Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-21 / 221. szám

2015. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ KÜLFÖLD-BELFÖLD у A görögöknek elment a kedve a szavazástól ATHÉN Lapzártánk idején megjó­solhatatlan volt, ki nyerte az elő­re hozott görögországi választá­sokat. Az első exit pollok a kor­mányzó Sziriza minimális több­ségét mutatták: a görög televízi­óban ismertetett felmérések sze­rint a kormányzó pártszövetség a voksok 30-34 százalékát szerez­te meg, míg az ellenzéki Új De­mokrácia a szavazatok 28,5-32,5 százalékát. A görög választási rendszer szerint a győztes auto­matikusan kap plusz ötven man­dátumot a 300 fős parlamentben, így az önálló kormányzáshoz leg­alább 38 százalékos eredményt kellene elérnie valamelyik párt­nak. A Választást megelőző kam­pány legnagyobb tétje az volt, ké­pes-e behozni az ellenzéki Új De­mokrácia a Sziriza előnyét. Alek- szisz Ciprasz kormányfő augusz­tus 20-i lemondását az motiválta, hogy népszerűségét kihasználva újabb mandátumot kaphat, ám lerázhatja magáról pártja radiká­lis képviselőit, akik elutasították a hitelmegállapodást. A 86 milliárd eurós hitelt elő­irányzó júliusi kiegyezés, pon­tosabban az abban lefektetett szigorú intézkedések megkötik a kezét mindenkinek, aki kor­mányra kerül. A hitelezők azt legalább megnyugodva vették tu­domásul, hogy az Új Demokrácia és a Sziriza világossá tette: tartja magát a megállapodáshoz. A jóslásokat nem csak az ne­hezítette, hogy a Sziriza és az Új Demokrácia fej-fej mellett vezet­te a közvélemény-kutatásokat, de az is, hogy rendkívül magas, 30 százalék körüli volt a bizonytala­nok aránya. A pártvezetők utolsó pillanatig tartó győzködése azon­ban nem feltétlenül hatott rájuk: a választás szokatlanul alacsony részvétel mellett zajlott. Gy. M. Jókora törvénymódosítási csomag: fogyna az állam Lenne miből faragni Lezárták az Eiffel-tornyot, ejtőernyős kísérlet volt? ígérete szerint 107 törvénymó­dosításból álló jogszabálycso­magot nyújt be a héten a parla­mentnek Lázár János kancellá­riaminiszter. E hatalmas jogal­kotói munka kizárólag az álla­mi apparátus és az ügyintézés csökkentését célozza. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST Az éves költségvetések zárszámadása tartalmazza, hogy adott évben mennyien dolgoztak a kormányzatnak, és ez mennyi­be került az adófizetők számára. Ezek alapján jól feltérképezhető, hogy valójában mibe is kerül ne­künk az államapparátus működ­tetése. A gazdasági válságot kö­vető évben 247 ezer ember dol­gozott a költségvetési szervek­nél, és rájuk az állam rendszeres személyi juttatásként 667 mil­liárd forintot költött - idézi fel a Policy Agenda elemzőintézet. Az önkormányzatok esetében ez a szám 801 milliárd forint volt, és' 486 ezer fő dolgozott ott. 2009-től kezdve azonban a költségvetési zárszámadások nem tartalmaz­zák az önkormányzatoknál dol­gozók létszámát. Az Orbán-kormány több terü­leten is átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat: a kor­mányhoz került az egészségügyi intézmények egy része, az okta­tási rendszer elsöprő többsége és önkormányzati államigazgatási feladatok - ez nyilvánvalóan vál­tozásokat hozott a létszám ada­tokban is. Míg a központi költség- vetésnél dolgozók száma 2014- ben 534 ezer fő lett, és ez 1473 milliárd forintba került, addig az önkormányzatoknál lényegében megfeleződött a személyi jutta­tások összege és 801 milliárd fo­rintról 480-485 milliárd forintra csökkent. A béremelés mértékét is figyelembe véve 280 ezer főre csökkenhetett a településeknél dolgozók száma. Azonban nem csupán az ön- kormányzatoktól kerültek át em­berek a kormányhoz, hiszen a lét­szám is megnőtt 2009-hez