Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-18 / 167. szám
14 ABONY ÉS KÖRNYÉKE 2015. JÚLIUS 18., SZOMBAT A csárdáról annak idejen Petőfi írt, ma emlékhely Valóban létezik alagút a Kutyakaparó alatt? Egyre kedveltebb a horgásztó ABONY Kedvelt helyük az abo- nyi horgászoknak a volt Tes- co épülete mögötti horgásztó. Idősek és fiatalok egyaránt szívesen üldögélnek a parton, hogy egy-két törpeharcsa és kárász horgukra akadjon. Helytörténeti tábort tartottak a diákoknak ABONY Ismét helytörténeti és helyismereti tábort szervezett az Abonyi Lajos Falumúzeum Baráti Köre és az Abonyi Lajos Művelődési Ház és Könyvtár. A táborban tizenkét gyermek vett részt, akik Tarjányi István vezetésével ismerhették mega várost. Az aratáson használt gépeket ellenőrizték JÁSZKARAJENŐ Műszaki ellenőrzést tartott a településen az önkormányzat és a Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Az ellenőrzés célja az volt, hogy megelőzzék az aratással összefüggő mezőgazdasági munkák miatt kialakuló tűzeseteket. A szakemberek leellenőrizték a gépeken elhelyezett tűzvédelmi eszközöket és elvégezték a berendezések szikrapróbáját is. Pálinkát és gulyást kóstoltak a németek ÚJSZILVÁSA község német testvértelepülése, Nandlstadt idén ünnepli fennállásának ezerkétszázadik évfordulóját. Ennek kapcsán a helyiek huszonkét fős delegációval látogattak el hozzájuk, ahol magyar délutánt tartottak a helyi lakosoknak. Az élő nóta mellett pálinkát és helyben főzött gulyást értékesítettek a németeknek. Augusztus tizenötödikén testvértelepülés fog tradicionális műsorral, valamint étel- és sörkóstolóval részt venni az újszilvásiak falunapján. A tetétleni út mellett, távol a településektől áll egy magányos csárda. Körülötte öreg akácok bólogatnak, aranyszínű búzatáblák lengedeznek. 1847-ben még Petőfi is megfordult itt, a csárdáról pedig megszületett a Kutyakaparó című legendás költeménye. A csárda ma is működik. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu KŐCSER - Pszt! Jöjjenek ide! Alagút van a lábunk alatt! - súgja meg bizalmasan Bognár László, majd toppant egyet a lábával, jelezve, pontosan itt van a rejtélyes járat. - Ebben még Rózsa Sándor is lovagolt ám! - teszi hozzá határozottan. Nem cáfoljuk meg László szavait, mégiscsak ő az idevalósi, bár erősen elgondolkodtat bennünket a titkos alagút létezése... Bognár László szó szerint három település (Kocsér, Jászkara- jenő és Kőröstetétlen) kereszteződésében lakik azóta, amióta megszületett. Részben nyomon kísérte hát a Kutyakaparó Csárda sorsát, mely több mint két évszázados múltra tekint vissza. Ahogy mindenki errefelé, ő is tudja, hogy Petőfi Sándor 1847 januárjában itt írta meg a csárdáról a Kutyakaparó című vérét. A 18. században a csárda a környékbeli pusztákon élő pásztorokat szolgálta ki. Bállá Antalnak, Pest megye főmérnökének 1766-os térképén már megtalálható e hely. Egy 18-19. századi csárdákat bemutató térkép is jelez Kocsértól Szolnok felé egy Kapará- si csárdát és más forrásokban is előfordul a Kaparás, Kaparós csárda, Jókai Mór pedig Kutyakaparói csárdának hívja egyik írásában. A kocsmává avanzsálódott (hiszen ételeket már nem főznek itt) csárda ma is működik, Petőfi-emlék- helyként is.- Persze, csak úgy módjával látogatják manapság az emberek... Én viszont mindig betérek ide, iszok egy fröccsöt, elnézegetem a Petőfit ábrázoló, falra kitett fotókat. Március 15-én hatalmas népjárás van itt! Idén is volt vagy ötven autós meg száz kerékpáros! Ugye, Marikám? - néz a „kocsma rosné- ra”, Bereczki Dezsőnére.