Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-20 / 168. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 20., HÉTFŐ Az én településem Munkalehetőség alig akad, csend viszont mindig van Főleg a lendület hiányzik az aprócska falu lakóinak eleteből Nagyon csendes nyári délelőtt érkezünk a megye egyik legkisebb településére, Csataszögre. Az alig háromszázötven lakosú falu szélén valaha jobb napokat látott gazdasági épületek állnak, melyekre már rátette kezét az enyészet, a tetők omladoznak. Az út mentén azonban dúsan tenyészik a zöld vegetáció. Kovács Berta irottszo@index.hu CSATASZÖG A község Szebb Élet nevet viselő főutcáján gördülünk be a központba. A házak egyszerű, hétköznapi falusi életről árulkodnak, azt azonban nem lehet mondani, hogy nagy lenne az utcákon a jövés-menés. Nagy a csend. Talán túlságosan is. A községháza környéke elevenebb. A játszótéren maroknyi gyerek élvezi a nyári szabadságot, fel-feltűnik néhány járókelő, pár ember az épület tövében hűsöl. Beszédbe elegyedünk velük, afelől puhatolózunk, milyen itt az élet.- Nincs dohánybolt a faluban! - emeli ki rögtön Donkó László (első kis képünkön balra), aki vagy negyven évvel ezelőtt települt át Hunyadfalváról. - Én ugyan nem dohányzom, de aki igen, annak Nagykörűbe kell átjárnia cigiért. Vagy Szolnokra. Megszűnt a kocsma is, kihaltak a törzsvendégek. A piacot szépen megcsinálták, de terményeket nemigen hoznak ki ide, inkább csak az erre járó műanyagárusok szoktak kipakolni. Ami nagyon hiányzik, az a munkalehetőség, most csak a Start programban tudunk dolgozni. Amúgy elfogadható itt az élet, nyugodt hely ez, nem nagyon vannak balhék. A gyerekeknek is szerveznek programokat, felügyelnek rájuk a nyáron az étkeztetési programhoz kötődően. Ondók Ferenc (első kisképün- kön jobbra) tíz éve Szolnokról költözött ki, mert szeretett volna jószágot tartani.- Van malacom és csirkém, most akarok kacsát is venni - meséli. - Megéri velük foglalkozni. Kert is van, de veteményezéssel nem foglalkozom, csak gyümölcscsel; körte-, alma-, szilva-, barackfám is terem. Tavaly viszont nagyon szép lett a kígyóuborka, egy kiló húsz dekás is volt közöttük! Berényi Ferenc szintén tart állatokat (harmadik kis képünkön), amellett, hogy ő a település mezőőre is. Portája mögött nagy szántóföld terül el, pontosan tizenkét hektárnyi.- Szudánifűvel van bevetve - árulja el. - Megtermelem a takarmányt az állatoknak; ez zölden és szárazon is használható. Van két bikám, a boci szeptemberben lesz egyéves, és van egy tehén is, épp hasas. A többi marhát eladtam. De nem jó az ára, három éve még ki- lencszáz forintot adtak egy kiló élő állatért, most csak ötszázat. Sajtot magunknak szoktam csinálni. A közeli góréból két birka kukucskál ki, a mellettük lévő építményben pár nyúl tanyázik, és kiderül, van egy hízó is.- Az a legnagyobb baj itt, hogy nincs munkahely - hangsúlyozza ő is. - Pedig ez lenne a legfontosabb. Meg a fiatalok támogatása. A- fiam gépésztechnikus, Szolnokon dolgozik. Vállalkozna, de mindenhez önerő kellene. A lányom még most volt másodéves a Verseghyben, jól tanul. Ferenc mezőőrként kilenc- száz hektárra felügyel, mindennap körbejárja a területet. Mint mondja, főként télen kell figyelnie a falopásokra, nyáron leginkább a tűzgyújtási tilalom betartatása a dolga. De ha beruházások zajlanak a településen, ő az építésvezető is. Felesége szintén a polgár- mesteri hivatalban dolgozik. Ferenc egyébként nem itt született, hanem Kőtelekről való.- Tizenkét évig Budapesten éltem, majd itt Csataszögön voltam kocsmáros meg kisboltban kereskedő. Aztán itt ragadtam. Innen már nem is mozdulok sehova! Mi viszont lassan továbbindulunk. A kertkapuból a magasba nyúló Szent Vendel-szoborra látni, Ferenc afelé int.