nem egyezek, leminősíthet? - veti fel dilemmáit a hölgy. Mint megtudjuk, a szülőknek kiküldött kérdőívekben olyan témák szerepelnek, mint a tananyag követhetősége, az igazságos és rendszeres számonkérés, a házi feladatok ellenőrzése, a korrepetálásra való hajlandóság. Kérdés az is, hogy mennyire hiteles és példaadó az adott pedagógus, illetve hogy a diák mennyire motivált és szereti-e az órákat. Vass Zoltán tankerületi vezető szerint mindezek kezelése intelligencia kérdése. Azt tanácsolja a pedagógusoknak, dolgozzanak legjobb tudásuk szerint, a helyesnek ítélt szakmai utat járva.- Az értékelés, minősítés fontos, nem mindig kívánt elemévé vált munkavégzésünknek. Mint minden értékelésbe, szubjektivitás ebbe is belecsúszhat. Ugyanakkor nagyon is normális elvárás, hogy a minőségnek legyen mércéje, mutatója - állítja. Egy megkérdezett másik tanár azt veti fel, ugyan, mi alapján mondhat egy ének szakos tanár egy fizika szakos órájáról véleményt? Szerinte mindez nem a szakmaiságról szól, inkább a megfélemlítésről Mint megtudjuk, a kollégáknak többek között az alapján kell értékelniük a másikat, hogy mennyire ismeri a Nemzeti Alaptanterv szerinti tantárgyi követelményeket, alapos-e a dokumentációja, nevelési kérdésekben konzultál-e velük, szervez-e a diákoknak szabadidős programokat vagy hogy örömmel tanít-e. Felnőttek esetében sem könnyű mindig az objektív értékelés, nemhogy a gyerekeknél! Márpedig a gyerekek is véleményezhetik tanáraikat az új értékelés szerint.- A köznevelés legfontosabb szereplője a gyerek. Ha a partnerközpontúság a célunk, a diák a legfontosabb partnerünk, akinek véleményét meg kell hallgatnunk - vélekedik Vass Zoltán, hozzáfűzve, minden kezdet nehéz, ennek a rendszernek is idő kell, hogy zökkenőmentesen működjön.- Iskolánkban, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolában a tanév elején felállt az önértékelési csoport, melynek a munkájában én is részt veszek - árulja el Nagy Éva, aki szerint a kollégák kicsit tartanak ettől az értékelési módtól, mert az elmúlt években nem volt ilyen és mint minden új dolgot, ezt is fenntartással fogadják. Bízunk benne, hogy reális kép alakul ki a munkánkról. Én személy szerint arra vagyok kíváncsi, hogy a kollégák is azt gondolják-e, hogy a munkám olyan minőségű, ahogy a visszajelzések alapján én látom, s hol kell esetleg változtatni, miben tudok fejlődni - mondja Nagy Éva. Ugyanakkor, hogy az aggodalmakat eloszlassák és hogy pontos információk jussanak el minden pedagógushoz, a Kük Kunszentmártoni Tankerülete segítve intézményeit, amolyan „mini konferenciát”, helyi képzést szervez az önértékelési csoportok vezetőinek, tagjainak Tiszakürtön az önértékelésről, az önértékelési csoportokról. Már az elnevezés is méltatlan- Már a Pedagógus Önértékelési Csoport mozaikszava (PÖCS) is méltatlan a szakmához! - vélekedett Földváriné Jeneses Katalin. a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke. - Egy ilyen értékelés nagy érzékenységet, empátiát igényel, egy kezdő kedvét akár egy életre el lehet venni vele a pályától. Különben sem hiszem, hogy egy ilyen kérdőív reális képet adna arról, hogy miként dolgozom. Nem lehet két órában eldönteni, ki mennyire jó vagy hol vannak hiányosságai, bár egy tantestületen belül azért nagyjából ismerik egymást. A régóta pályán lévő, nagy szakmai tapasztalattal bíró kollégákat nem ilyen módon kellene értékelni. A csoportnak órákat kell látogatnia, kisebb létszámú intézményben ezalatt ki helyettesíti őket? Emellett ott a pedagógus minősítés, a tanfelügyelői ellenőrzések. az ezzel járó adminisztráció. Az időt pedig a gyerektől vesszük el. Egy testületnek nem érdeke, hogy negatív minősítéseket adjon, de mivel ók is emberek, lehetnek köztük ellentétek. A szülői visszajelzések is fontosak, de aki nem tudja elfogadni, hogy problémás a gyermeke, nem fog pozitív értékelést adni. Eddig is volt minőségbiztosítási csoport, a szülők a nyílt napokon beülhettek az órákra. Kellenek a visszajelzések. de nem hiszem, hogy ez a legjobb megoldás. Megkérdeztük: Véleményezzék-e a szülők a tanárok munkáját? Kőházi Kis Bernadett, Szolnok:- Ahogy az éremnek két oldala van, úgy ennek is. Azt gondolom, véleményezhetik a szülők a tanárok munkáját, de csak felmérés szinten, ne legyen teljes befolyásuk fölöttük. Végül is a tanárok tanult emberek, akiket - úgy gondolom - egy felsőbb szinten álló szakmabeli kellene, hogy értékeljen! Amit még elképzelhetőnek tartok, hogy a kollégák mondjanak véleményt munkájukról. Magyar István, Karcag: - Véleményem szerint ez egy nagyon rossz ötlet éppúgy, mint hogy egyik tanár a másikról ír jelentést. Szülőként az iskolában folyó munkáról csak részben tudunk, azt, amit a gyerekeink elmondanak, valamint amit a programokon, rendezvényeken látunk, tapasztalunk. Nem tudom, milyen formában fogják ezt kivitelezni s mennyire lesz majd reális az eredmény. Kiss Zoltánné, Kisújszállás: - Én ezt egy teljesen átgondolatlan, rossz megoldásnak tartom. A mi időnkben még voltak szak- felügyelők, akik értettek ehhez, órákat látogattak, nézték, hogy tanít a tanár, mennyire köti le a gyereket, figyel-e a tehetség- gondozásra. És ez megfelelőnek is bizonyult. Most, hogy a szülők is erre lesznek kényszerítve, nem hiszem, hogy jót tesz az oktatásnak. Ördögné Klebniczky Tünde, Jász- szentandrás: - Jó ötletnek tartom! Azt gondolom, hogy ez adhat információt arról, hogy a szülők hogyan ítélik meg a tanítók, tanárok munkáját. Ezzel együtt sem gondolom azonban, hogy a pedagógus munkáját csak ez alapján kellene minősíteni, hiszen a szülők egy adott tanár feladatainak csak kis szeletét ismerhetik meg, ami önmagában szerintem nem elegendő a reális kép kialakításához. Túra helyett madárvonulás MESTERSZÁLLÁS Elmosta azesőazta helyi értékek végiglátogatását célzó közösségi túrát, melyet a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) megyei irodája a helyiekkel közösen szervezett a nyári Kapunyitogató program folytatásaként. A közös péntek délutáni programot azonban így is megtartották, csak a nemzeti parkot is érintő kirándulás helyett apraja-nagyja Dósa Gyula erdőpedagógus érdekfeszítő előadását hallgathatták a művelődési házban. A résztvevők megismerkedhettek a madarak élőhelyeivel, a megfigyelésükhöz használatos távcsövekkel, képet kaptak a vándormadarak vonulásának útvonaláról, vándorútjuk viszontagságairól. Mély benyomást tett a hallgatóságra Dósa Gyula élménybeszámolója arról, hogyan fogadta el párjának egy általa felnevelt vörös vércse és tizennyolc év alatt milyen érzelmi kötődés alakult ki közöttük. Kopasz Károlynétól, az NMI munkatársától megtudtuk, a program előkészítése során Mesterszállás természeti értékeinek egy részét már megmutatta Varga Lászlóné, a hely iskola tagintézmény-vezetője, aki kollégáival együtt sokat tesz a gyerekek természetbarát személetének formálásáért. A helyieknek a közös túrázásról sem kell lemondaniuk, egy másik időpontban azt is megtartják. к. в. A pedagógusok attól tartanak, hogy az értékelés több szülőnél szubjektív lesz. Az oktatók nem véletlenül mondják, hogy ez az egész procedúra тос»я1я7л óc a hÍ7alnm talioc hiánuát tiiUrnvi Kóniinl/ illuc7tr9rin
