Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-08 / 158. szám

0 BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. JÚLIUS 8., SZERDA HÍREK A Coop is piacozik, az NGM vizsgálódik RÉVFÜLÖP Két olyan Coop-üzlet is van a balatoni településen, amit piacnak nyilvánítottak, így va­sárnap is nyitva tarthatnak. Az egyik bolt a Tapolca-Coop Zrt. érdekeltsége, a másik pedig az ajkai Polus-Coop Zrt.-hez tar­tozik. Mindkét bolt június köze­pén kapta meg az engedélyt - fedezte fel a Hvg.hu. Lapunk is közölte, vasárnap is nyitva tart­hat a balatonfenyvesi CBA és a Balatonakaliban lévő CBA Prí­ma, mert mindkét üzletet piac­nak nyilvánították. Az NGM teg­nap közölte: a CBA fenyvesi pi­acával nincs minden rendben, ezért törvényességi felülvizsgá­latot kezdeményeznek a megyei kormányhivatalnál. MW Az Emmi elindítja a Csalad.hu-t BUDAPEST Az ősszel induló csa­ládbarát kormányzati kampány részeként az Emmi elindítja a Csalad.hu portált. A közbeszer­zésen nyertes ajánlattevő fel­adata a portál arculati és infor­matikai kialakítása, alapadatok­kal való feltöltése, majd a teljesí­tést követően 12 hónap support szolgáltatás - derül ki a Közbe­szerzési Értesítőből. Az ajánlat­tételi határidő július 21. MTII 760 ezer látogató a Kúria honlapján BUDAPEST A jogrendszer részé­vé váltak a Kúria iránymutatásai, amelyek fontos szerepet játsza­nak annak megállapításában, mi Magyarországon a hatályos jog - jelentette ki Darák Péter, a Kú­ria elnöke félévzáró tájékoztató­ján. A Kúria honlapján az elmúlt fél évben több mint 760 000 lá­togatót regisztráltak. Legtöbben az eseti döntésekre voltak kíván­csiak. Elvi bírósági határozatot több mint hetvenezren, jogegy­ségit negyvenezren kerestek a honlapon. Utalt rá, a Kúria alap­vető feladata nem a jogorvoslat nyújtása, hanem hogy egységes logika és gondolkodásmód érvé­nyesüljön az ítélkezésben. MTI Darák Péter, a Kúria elnöke Boltzár: az MSZP újra megpróbálja BUDAPEST Az MSZP kedden vál­tozatlan formában benyújtot­ta az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának eltörlését cél­zó népszavazási kezdeményezé­sét a Nemzeti Választási Irodá­nak (NVI). így szerintük a kérdést most már biztosan a Nemze­ti Választási Bizottság (NVB) elé kejl utalni. Lukács Zoltán frakció­vezető-helyettes kiemelte, akár már ősszel elkezdhetik az alá­írásgyűjtést, ha az NVB átengedi a kezdeményezést. Előző, hason­ló beadványukat nem fogadta el az NVI, mivel meg kellett volna várniuk a Kúria döntésének köz­zétételét az NVI honlapján. Nem várták meg. MW Nógrádi: ahol lehet, átverik a menekülteket Határszemle délen Quaestor: egyelőre csak hatmillióig fizetnek ГРАНИЧНА |П0 Nógrádi György: A szerb rendőrök nem szívesen tartóztatják ” fel a menekülteket a határnál Hét olyan unión kívüli ország is meghívást kaphat az ősszel ha­zánkban tartandó migrációs kon­ferenciára, amelyen a Magyaror­szágra érkező menedékkérők át­haladnak - közölte Szijjártó Pé­ter. A jogvédő Helsinki Bizott­ságvitatja a kormányzati beso­rolást a biztonságos országokról. Nógrádi Györgyöt pedig lapunk a szerb-magyar határon érte utol, ahol sok meglepetés érte. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EU/SZERBIA Nóg­rádi György (ké­pünkön) biz­tonságpolitikai szakértő lapunk kérésére beszá­molt arról, hogy körülbelül 100- 150 méterre volt a szerb-ma­gyar határ szerb oldalán. „Ki­vittek éjjel a Tisza töltéséhez. A migránsok a töltés túloldalán jöttek, ami azért érdekes, mert hőkamerával nem lehetett érzé­kelni a haladási irányukat. Ma­gyar területről lámpával világí­tottak át, vagyis mutatták, mi­kor nincs a magyar oldalon ép­pen ellenőrzés. Sokan bicik­lit vásároltak, azzal mentek to­vább. A gazdagabbak kiszáll­tak a buszból, majd beszálltak a taxiba, ami elvitte őket a ha­tárra - magyarázta lapunknak Nógrádi. - A határ szerb olda­Ián mindig van néhány ember, aki segíti az embercsempésze­ket.” Nógrádi lapunknak ar­ról is beszélt, számára döbbe­netes volt, hogy a migránsokat mindenki átveri. „Átverik őket az éttermekben, szállodákban, boltokban, mert nem ismerik a helyi árakat, a helyi viszo­nyokat. Igencsak