képest 11,5 százalékkal. Míg személyi juttatásokra az önkormányzati és a központi költségvetés 2009- ben 2048 milliárd forintot köl­tött, addig 2014-ben 19 százalék­kal többet, 2444 milliárd forintot. A növekedésnek csak kis részét magyarázza a bérek emelkedé­lasztott tisztségviselők köre. Ide tartoznak az országgyűlési kép­viselők, a köztársasági elnök, al­kotmánybírák, Kúria elnöke, és a legfőbb ügyész, ombudsman és Allamrefprm a hétköznapokon: ha jói dolgozik a kormányablak, azt eitekeli a polgár Mibe kerül ez nekünk? A miniszterelnökkel együtt a mi niszterelnök helyettesek, mi nis/terek, kormánybiztosok, mi niszterelnoki biztosok es minisz­teri biztosok szama 2014 ben 27 fo volt, ami 311 millió form tot vett ki a büdzséből. Ugyanez a szám 2009 ben 58 fo volt, ami 779 millió forintot tett ki, Boveb ben nezve a kormányzati vezető két, es a közigazgatási allamtit karokat, helyettes államtitkáro­kat, valamint 2009-ben a szakai lamtitkárokat is hozza vesszük, mar más aranyokat kapunk. 2014 bért így 324 állami veze to voli -г 3,6 milliard forintos éves rendszeres személyi juttatással , 2009-ben ez a szám 155 fo - 1,8 milliard forint helyettesei. Az ő számuk 2014­se, mivel a KSH adatai szerint az alkalmazásban állók bruttó havi keresete ezen időszakban mind­össze 4 százalékkal emelkedett. A kormány összetétele is ha­sonló tendenciát mutat: 2010-ben a köztisztviselők, kormánytiszt­viselők és közalkalmazottak kö­zött 12 584 vezető volt, amely 69 milliárd forintot tett ki a rendsze­res személyi juttatásokban (eh­hez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatá­sokat, de ennek összegét nem kö­zölte a kormány). Ugyanez a szám 2014-re 17 708 fő volt, amely már 104 milliárd forintba került a bü­dzsének. A növekedés mögött azt is meghúzódik, hogy az önkor­mányzatoktól átvettek is növelték a vezetők számát. Ahol sikerült lefaragni a költségeket, az a vé­ben 315 fő volt és 4 milliárd fo­rintba került a rendszereses sze­mélyi juttatásuk az adófizetők • számára. Ugyanez a szám 2009-ben 427 fő volt és 4,2 milliárd forint. Mindez úgy, hogy a kisebb par­lament a képviselők fizetését te­kintve többe kerül, mint 2009- ben. Hat évvel ezelőtt ugyanis 3,4 milliárd forintba került a 384 képviselő rendszeres személyi juttatása, 2014-ben 3,5 milliárd- ba a 285 főé. Ami megismerhető I költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) В költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (mrd Ft) H) önkormányzatok rendszeres személyi juttatásai (mrd Ft) 1600 ................................................................................................................. I önkormányzatok személyi juttatásai (mrd Ft) költségvetés személyi juttatásai (mrd Ft) 1200 ....................................................................................I 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 FORRÁS: ZÁRSZÁMADÁSI TÖRVÉNY PÁRIZS Lezárták vasárnap délelőtt a párizsi Eiffel-tornyot egy beha­tolási kísérlet miatt, de a hely­színre kiérkező tűzoltók sem­mi gyanúsat nem találtak. A vi­lág egyik leglátogatottabb turis­talátványosságát délelőtt a tor­nyot működtető vállalat lezárta a nagyközönség elől, mivel egy állítólagos „behatolási kísérlet” miatt riasztotta a tűzoltókat. Ők azonban „semmit nem” találtak a helyszínen - közölte a párizsi tűzoltóság szóvivője. „Egy hátizsákos embert láttak mászni a vasszerkezeten. Hogy minden gyanút eloszlassunk, egy helikoptert is a helyszínre küldtünk, hogy alaposabban át­vizsgálja a szerkezetet”- jelezte a rendőrség. Rendőrségi feltételezések sze­rint egy, az extrémsportokat ked­velő ember feltehetően ejtőernyő­vel szeretett volna