- Tavaly volt az átadó, de Pogány Gábor Benő most fejezett be rajta valamit. Én adtam neki létrát, meg amit kért. Poénkod- tunk is, hogy sokba fog ez neki kerülni! Közeledik a délidő, az udvarokban is alig moccan valami. A kertek, házak egyaránt csendesek. A többi épülettől élesen elütő, gondozott kerttel övezett, villaszerű MEG- SZOMJAZTA-LAK körül sem moccan semmi. A falu szélén a mezőgazdasági közmunkaprogram dolgozói is behúzódnak a fa alá ebédelni. Mint kiderül, ők öten a brigád felét képviselik, a többiek szabadságon vannak. Közöttük is csak a munkavezető hölgy (aki tiltakozik, hogy főnök lenne) a tősgyökeres helybéli.- Régen jobb volt itt az élet - idézi fel a múltat Kakó Istvánná. - Volt munkalehetőség, működött a téesz, a baromfitelep, az ekegyár. A gyárban több százan is dolgoztak, akkor még Szolnokról is jöttek. Én meg annak idején Szolnokra jártam át, boltban dolgoztam. Most már nincs semmi a faluban.- A megélhetés nehéz - mondja Farkas Miklós, aki tíz évvel ezelőtt költözött ki a megyeszékhelyről, itt tudott ugyanis megfizethető áron házat venni. Szabó Margit szintén Szolnokról származik, Mihály Zoltánná Hunyadfalváról.- Én Tiszasülyről indultam - avat be Barta Andrea -, Nagykörűben találtam meg a szerelmet, és itt tudtuk megoldani a lakhatást, bérelünk egy házat. Van három gyerekünk is, a két nagyobb Tiszasülyön nyaral a mamánál, a kicsire apukám vigyáz. A férjem Dobán, a vízműnél dolgozik, szintén közmunkaprogramban.- Amúgy csendes, nyugodt környék - mondják. Az egyetlen kis bolt nyitva tartása lehetne jobb is, fejtik ki, most csak hattól tízig, majd tizenháromtól tizenhét óráig lehet betérni. De azt szokták csinálni, hogy havonta egyszer bemennek Szolnokra bevásárolni.- A fiatalok közül sokan elmennek Innen - mondja Mihály Zoltánná. - Én is elmennék, de esély sincs arra, hogy ezt kigazdálkod- juk. Ki venné meg annyiért a házat, amiből jobb helyen tudnánk venni másikat? Egy élet munkáját meg csak nem herdálom el... Mondják, sok ház üresen áll a faluban. Mutatják a közeli portát is: ott sem laknak. Pedig nem tűnik réginek vagy elhanyagoltnak az épület, ránézésre semmi sem árulkodik arról, hogy nincs lakója. Azt is megtudjuk, hogy jószágból sincs sok a faluban. Való igaz, sok háznál még kutya- csaholás sem hallható. Bár lehet, csak behúzódtak házaikba, mint a lakók, akik - állítólag - otthon vannak ilyenkor. A fiataloknak nincs kikapcsolódási lehetőségük, mondják, pedig volt itt régen mozi is, diszkó is. Szórakozni ők se tudnak eljárni, nincs rá pénz, legfeljebb a Tiszára ruccannak le, vagy Nagykörűbe.- Pedig sokkal lendületesebb lehetne itt az élet - veti fel Farkas József. - Sűrű a buszjárat, még késő este is, haza tudnak jönni a műszakba járók. Van átmenő forgalom is. Csak a munkahely hiányzik... Malmot szeretnének építeni- Malomépítésre szeretnénk pályázatot beadni, nagyon hiányzik a térségben a feldolgozóipari háttér - avatott be a kistelepülés terveibe Pomá- zi Ferenc polgármester. - Bízunk benne, hogy elképzeléseinket még ebben az uniós ciklusban sikerül megvalósítani. A malom közvetlen formában nyolc-tíz főnek, közvetetten viszont akár nyolcvan-száz embernek is munkát biztosítana- az előállítástól egészen a feldolgozásig. A polgármester szerint a feldolgozott gabonát nyilván magasabb áron tudnánk értékesíteni, mint ami a kombájnból kikerül. - A község fejlesztésében is gondolkodunk, most várjuk annak a pályázatnak az elbírálását, amit gyalogjárdák építésére és belterületi utak felújítására adtunk be. Emellett tervezzük a gyermekjóléti szolgálat épületének tatarozását, az orvosi rendelő felújítását is - beszélt a nagy tervekről Pomá- zi Ferenc. „Az egyetlen bolt nyitva tartása lehetne jobb is.” i I f дцдии