érdekes szerb adat, hogy 40 százalékkal nőtt a bevétel a turizmusból. Miért? Leginkább a migráció miatt.” Nógrádi elmondta azt is, sze­mélyes tapasztalata alapján a szírek, irakiak döntő része be­szél angolul vagy franciául, és ál­talában akik a hazánkba jönnek, azok jól öltözöttek és tele vannak pénzzel. Az afrikaiak esetében viszont más a helyzet, egy telje­sen más kultúrkörből jönnek. Nógrádi szerint azért is fel kell építeni a magyar-szerb határ­KATASZTRÓFA Az Égei-tengeren el­süllyedt egy menekülteket szállí­tó vitorlás Török- és Görögország között, 16 embert kimentettek, de még legalább 17 embert ke­resnek a tengerben. Idén az első fél évben 135 ezer menekült ér­kezett a tengeren Európába Afri­kából és a Közel-Keletről. JOGVÉDŐK Mindeközben ajánlá­sokat tett a kormánynak az Am­nesty International Magyaror­szág. Gárdos Tódor kampányfe­ra tervezett kerítést, mert azok a nemzetközi tapasztalatok, hogy határzár esetén a bevándorlók aránya a töredékére esik vissza. Az európai uniós tagállamok és intézmények képviselői mel­lett hét olyan unión kívüli ország kaphat meghívást az ősszel tar­tandó magyarországi migrációs konferenciára, amelyen a Ma­gyarországra érkező menedék­kérők áthaladnak - közölte ked­den Szijjártó Péter külügymi­niszter, miután megbeszélése­ket folytatott az unió luxemburgi soros elnökével, Jean Asselborn- nal. Albániát, Koszovói, Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, Bosz­nia-Hercegovinát és Törökorszá­got említette Szijjártó a közmé­diának az unión kívüli országok között. Jelentős eredmény lenne, ha az őszi tanácskozáson sike­rülne megállapodni ezekkel az lelős hangsúlyozta: a Görögor­szágtól Macedónián és Szerbián keresztül a magyar határig futó útvonalon érkezők között elenyé­sző azok száma, akiket nem ért közben valamiféle bántalmazás, jogsértés. Egyéni elbíráláson alapuló, tisztességes és haté­kony menekültügyi eljárást kér­nek a magyar kormánytól. HATÁRSÉRTŐK Tegnap több mint ezer bevándorlót fogtak el a rendőrök Magyarországon. országokkal arról, hogy kiszűr­jék a menekültstátusra valóban jogosultakat - mondta Szijjártó. Kovács Zoltán kormányszóvi­vő közölte a BBC-vel, hogy ezen­túl a magyar hatóságok Szerbiát, Macedóniát, Bulgáriát és Görög­országot „biztonságos” ország­nak fogják tekinteni, a menedék­kérők visszaküldhetők lesznek. Pardavi Márta, a Magyar Hel­sinki Bizottság társelnöke vi­szont arról beszélt: a hétfőn el­fogadott törvénymódosítások következtében augusztus elejé- től-közepétől a hatóságok elfo­gadhatatlannak minősítik a me­nedékkérelmeket, a kérelme­zőt pedig visszaküldik Szerbiá­ba. Márpedig se Szerbia, se Ma­cedónia, se Görögország nem te­kinthető biztonságos harmadik államnak, mivel a menekült- ügyi ellátórendszerük elégtelen, nem biztosít emberhez méltó el­bánást. Elsüllyedt egy lélekvesztő BUDAPEST Hosszas várakozások után hétfőn végre elindulhat a Quaestor-károsultak kifizetése. De az előzetes információkkal ellentétben egyelőre nem a teljes összeget kapják meg a befekte­tők, akik már így is március 9-e, a Quaestor bedőlése óta várnak a pénzükre. „Egyelőre azon­ban csak a kárrendezés Befek­tető-védelmi Alapot (Beva) ter­helő részének kifizetése kezdő­dik meg” - tájékoztatta lapun­kat a Beva kommunikációjáért felelős R. Kovács Dániel. A Be­va most a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) út­ján a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelést fizeti ki a káro­sultaknak hatmillió forintig. Ez csaknem 32 ezer ügyfélnek 88 milliárd forint kifizetést jelent. A 30 millió forintig fennmara­dó összeg kifizetése akkor kez­dődik meg, ha lezárul a törvény­nyel kapcsolatos, jelenleg zaj­ló alkotmánybírósági eljárás. A QA személyre szóló levélben ér­tesíti a befektetőket az elbírált igényük után járó kárrendezés összegéről, a számítás módjáról és a jelen szakaszban kifizetés-, re kerülő összegről. A Beva közölte, a kárrende­zés finanszírozása jelenleg sem a jegybanktól, sem a pénzpiac­ról nem oldható meg, a továb­bi kifizetések ezért csak az Al­kotmánybíróság döntésének és - ennek fényében - az esetlege­sen