leugrani a 324 méteres magasságból. A videómegosztó portálokon több olyan felvétel is látható, ame­lyeken a francia főváros legmaga­sabb építményeiről, az Eiffel-to- ronyról, a Montparnasse-torony- ról vagy a La Défense üzleti ne­gyed felhőkarcolóiról ugranak le emberek. A kísérletek általában este, már sötétben hajtják végre, és az ejtőernyősök utána elmene­külnek a helyszínről, hogy ne tar­tóztassák le őket a rendőrök. Tíz évvel ezelőtt egy 31 éves norvég férfi meghalt, amikor ejtőernyő­vel ugrott le az Eiffel-toronyról. A mindennap látogatható pári­zsi turistalátványosságot napon­ta 25-30 ezren keresik fel, éven­te mintegy 7 millióan. MTI Összezárnak a V4-ek az EU-csúcs előtt BUDAPEST Az EU-belügyminisz- terek keddi tanácskozása, és a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt a V4-or- szágok (Magyarország, Szlová­kia, Csehország, Lengyelország) külügyminiszterei ma Prágában egyeztetnek. Szijjártó Péter on­nan Ankarába utazik, hogy ott is­mertesse kormánya javaslatát: az EU-nak át kellene vennie a török, jordániai és libanoni menekülttá­borok finanszírozását. MTI Röszkénél ismét szabad az út - A horvát oldalról özönlenek a migránsok - Torlódások az osztrákoknál Idegesítő csiki-csuki több határszakaszon MAGYARORSZÁG/BALKAN Nagy erők­kel készül Magyarország a horvát határ lezárására, a drótkerítés 41 kilométeren már áll, most további szakaszokra küldenek építőanya­got és katonákat. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági ta­nácsadója azt is elmondta, szom­baton 4800, majd éjféltől további 3400 menekült érkezett hozzánk. Szavai szerint határátkelőinket nyomás alatt tartják „a horvát szervezők”. Ráerősített e kijelen­tésre Kovács Zoltán kormányszó­vivő, „Zágráb állami segítséggel szervezi az embercsempészetet”: tíz busz forgó rendszerben hozza a menekülteket Beremendre. Ba­kondi az állítólagos horvát C terv­ről - Tovarniknál szélnek eresz­tik a migránsokat - azt mondta: veszélyes, hogy ellenőrizetlenül, nem a hivatalos átkelőhelyeken érkeznek hozzánk. A Vecemji List horvát lap kom­mentátora úgy véli, túl korai Zo­ran MUanovic horvát kormányfő győzelmi öröme, miszerint meg­oldotta a válságot az országban. „Uniós szomszédjainkkal közö­sen kell tervet kidolgozni a gond megoldására, nem pedig balkáni módra kitolni velük” - írta. Közben a Temes megyei Kun­szőlős határában sátortábort épí­tettek a románok a migránsoknak - közölte a Digi 24 hírtelevízió. Vasárnap megnyílt a röszkei nagyhatár, és szombaton megnyi­tották az ásotthalmi átkelőt is. Közben az osztrákok hol lezár­ják a határt, mivel feltorlódtak ná­luk is a menekültek, hol kinyitják, s viszik őket tovább. A szerdai EU-csúcsra öt ponttal készül a magyar kormány; ezek legfőbb eleme, hogy meg kell szi­lárdítani a külső határellenőrzést. Javasolni fogják, hogy az EU for­dítson nagyobb pénzt a Szírához közeli menekülttáborok feljaví­tására. Az Országgyűlés ma el­fogadhatja a tömeges bevándor­lást kezelő javaslatcsomagot, ked­den pedig az EU-hoz címezhetnek üzenetet. A Fidesz-KDNP-javaslat új feladatokat adna a honvédség­nek, s azt is törvénybe foglalhat­ják, hogy a rendőrség külföldön is végezhet felderítést. OHPK; az idei évben eddig 217 382 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek - közölték tegnap reggel. A magyar-horvát ha­társzakaszon 15 833 emberrel szemben jártak el. MW Újabb tragédia Leszbosznál Komppal ütközött egy menekül tekkel teli csónak Leszbosz szi geténél. 30 ember veszhetett a tengerbe, köztük gyerekek is. A görög parti őrség húsz embert mentett ki, akik szerint rajtuk kívül még 26 an tartózkodtak a lélekvesztön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom