Új Néplap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-10 / 186. szám
4 MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE 2015. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ HÍREK Ovisok kapják a játékot MEZŐTÚR Szemet gyönyörködtető fajátékokat készítenek a város értékteremtő munka- programjában részt vevő köz- foglalkoztatottak. A saját elképzelések alapján kialakított játékok - melyekhez nyersanyagot a város területén kivágott fákból biztosítják - többsége a strandra került, egyet pedig meglepetésként kap meg a közeljövőben a város egyik óvodája. Borbás Márton új technikával önti ki Déryné szobrát a Takács-tanyán Formákat álmodnak a Takács-tanya művészei Műhelymunka zajlik a Peres-parton Már paprikát és epret is termelnek KÉTPÓ Tovább bővült idén a mezőgazdasági közmunkaprogram a településen. A több mint száz embernek munkát biztosító program keretében ugyanis már fűszer- paprikát is ültetnek, emellett új elemként jelentkezik többek között a földieper, a cékla és az uborka termesztése is. A településen két éve vágtak bele a homoktövis-termesztésbe. Várhatóan háromnégy év múlva fordul termőre az ültetvény, akkorra a két- póiak reményei szerint felépül az a feldolgozóüzem, amely még több helybelit foglalkoztat majd. A Balaton partján énekeltek MEZŐTÚR/KESZTHELY Feszti- válszereplésen vett részt a mezőtúri Vivace kórus. A IV. Keszthelyi Dalünnepen vettek részt az énekesek, ahol ösz- szesen harminchat kórussal együtt három napon át szórakoztatták a balatoni város vendégeit. A koncertek többségét a Helikon Kastély Tükörtermében rendezték, de voltak úgynevezett „stafétaéneklések”, illetve sétáló koncertek is. A résztvevők esténként fáklyákkal vonultak a Balaton-partra, ahol a mintegy nyolcszáz tagú összkar- ral népdalokat, kórusműveket énekeltek. Különleges hangulata van a mezőtúri Takács-tanyának. A Peres-parti terület megannyi témát kínál a művészek számára, érthető hát, hogy sokan évről évre szívesen térnek vissza az itt rendezett nyári művésztelepre, ahogy ebben az esztendőben is. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@partner.mediaworks.hu MEZŐTÚR Végtelen csend, nyugalom, festőecsetért kiáltó táj, kiváló társaság. Minden adott ahhoz, hogy egy művész zavartalanul alkothasson. Talán ezért ilyen ismert és közkedvelt a peresi Körös-holtág partján lévő Takács-tanya a hazai képzőművészvilágban. Különösen a szobrászok között, hiszen az itt működő művésztelepnek Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrász a művészeti vezetője.- Egyszerűen a szerelmese vagyok ennek a helynek - mondja mosolyogva Bakos Ildikó szobrász, aki Budapestről érkezett. - Közel harminc éven át győzködtek, hogy egyszer jöjjek el és győződjek meg személyesen róla, milyen nagyszerű ez az alkotótelep, de magam sem tudom miért, ez mindig elmaradt. Végül 2010- ben jöttem el először, s azóta ki nem hagynám ezt a lehetőséget. Csodálatos ez a környezet és ez a közösség is, ami sajnos manapság igazán ritkaságnak számít. Borbás Márton szobrászról túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a Takács-tanyán nőtt fel.- Azt szoktam mondani, hogy én vagyok a művésztelep gyereke - nevet, miközben a lassan végleges formát öltő Déryné-szobron dolgozik. - Édesapámmal 1983- ban jártam itt először, attól kezdve rendszeresen itt töltöttem a nyarakat, előbb vele együtt, aztán sajnos már nélküle. Azt is itt döntöttem el, hogy én is szobrász leszek, s az itteni tapasztalatok sokat segítettek a tanulmányaim során. Máig tanulunk egymástól. Idén például olyan technikával - öntött kőből - készítem Déryné szobrát, amellyel Györfi Sándor ismereteit meg. De nem csak a művészettel foglalkozunk, már tavasz óta rendszeresen kijárunk ide, mert az időjárás viszontagságai sajnos a Takács-tanyát sem kímélték. A lehetőségeink szerint rendbe tettük, a kidőlt fákat eltakarítottuk. ‘Alkotásokkal Is szeretnénk díszíteni környezetünket, én például édesapám, Borbás Tibor műveiből is elhoztam most néhányat. S hogy mi adja a Takács-tanya, a mezőtúri alkotótelep varázsát, melynek köszönhetően évről évre visszatérnek a festők és szobrászok? A résztvevők szerint mindenekelőtt az egyedülálló környezet, a természet közvetlen jelenléte és különleges hangulata, amely inspirálja az alkotókat. Kár lenne tagadni, igen csábító a szobrászok számára, hogy a mezőtúri alkotó- telepén a megálmodott formától egészen a kiöntésig az egész alkotó folyamatra lehetőség nyílik, csupán a végső cizellálás marad otthonra. Emellett pedig az a mag, amely évről évre találkozik a Takács-tanyán, emberileg, művészileg, barátilag egyaránt olyan közösséget alkot, amely az újak számára is nyitott, s valóban lehetőséget teremt az alkotó munkára. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy a mezőtúri képzőművészeti alkotótelep olyan értékteremtő műhellyé vált az évek során, amelyre számos más város büszke lehetne. Közel harmincöt esztendős múlt Novak András, Szily Géza. Papp György, Nagy Előd festőművészek. Györfi Sándor szobrász. Takács Győző grafikus. Ez volt az első Takács-tanyai alkotótársaság összetétele, még 1981-ben. Annak idején Takács Győző és a művelődési ház akkori vezetője. Molnár Sán- dorné gondolata volt, hogy képzőművészeket csábítsanak nyaranta Mezőtúrra. Az elmúlt több mint három évtizedben országosan elismert. stabil alkotótáborrá nőtte ki magát a mezőtúri telep. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Rédai János, Kuncsorba polgármestere- Az utóbbi években többször is a megszűnés szélén állt a kuncsorbai általános iskola. Jelenleg mi a helyzet?- Szerencsére úgy tűnik, ez a veszély már nem fenyeget. A következő tanévre tíz kisgyermeket írattak be hozzánk a szülők, s a későbbiekben is biztosítottnak látszik a szükséges létszám, így kijelenthetjük: nincs veszélyben az iskola.- Minek köszönhető az emelkedő létszám?- Mivel a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy a következő években is szükség van Kuncsorbán az iskolára, a tankerület is támogatja, hogy megmaradjon. Nálunk ugyanis nem az okozta a problémát, hogy nagyon kevés gyermek születne a településen, hanem az, hogy a legtöbb alsó tagozatos kisdiákot a környező települések iskoláiba, Örményesre, Törökszentmiklós- ra íratták be a szülők, illetve az utóbbi években különösen kedveltté vált a kétpói intézmény, amelyet a református egyház tart fenn. Bár a színvonalas oktatásnak nálunk is adottak a tárgyi feltételei, sok szülő inkább úgy döntött, vállalja, hogy gyermeke ingázzon, korábban keljen.- Miként tudja segíteni az ön- kormányzat az iskola fennmaradását?- Az alsó tagozatos kisdiákok tantermét az óvoda nemrégiben felújított épületében alakítottuk ki, a régi iskolát ugyanis fölösleges lenne üzemeltetni ennyi gyermek miatt. Ráadásul az önkormányzat átvállalta az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségeket, ezzel is megerősítve, mindenképpen arra törekszünk, hogy megmaradjon az iskolánk. Huszonötén kapnak mindennap meleg ételt a településen Nyári felügyelet a kisdiákoknak Országos értékek közé kerülhetnek KUNCSORBA A hagyományokhoz híven idén is bekapcsolódott az országos szinten szervezett nyári gyermekétkeztetési programba a község. Egészen a nyári szünidő végéig kapnak napi egyszeri meleg ételt a településen élő rászoruló kisdiákok. Többségük helyben fogyasztja el az ebédet, néhányan azonban hazaviszik a számukra biztosított ételt. Összesen huszonöt gyermek jut ily módon ebédhez a településen. Nemcsak meleg ételt kapnak azonban a községben élő gyermekek, hanem az elmúlt évekhez hasonlóan a napközbeni felügyeletet is megoldották a vakáció teljes tartamáA gyerekekkel Bana Eszter ifjúságsegítő foglalkozik ra. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai közfoglalkoztatottak segítségével nap mint nap programokat szerveznek azoknak a fiataloknak, akiknek a családja ezt igényli.- Benn általában társasjáté- kozni szoktunk, de ebéd után akár le is dőlhetünk egy kicsit pihenni. Sokat játszunk kinn az udvaron, játszótéren, sőt, kirándulni is voltunk - mesélték a gyerekek. A programban valóban elsősorban a kisebb kirándulások, valamint a közös játékok jelle- mezőek. A létszám természetesen időről időre változik, s a gyerekek tízórait is kapnak a térítésmentes napközis táborban. MEZŐTÚR Akár az országos értéktárba is bekerülhetnek Mezőtúr különlegességei. A megyei értéktárbizottság nemrégiben vette fel a megye értékei közé a mezőtúri földikutya-populá- ciót. Emellett a Magyar Értéktárba is felvételre javasolta a bizottság Mezőtúr környékének holtágrendszerét és a Hortobágy-Be- rettyó hármas zsilipet. Ez a két kuriózum tehát akár országos értékké is válhat hamarosan. A közelmúltban a városi értéktárba is vettek fel helyi jellegzetességeket. Ezek közé sorolhatjuk például Mezőtúr címerét, a város hagyományos településszerkezetét, a város iskoláit, műemlékeit és műemlék jellegű épületeit. Hivatalosan is értékké nyilvánították a Túri vásárt és az Artúr Fesztivált, illetve az EastFestet, a képzőművészeti alkotótelep (Takács-tanya) épületét, a Túri Fazekas Múzeumot és a Badár Emlékházat, illetve a Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjteményt. A mezőtúri fazekasság egykori és mai kincsei, köztük a Badár család munkássága természetes módon került be a helyi értéktárba, mint ahogy a helyi gasztronómia jellegzetességei és Mezőtúr bélyeges téglái. A megyei értéktárba most felvett különlegességeket is ekkor javasolták a mezőtúriak. Nemrég a városi értéktár is gazdagodott helyi jel legzetességekkel.
