Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-19 / 220. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. SZEPTEMBER 19.. SZOMBAT Hiányzik megyénk mezőgazdaságából a beruházási bizalom A Jövő a szövetkezeteké? Bármit megfőz, és büszke rá A megyeszékhelyen élő Földes Józsefné Marikának szinte gyermekkora óta hobbija a sütés-főzés. Tortáival, receptjeivel több versenyen eredményesen szerepelt. Lapunk hamarosan megjelenő szakácskönyvében is szerepel legújabb recepjeivel. (ún) Műanyag palackokat zsugorítanak A diákok környezettudatos szemléletének erősítését tűzte ki célul a Chiovi- ni Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola azzal, hogy a héten műanyagpalack-zsugorító szerkezetet helyeztek el az iskolában. A településen a kommunális hulladékgyűjtés mellett jól szervezetten történik a szelektív hulladékgyűjtés, a zöldhulla- dék-szállítás is, mely a lakosság környezettudatos támogató magatartásáról tanúskodik, (jzs) Déryné szobrát állítják fel tmtb, A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően a Déryné Művelődési Központ és Könyvtár Malom épületének udvarán állítják fel a névadó, Déryné Széppataki Róza szobrát. A szobor felavatását az Őszi Országos Könyvtári Napokra tervezik, a művelődési központ fennállásának 50. évfordulója alkalmából, október 10-én. A tervek készítője és megvalósítója Borbás Márton szobrász. (jzs) Domonkos rendiek és a kunok A szent Domonkos rend és a kunok címmel rendeztek konferenciát pénteken a rend megalakulásának 800. évfordulója és a III. Kun Világtalálkozó alkalmából. A tanácskozáson szó esett többek között a kereszténység fellelhető nyomairól a kunok hagyatékában, a kunok történetéről, illetve a domonkosok letelepedéséről hazánkban, (szs) A jelenlegi feltételek mellett ódzkodnak megyénk agrárvállalkozói a beruházásoktól. Főként a pályázatokhoz szükséges önerőt hiányzik, de az utóbi időben szerzett negatív tapasztalatok is visszatartják őket. Szerencsére akadnak pozitív példák is. Kovács Bera ujneplap@ujneplap.hu JÁSZKIASÁG - Kis földem van, esélyem sem lenne, hogy megnyerjek egy pályázatot, saját zsebből meg nem tudnék fejlesztésekbe kezdeni. Meg aztán minek is? Én munkagépeket is használtan vettem. Az igazsághoz tartozik az is, hogy idősebb fejjel már nem akar beruházni az ember, ha nincs, akinek átadja a stafétabotot. Mi megélünk belőle, de lassan úgyis kiöregszünk, a gyerek elköltözött. Ha nem bírjuk, majd eladjuk a földet. Sok kis termelő így van ezzel - fejtette ki az ötvenes évei végén járó őstermelő, Gábor, aki Szolnok mellett gazdálkodik. Ám, sokszor a nagyobb vállalkozók is ódzkodnak attól, hogy érdemi fejlesztésekbe kezdjenek.- Az a problémánk, hogy a gazdatársadalomnak nagyon sok negatív tapasztalata van, így érthető, ha nincs meg a beruházási kedv és a bizalom - mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. - A legfőbb visszatartó erő, hogy sokan nem tudják a 60-70 százalékos finanszírozású pályázatokhoz szükséges önerőt előteremteni. Az induló tőke megfinanszírozására kellene megoldást találni, például kedvezményes hitelakciókkal, enélkül a vidéki feldolgozóipari beruházások sem fognak megélénkülni. A kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozók, ősterme-- lők, családi gazdaságok hátrányban vannak, jobbára csak a jelentős tőkével rendelkező, sokszor külföldi tulajdonban lévő nagy- vállakozások tudnak komolyabb fejlesztéseket megvalósítani, ezzel viszont az a gond, hogy ők lefölözik a hasznot, és hiába jövedelmező a vállalkozás, a nyereség nem a gazdáknál csapódik le. Az utóbbi években alig néhány beruházás valósult meg a megyében, de azok is akkora adminisztrációs terhekkel és olyan feltételekkel, melyek biztosítása a vállalkozóknak végül másfélszer-kétszer annyiba került, mint amivel a pályázati kiírás alapján kalkuláltak. Nagy probléma, hogy a szövetkezések sem kapnak megfelelő támogatást- folytatta a Hubai Imre Csaba. Vegyünk például egy tejszövetkezet, ahol megtermelik, feldolgozzák és értékesítik a terméket, jelenleg a lényegében nincs megoldva a megyében a tejfeldolgozás- a felvásárlást is külföldi tulajdonú vállakózás végzi -, ám a mostani feltételek mellett 150-200 millió forintos induló tőkére lenne szükség, hogy pályázni tudjanak egy tejüzem megvalósítására. Ennek megtérüléséhez azonban a jelenlegi viszok mellett 35-40 év szükséges. Olyan közgazdasági körülményeket kellene teremteni, ahol egy feldolgozóüzem beindítására fordított összeg tíz-tizenkét év alatt meg tud térülni, már csak azért is, mivel ennyi idő alatt a techoló- gia egy része elavul, szükségessé válik a felújítás, a korszerűsítés, melynek költségeit az adott időszak alatt ki is kell tudni termelni. Szerencsére azért a fejlesztési törekvésekre is van példa. Pozderka Gergely mesterszállási gazdálkodó például egy kétszer ötszáz tonnás gabonasilót szeretne felépíteni, most zajlik az engedélyeztetése.- Muszálj fejleszteni, ha boldogulni akarunk, itt mindenki a saját lehetőségeihez mérten próbál előbbre lépni - vallotta. - Nagyon várjuk a pályázatok megjelenését, de ha nem lesz módunk pályázni, önerőből vágunk bele, tél végén, tavasz elején bele is kezdenénk a siló építésébe. Az agrárvállalkozóknak legnagyobb kihívás az önerő előteremtése, ehhez olyan termésátlagokat kell produkálni, amiből ki tudja gazdálkodni. De aki nem tudja a termést magának szárítani, tisztítani, tárolni, az ezzel járó plusz kiadások miatt nemigen tud félretenni a fejlesztésekre. PRO ES KONTRA : A BERUHÁZÁSOK fellendítéséhez, a szövetkezetek támogatására kellene nagy hangsúlyt fektetni - vallja Hubai Imre Csaba. A kamarákkal együttműködve, megfelelő piackutatások alapján, az erőforrásokat térségenként koncentrálva lenne célszerű feldolgozó üzemeket létesíteni. A szövetkezeten belül megoldott a termelés, tárolás és feldolgozás, a haszon pedig a gazdák között oszlik meg. NEM TUDJÁK azonban előteremteni a pályázatokhoz szükséges önerőt a kisvállalkozások, sem az saját erőből történő fejlesztéshez szükséges ösz- szeget. Ha pedig a termények szárítását, tisztítását is bérben tudják megoldani, még kevesebb összeget tehetnek félre beruházásra. Ha a tárolás sem megoldott, kénytelenek a terményeket nem feltétlenül a legjobb felvásárlási árak mellett értékesíteni... HIRDETÉS HIRDE Közfoglalkoztatottaknak köszönhető Szolnok virágos városképe A közfoglalkoztatottakat illetően ma is számos előítélet él az emberekben. Legtöbbeknek a közmunkáról sajnos automatikusan az utcaseprés jut eszébe, holott valójában sokkal ösz- szetettebb, igazi értékeket teremtő feladatokat is végeznek, méghozzá önként és szíwel-lélekkel - mutatott rá Juhász Gyuláné, a Szolnok Város Önkormányzata által alapított „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit Gazdasági Társaság igazgatója. - Az 6 hasznos munkájuk is mindenképpen méltó a megbecsülésre. Csak az idei év adatait nézve, a Társaság már 562 munkaszerződést kötött, biztosítva legalább egy adott időszakra az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak megélhetését, akik között a közhiedelemmel ellentétben korántsem csak iskolázatlanok, de szakképzettek, sőt, diplomával rendelkezők is akad szép számban. Sorozatunkban az általuk végzett tevékenységek bemutatásával szeretnénk a közfoglalkoztatottakról kedvezőbb képet kialakítani. 1. Növényházi tevékenység A Társaság Előd út 2-4. szám alatti növényházában történik a Szolnokot szépítő dísznövények, virágok előállítása. A 720 m2 területű növényház uniós pályázatból és önerőből valósult meg. A beruházás 2011. második fél évében fejeződött be. A növények nevelésével kapcsolatos feladatokat növényházi telepvezető szakember irányításával 6 fő lelkes, elkötelezett közfoglalkoztatott végzi. A termesztett virágok skálája széles: nevelnek többek között begóniát, árvácskát, muskátlit, zsályát, petúniát, büdöskét, bojtocs- kát, kakastaréjt, paprikavipágot, mocsári hibiszkuszt, krizantémot. A munkák kora tavasszal indulnak az egynyári magok vetésével, melyekből tálcás palánták készülnek. Amint elérték a megfelelő fejlettséget, cserépbe helyezik őket. Egyes növényeket - ilyen például a muskátli - dugványozással szaporítanák, ezeket gyökeresedés után telepítik át cserepekbe. A dísznövények ápolása a folyamatos öntözésen kívül számos munka- folyamatokból áll. Említhetjük a visz- szacsípés, tisztogatás, szétrakás, növényvédelem, átültetés, tőzegkeverés műveletét, melyet a szorgos kezek nagy szakszerűséggel végeznek. A városi kiültetésre szánt növényekből 5000 darab árvácskát kora tavasszal, 6000 darabot pedig ősszel ültetnek ki a parkokba, közterületekre. Május elején 32 000 darab egynyári növény kerül a virágágyásokba. A városi kandeláberekre 2500 darab futómuskátlit helyeznek ki, de a főbb intézmények előtt található virágoszlopok is a Társaságnál foglalkoztatottak keze munkáját dicsérik. Sokan talán nem is tudják, hogy a polgármesteri hivatal ablakait is a növényházban, közfoglalkoztatottak által termesztett muskátlik díszítik. Mindezeken kívül a nonprofit társaság különböző városi intézményeknek és egyesületeknek is értékesít növényeket. Az önkormányzat és más intézmények mellett a lakosság igényeit is kiszolgálják: a növényházban helyben és Szolnok piacán is értékesítik az általuk nevelt növényeket, virágokat. A dísznövényeken kívül fűszernövények és paprika-, paradicsompalánta előállításával is foglalkoznak. A cikk a „Munkalehetőség a Jövőért” Szolnok Nonprofit Kft. támogatásával jelent meg. рДяШМинаД
