Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-04 / 155. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI VI. évfolyam, 7. szám 2015. július Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JÚLIUS ÜZENETE „Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek és felkarol győzelmes jobbom” (Iz 41,10). Életemet egyenes úton vezette a Jóisten Négy papot és egy diakónust szenteltek az Egri Bazilikában Akik meghallották Jézus Krisztus hívását A Főpásztor az új áldozópapokkal és az új diakónussal a bazilika lépcsőjén a szentelés után Az egyházmegye papjai is kézrátétellel fogadták be az újmiséseket EGER Seregély István nyugalmazott egri érseket hatvan éve, 1955. június 19-én szentelték pappá. A püspöki konferencia nyári rendes üléséhez kapcsolódva június 3-án mutatott be gyémántmisét Budapesten, a testület székházában, majd június 27-én az Egri Bazilikában, amelyen homíli- át mondó Ternyák Csaba egri érsek és segédpüspökei mellett a főegyházmegyei papjai is részt vettek. Jelen volt számos magyar főpásztor is. A jubiláns érsek elmondta: „Az évforduló nem érdem, a Jóistennek az ajándéka. Meg kell köszönnöm, hogy életemet egyenes úton vezette, az ő fiának útján, és meghívott a szolgálatára. Még inkább köszönnöm kell, hogy nemcsak végigjártam ezt az utat, hanem öt szolgálati évtizeden át tőlem telhetőén mindent megtettem, amit kizárólag neki engedelmeskedő szívvel tenni tudtam. Elmúltak a személyi feladatok, nincs szükség arra, hogy adminisztrációt végezzek, de papnak megmaradok addig, amíg örök gazdám nem szólít majd végső nyugalomra. Az életemet meghatározó jelmondat: »Krisztus az Út, az Igazság és az Élet.«” Seregély István 1931. március 13-án született Szombathelyen. Középiskoláit a miskolci Fráter György Gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait 1950- ben Szombathelyen kezdte, majd a szombathelyi szeminárium bezárása után Budapesten a Központi Szemináriumban folytatta és fejezte be. 1955. június 19-én szentelte pappá Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök. Tizenkilenc évi kápláni szolgálat után, 1974-ben Fábián Árpád szombathelyi megyéspüspök nevezte ki plébánosnak Kő- szegszerdahelyre, majd 1981- 1987 között Kőszegen volt plébános, ahol kilenc templom renoválását szervezte, irányította. Doktori disszertációját 1960- ban készítette el. Seregély Istvánt hatvan éve szentelték pappá Szent II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri érsekké, július 25-én szentelték püspökké az Egri Bazilikában. 1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Kar (Konferencia) elnöke. 2007. június 9-től nyugállományba vonult, de továbbra is aktívan tevékenykedik, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében és az Egri Főegyházmegyében is teljesít szolgálatot. Ternyák Csaba érsek négy diakónust: Füleczki Istvánt, Strahl Pétert, Zsova Jánost és Versler Sándort pappá szentelt, Bakos Tamást pedig diakónussá szentelte június 20-án az Egri Bazilikában. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága. Az Evangélium felolvasása után került sor a diakónusszentelésre, majd a papszentelésre. EGER Az egri érsek szentbeszédében, gondolatait az evangéliumhoz kapcsolva, a barátságról beszélt, amely az apostolokat, és nyomukban a papokat Jézus Krisztushoz köti. Mint mondotta: „hat éves felkészülés és próbaidő után most bekerültök Jézus Krisztus legszűkebb barátainak egri körébe. Ez a papi közösség pedig a kézrátétel ősi gesztusával befogad benneteket... Ne feledjétek: Minden barátság mélységének a fokmérője, az érte hozott áldozat nagysága." Majd arról beszélt, hogy erre a barátságra Jézus hív meg. Ma is vannak, akik meghallják e hívást és igennel válaszolnak rá. Nagy öröm, hogy a most szentelésre várók igennel válaszoltak. Viszont szomorú, hogy az idén eddig nem jelentkezett fiatal az Egri Szeminárium első évfolyamára. Hangsúlyozta, hogy az új papok feladata lesz, hogy a rájuk bízott híveket és barátaikat elvezessék Krisztushoz. Az érsek végül köszönetét mondott a szemináriumi vezetőknek, a papoknak a szülőknek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentel- teket. Az ünnepi szertartás legfontosabb része volt, amikor a szentséget kiszolgáló érsek - mint az apostolok utóda - felszentelő ima és kézrátétel által átadta a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. A hívek fölállva hallgatták a fölszentelő imádságot, kérvén, hogy a Szentlélek töltse el a fel- szentelteket. Ezt követően az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe. Ezután az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába, a főpásztor pedig megkente kezüket kozmával, illatos olajjal. Végezetül átadta nekik a hívő nép áldozati adományát, a kenyeret és a bort, amelyet a szentmisében együtt változtattak át Krisztus testévé és vérévé. Нота János Tanévzáró az Egri Szemináriumban EGER Tanévzáró ünnepségre és hálaadásra került sor június 18- án az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben. Dr. Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszöntötte a megjelenteket, Dr. Ternyák Csaba egri érseket, Ficzek László érseki irodaigazgatót, Buda Pétert, az Érseki Papnevelő Intézet rektorát, és Dr. Michal Myszinskit, a Redemptoris Mater Szeminárium rektorát, a tanárokat, a szen- telendőket és a kispapokat. Beszámolt arról, hogy a tanévet 199 hallgatóval kezdték. Közöttük 40 kispap részesült teológusképzésben, 73 katekéta-leikipásztori munkatárs, 36 hittanár mesterszakon, 40 fő pedig hittanár levelező szakon végzett tanulmányokat. Majd а VI. éves, végzős hallgatók átvették a felsőfokú tanulmányaik befejezését igazoló dokumentumokat. A szentelés előtt álló diakónusokat kérte, hogy ne féljenek a nehézségektől. A diplomák átadása után Dolhai rektor bejelentette, hogy a főiskola tanári kara döntött a Pro Seminario Agriensi kitüntető emlékérem adományozásáról. Ebben az évben Dr. Csizmadia István főiskolai tanár, kanonok, a bazilika plébánosa kapja ezt a kitüntetést, abból az alkalomból, hogy mint teológiai tanár Isten segítségévével a 25. tanévet fejezte be az Egri Szemináriumban. Ezután az intézmény kápolnájában került sor a hálaadásra. Ternyák érsek elmélkedésében négy szóról beszélt: köszönöm, kérem, bocsáss meg, gratulálok... Ezek a szavak nemcsak a hálaadó, kérő, engesztelő és dicsőítő imádságos jellegük miatt fontosak, hanem szükséges, hogy szótárunkban a mindennapi életben is jelen legyenek- mondta a főpásztor. Végül a kitett Oltári- szentség előtt a Te Deum hálaadó himnusz eléneklésével adtak hálát Istennek a jelen lévők. H. J. JEGYZET M ostanában a szentáldozás egyre inkább hozzátartozik a szentmisén való részvételhez, szinte mindenki üldözik a szentmisén jelenlévők közül. Sőt az is előfordul, hogy a temetési szentmiséken a nem-katolikus keresztények és a vallástalan emberek is megáldoznak. Az elmúlt évtizedekben a katolikus hívek tudatában eléggé elterjedt az a meggyőződés, hogy szentáldozás előtt nem kell feltétlenül gyónni. Elegendő, ha a szentmise elején, a bűnbánati imádság által közösen megbánjuk bűneinket. Pedig nyilvánvaló, a mise elején a közös bűnbánat célja csak az, hogy alkalmassá tegyen bennünket a szent misztériumok ünneplésére, de nincs meg benne a bűnbánat szentségének hatékonysága. A mi Urunk Jézus Krisztus („vegyétek és egyétek”) és az Anyaszentegyház is ajánlja a gyakori szentáldozást, de a megfelelő előkészületre is figyelmeztet bennünket. A katolikus egyház katekizmusa egyértelműen megfogalmazza, hogy milyen feltételei vannak a méltó szentáldozásnak: „A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére” (291. kérdés). Konkrétabban megfogalmazva ez azt jelenti, hogy csak az áldozhat, aki katolikus, volt elsőáldozó és a szentáldozás előtti időszakban - legfeljebb egy-két hónapja - elvégezte a szentgyónását, és azóta nem követett el súlyos bűnt. Azok a katolikusok nem áldozhatnak, akik csak élettársi kapcsolatban élnek vagy elváltak és újra házasodtak polgárilag. Protestáns testvéreink katolikus templomban nem járulhatnak szentáldozáshoz, a katolikusok pedig nem úrvacsorázhatnak evangélikus és református templomban. Pál apostol tanítása szerint az Eucharisztia az „egység szentsége”. Amíg nem vagyunk egyek a hitben, nem lehetünk egyek a szentmise és szentáldozás közösségében sem. Már Szent Pál apostol figyelmeztette a ko- rinthusi híveket az Eucharisztia méltó vételére, illetve a méltó vételhez szükséges előfeltételekre: „Aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehely- ből, mert aki méltatlanul eszik és iszik, anélkül hogy megkülönböztetné az Úr testét, tulajdon ítéletét eszi és issza” (lKor 11, 27-29). Az Egyház értelmezése szerint, a „vizsgálja meg magát mindenki” szavakkal az apostol figyelmeztet, hogy alapos lelkiismeret-vizsgálat által döntsük el, hogy méltók vagyunk-e (a kegyelem állapotában vagyunk-e) odajárulni az eucharisztikus lakomához. A szentáldozásra való előkészülethez hozzátartozik a szentségi böjt is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A szentáldozás előtt egy órás böjtöt tartunk, ami azt jelenti, hogy semmit nem eszünk, és a vízen kívül mást nem iszunk. A legfontosabb közvetlen előkészület a szentmisén való részvétel. A szentmise egyéni és közös imádságai segítenek bennünket abban, hogy méltó módon találkozzunk a szentségi Jézussal. A szentáldozásra fel kell készülnünk, de a megfelelő előkészület ellenére is tudatában vagyunk annak, hogy nem vagyunk méltók a szentáldozásra. Ezért fohászkodunk hittel és reménységgel: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem ”. Azért részesedünk az Eucharisztia szentségében, hogy megszentelődjünk, nem azért, mert már szentek vagyunk. Dolhai Lajos Ki áldozhat?