szükségessé váló jogszabá­lyi változások ismeretében foly­tatódhatnak. K. A. Mérgesek „Egy alkotmánybírósági bead­vány nem írhat felül egy ha­tályos törvényt...” - forronga- nak a károsultak a Faceboo- kon. „Az MNB végig azt hang­súlyozta a törvény előtt is, hogy a Beva-nak fizetnie kell - jegy­zi meg egyikük, aki szerint át­verték őket. - Az egész közle­ményt a törvényhozási szünet elé időzítették, nyáron az Alkot­mánybíróság is szünetet szo­kott tartani. Várnak egy kis fel­hördülést, de remélik, hogy elül majd szeptemberre” - fogal­maz, s utcai tüntetésre buzdít. A Quaestor-törvényben az áll, hogy a tájékoztatás kézhezvé­telét követő 30 napon belül kell kártalanítani a kötvényeseket. Hol a görög javaslat? - Juncker mentené őket - Ciprasz ma Strasbourgban Újabb pénzügyi korlátozások EU/ATHÉN „Úgy sejtem, a görög kormány érdekelt abban, hogy rövid időn belül komoly és hite­les megoldással álljon elő” - fo­galmazott Jeroen Dijsselbloem, az Eurocsoport vezetője, és le­het, hogy melléfogott, mert a görögök, ígéretükkel szemben - lapzártánkig - megint nem álltak elő határidőre újabb öt­letekkel. Úgy tűnik, a francia elnök is elmozdult egy szigo­rúbb irányba: Párizsban Mer­kel német kancellárral tartott tájékoztatóján azt mondta, csa­kis komoly és hiteles görög ja­vaslat jöhet szóba, mert az idő sürget. „Ha Alekszisz Ciprasz most sem terjeszt elő kompro­misszumképes indítványt, az eddig hangoztatott német ál­láspontot fogom a magamévá tenni, amely szerint a reform- javaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nin­csenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tár­gyaljanak Athénnal” - fogal­mazott Francois Hollandé. El kell kerülni, hogy Görög­ország távozzon az euróövezet- ből - mondta Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Junc­ker szembeszállt a jobb módú EU-országokban elterjedt véle­kedéssel, miszerint az lenne a legjobb, ha a görögök kikerül­nének az euróövezetből. Görögország hitelezői* (hitelek és bankgaranciák összesen, milliárd euró) A többi ország -rgs Щ[ 4,7) Finnország ! mjD Ausztria : I [ 9,1) Belgium * Németország MW-GRAFIKA, * 2015. MÁRCIUS 31-ÉN FORRÁS: AFP Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnap dél­után közölte: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ma be­szédet mond Strasbourgban a parlament plenáris ülésén. Eközben Görögországban órá ról órára erősödik a krízis: az ATM-eket lassan nem lesz mi­ből feltölteni. A nemzetközi át­utalásokat és nemzetközi kár­tyás fizetéseket letiltották a görög ügyfeleknél, azaz kül­földön sem vehetnek ki pénzt bankkártyával. Az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre nem vágja el a görög bankoknak nyújtott vész- helyzeti támogatást, de nem is emelte meg a keretet (a ban­kok euróbankjegyet csak az EKB-tól kaphatnak). Egyéb­ként a bankszektor valószínű­leg bedől magától is, ha sürgő­sen nem egyeznek meg a görö­gök a hitelezőikkel. MW Érdekvédők: maradjon a létminimum BUDAPEST A szakszervezetek nem értenek egyet a létminimum-szá­mítás megszüntetésével - kö­zölte az öt szervezetet tömörí­tő konföderáció. A KSH létmini­mum-számításának kiemelkedő érdeme, hogy az élelmiszer-fo­gyasztási normából kiindulva a megélhetés egyéb - lakhatási, ruházkodási - feltételeit is szám­ba vevő minimumot határoz meg egyéni és családi szinten, fgy a bérek kívánatos nagyságával kapcsolatos szakszervezeti tö­rekvések számára jól használha­tó fogódzót jelent. Bíznak abban, hogy érdemben tudnak egyeztet­ni a KSH-val, és a végleges döntés a létminimum-számítás jövőjéről csak ez után születik meg. MTI Terrorveszély Titkosszolgálati forrásokra hi­vatkozva figyelmeztetett az eu­rópai főügyészség vezetője, hogy az Iszlám Állam terroris­tákat rejtett el a Líbiából Olasz­országba útnak indított mene­kültek között. Becsempészik az Iszlám Állam terroristáit Európá­ba a Földközi-tengeren keresz­tül a menekültek közé rejtve, fi­gyelmeztet Michele Coninsx bel­ga ügyésznő, az Eurojust, vagy­is az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységének elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom