Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-11 / 213. szám

14 CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Náluk ismeretlenek a nyugodt, pihenős hétvégék Ok a fesztiválcsalád Kovács Ákos és családja la­kóbusszal járta be Toszkánát, ahová bármikor visszatérné­nek. Már csak az ottani zenei fesztivál miatt is. Joó Zsuzsanna zsuzsanna.joo@mediaworks.hu SZOLNOK Nagy munka zajlik a szolnoki Kovács Ákosék laká­sában. Festenek, mázolnak, fúrnak, faragnak, szépül az otthonuk.- Pedig nem úgy tervezzük, hogy itt fogunk megöregedni - vallja be Kovács Ákos, akit a Tiszavirág Fesztiválok főszer­vezőjeként ismerhettek meg a környékbeliek. - Azt tervez­zük, kertes házba költözünk, nézegetjük is már a telkeket a városban, melyik lenne szá­munkra az ideális. Itt a két fiú, nekik is sokkal jobb lenne, ha tudnának az udvaron játszani. Mindkét srác örökmozgó gye­rek, nekik tényleg kell a tér.- Hunor még csak-csak leül egy társasjáték mellé, de Ma- gor az igazi fiús dolgokat ked­veli, például a focit, a harcot, a futkározást. Ilyen jellegű kí­vánságait nehéz egy kis lakás­ban teljesíteni... Különleges nevek ezek, Hu­nor és Magor. Megkérdezzük, miért pont ezeket választották a szülők. Nagy szervező a kis Hunor Kovács Ákos szervezői munká­ját nemrégen díjazta a megyei közgyűlés. Pár hete a Tiszavirág fesztivál már „hivatalosan" is megyénk turisztikai értéke lett. - Az egész család részt vállal a szervezői munkában. Még Hu­nor is, aki sokszor jött velem- A Hunor mindkettőnk­nek nagyon tetszett, egyértel­mű volt, hogy elsőszülött fi­unknak ezt a nevet adjuk - veszi át a szót a feleség, Éva. - Amikor megszületett, már akkor elgondolkodtunk a kö­vetkező gyermekünk nevén. „Legyen Magor!” mondta vicc­ből Ákos, amin mindketten jót nevettünk. Aztán teltek-múl- tak az évek és a Magor nevet, nemhogy megszoktuk, hanem egyenesen megszerettük. így lett második fiunk Magor. A házaspár megsúgja, nem zárkóznak el a harmadik, eset­leg negyedik gyerektől sem, úgyhogy tényleg kell a nagy ház, a nagy kert. És kell a kü­pakolni, takarítani, koncerte­ken segédkezni, Hunor ötéve­sen már saját fesztivált álmo­dott meg. Gyümölcsfesztivál néven. Még plakátot is tervezett hozzá. Nem hiába, a mi csalá­dunkba született - meséli büsz­kén az édesapa. lönleges járműveknek is, pél­dául annak az 1964-es Vespa robogónak, melyet Ákos Bo­lognából, Olaszországból ho­zott haza.- Egy roncs volt szinte. Tel­jesen szét kellett szedni darab­jaira és úgy felújítani, kicsino­sítani. Szívem egyik csücske - súgta meg Ákos, hozzátéve, nem csak neki van gyűjtó'szen- vedélye, hanem párjának, Évi­nek is. A férj szerint párja igen nehezen tud megválni még a legapróbb, más számára ka- catnak tűnő holmitól is. Raktá­rukban ezért van bababútor­tól kezdve régi bakelit lemeze­ken át díszes tányérokig sok minden. Amiről aztán a leg­több esetben kiderül, nem is haszontalan ócskaság, rendez­vényeken mint kellékek, gyak­ran feltűnnek ezek a tárgyak.- Bizony, mi nagy fesztiválo- zók vagyunk. Nem csak szer­vezni szoktuk, hanem részt is veszünk rajtuk. Gyakorlatilag nincsen olyan hétvége, hogy ne mennénk valahová - állítja Évi, hozzáfűzve, a csendes, ol- vasgatós, pihenős napok szinte ismeretlenek számukra.- Ha kezembe veszek egy könyvet, két sor elolvasása után már ugrok fel, mert vala­mi eszembe jutott. Vagy ha nem ugrok fel, akkor belealszok - nevet Ákos. Kiderül, a család vakációja is hasonlóan mozgal­masan alakult.- Egy lakóbuszt béreltünk, majd elindultunk dél felé. Szlo­vénián keresztül egészen Tosz- kánáig utaztunk, mely lenyű­gözött bennünket. A piciny fal­vak, a lankás szántóföldek... Ott aludtunk, ahol ránk estele­dett. Mind a négyen nagyon él­veztük a kéthetes kalandot, jó lenne visszamenni. Már csak azért is, mert úgy hallottam, szerveznek arra egy jó kis zenei fesztivált, meg kellene nézni közelebbről is... Esténként és hétvégente * ’• * ■ mindig - v. utt j c salad I Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E mail címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok. Mészáros Lőrinc u. 2. Elgondolkodtatott egy plébános gondolata. Pontosabban gon­dolatai és véleménye, melyet egy istentiszteleten hallottam. A migránsokról beszélt, misze­rint a szegényeket be kell fogad­ni, persze, nem baj, ha tovább­mennek, és kíváncsi lesz majd arra, mit csinálnak Németor­szágban, ha kiderül, ott sincsen minden kolbászból. Nem tudom: egy papnak a pápa véleményét, a kormányét vagy a sajátját kell képviselnie? Ilyenkor a „távol­ságtartás" a helyes (azaz nem látok, nem hallok) vagy a kara­kán véleménye kimondása? Ez­zel vigyázni kell, hiszen egy atya mintát mutat az embe­reknek, nem? Nándor Kedves Nándor! Egy lelkipásztornak épp úgy le­het saját véleménye, mint bárki másnak, de a felelőssége valóban nagyobb, mert a mikrofonnál áll, és sokan azonosulnak a véleményé­vel. A megjegyzés a kolbászról azt sugallja, hogy lenézi a menekülte­ket, és gúnyolódik azzal, ami má­sok életéről szól, valószínűleg őt még soha nem üldözték, soha nem éhezett, és nem ropogott a feje fö­lött a géppuska... De az irgalmas­ság cselekedetei örök érvényűek. Máté evangéliumában (25. fejezet 31-46 versei) világosan ott van az útmutatás, és ezt ismételte meg Ferenc pápa, és helyes, ha legalább a pap Jézus tanításával egyetért... Ketté kell a kérdést választani. A tömeginvázió országos és kon­tinensnyi probléma, annak meg­oldására ott vannak a törvények, az intézmények és választott veze­tők. Bízom benne, hogy kinyomoz­zák, hogy jelenleg az 1541. augusz­tus 29-i csel ismétlődik-e meg... Ami ránk tartozik, az az egyes em­ber, akit az utcán vonulni látunk. Ha ránéz, eldöntheti, hogy segít vagy nem segít, de tudnia kell, hogy tör­vényszegésben nem adhat segít­séget! Ott van az a kérdés is, hogy jó-e a törvény. A mi dolgunk az ut­cán a szükséget szenvedő segíté­se, a közjó szolgálata, és a mun­kánk elvégzése a saját helyünkön, a vezetőknek, törvényhozóknak, a rendőrnek, az utca emberének, ki- nek-kinek életállapota szerint. А НЕТ KÉRDÉSÉ Készít, fogyaszt-e bort? K örülöttem most valóban sokan készítenek bort, több hordóban erjed a szőlő, készen a must. De én már csak maradok a pálinká­nál. Családunk inkább sörös, no meg pálinkás. Bevallom, nem túl szerencsés párosítás ez a kettő, úgyhogy óvatosan kell fogyasztani. Ezek ellené­re szeretjük a szőlőt, sőt, dol­gozunk is vele. Nemrégen vá­sároltunk például 3000 mázsa biancát, de ebből pálinka lesz majd, méghozzá 45 ezer liter. Ha ebből bor lenne, akkor 210 ezer liter készülne belőle. Többen kérdezték tőlem, mi­lyen lesz vajon az új bor, az új pálinka? Nos, szerintem re­mek! Mert bár kevés gyümölcs termett idén, de azok jó minő­ségűek, finomak, édesek vol­tak. Legalább 10-15 százalék­kal nagyobb volt a cukortar­talmuk, mint a tavalyi gyümöl­csöknek volt. Már feldolgoztuk a kajszit, a feketecseresznyét és a cigánymeggyet, hamarosan lepotica szilvából, később pe­dig Irsai Olivér szőlőből főzünk pálinkát. A lakosoknak is azt ajánlom, ha van sok gyümöl­csük, próbálkozzanak a borké­szítéssel vagy a pálinkafőzés­sel, persze, csak ellenőrzött kö­rülmények között. Az a legbiz­tonságosabb, ha (pálinka ese­Bolyhos Zoltán, újszilvás! pálinkafőző tén) inkább a bérfőzést választ­ják és nem otthon pepecselnek vele. Ha meg csak néha-néha fogyasztanak bort meg pálin­kát, vagy kíváncsiak a külön­legességekre, látogassanak el egy-egy pálinka- vagy borfesz­tiválra, hogy megkóstolhassák egy-egy tájegység vagy borász, pálinkafőző finomságait. Ezek a rendezvények most kezdőd­nek és tartanak novemberig. Mi például ott leszünk a hétvé­gi Gulyásfesztiválon, jövő héten Győrbe látogatunk el, majd pe­dig a budapesti OMÉK-on kép­viseljük Újszilvást. Szóval, zsú­folt, munkás lesz a szeptember. De szeretjük ezt csinálni, mond­hatni, a pálinka a szerelmünk. Jogi asszisztensként dolgozik a jászladén) Gyárfás Noémi. A huszonkét esztendős Iái a közeljövőben szeretne nyelvvizsgát szer ni, szabadidejét pedig legszívesebben tize négy hónapos keresztfiával, Joellel tölti. ВПЖ1ШЭ

Next

/
Oldalképek
Tartalom