- így van, az önkormányzat még iskolásokat is kihozott ide busszal e jeles ünnepkor! - bólogat, majd elmeséli, jártak itt Petőfi után kutatva még Dél-Afrikából is.- Lovasok is ellátogatnak hozzánk, akkor nem csak sört meg üdítőt viszek a vendégeknek, hanem vizet is a lovaknak. Mint ahogy tehette ezt a költő korában is a kocsmáros - gondolkodik hangosan Marika. Kérdésünkre, hogy van-e valami bizonyíték arra, hogy Petőfi valóban járt itt, elmondja, ez tény, ezt még a szakemberek is alátámasztják.- Sok történész, irodalmár kutakodott nálunk, néhányan e csárdához kapcsolódó, levéltárban talált iratokat, korhű fényképeket lemásolták és eljuttatták hozzánk. Ezek vannak most a falakon. Az épület akár egy múzeum, nagy táblákon sok-sok fotó, irat. Csak vendégből van kevés, megesik, hogy órákon keresztül csak a madár dalol a fákon. Marika elmondja, ilyen forgalomból megélni nem nagyon lehet, emiatt néha azon gondolkodik a család, megválnak a Kutyakaparótói.- Mert ahogy Petőfi is írta: „Még a nap sem süt itt úgy, mint máshol; bágyadtabb sugára, mintha szánakozva tekintene ez árva csárdára.” - idézi a költeményt csöppnyi szomorúsággal Marika. László viszont továbbra is lelkes, itt van ez a titkos alagút, meg Rózsa Sándor, ha a Kutyakaparóba nem is mennek vendégek, talán ezek miatt mégiscsak idelátogatnak a turisták a jövőben. Bognár László szívesen tér be a Petőfi-emlékhelyként működő csárdába Az önkormányzat szerint jobb kezekben van náluk a patinás oktatási intézmény Újra a községé lesz az általános iskola TÖRTÉL Visszaveszi a község a Küktől a Szent István Király Általános Iskolát - így döntött nemrégiben a település képvi- selő-testülete. Godó Tibor polgármester elmondta, a lakosok és az önkormányzat is magáénak érzi az iskolát, amit az előző vezetés nem így látott.- Amikor átadták az oktatási intézményt, jó állapotban volt az épület. Azóta olyan állagromlást tapasztaltunk, amely soron kívüli felújítást igényel, és nem vagyunk biztosak abban, hogy a felújítást záros határidőn belül elvégzi az intézményfenntartó központ. Azt is megállapítottuk, hogy a működésre szánt, az állam felé kifizetett összeg nincsen arányban az eddig elvégzett munkákkal, felújításokkal. Arra jutottunk, hogy ha a befizetett összeget egy kicsit kipótoljuk, úgy további felújításokra is jutna pénz. Ilyen például a homlokzat felújítása, egy műfüves pálya kiépítése, térkövezés, vízelvezetők cseréje és fűtéskorszerűsítés. Olyan költséghatékony fűtésrendszert szeretnénk mihamarabb beállítani, mellyel jelentős ösz- szeget spórolhatunk meg. Várhatóan szalma- és rönkfa-tü- zelésű kazánt helyezünk majd üzembe - tette hozzá. A településvezető szerint az volt a leglényegesebb szempont, hogy a költségvetés átlátható legyen, ami leginkább ISTVÁN KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A kétszáz éve működő iskola ezen épülete is visszakerül a városhoz úgy valósulhat meg, ha az iskolát az önkormányzat visszaveszi és a község maga működteti az intézményt.- A képviselő-testületi ülésen minimális ellenvetés volt a tervezettel kapcsolatban, végülis túlnyomó többséggel döntöttünk a visszavétel mellett. Szeptember elsejétől már újra a miénk lesz az iskola, melybe csaknem négyszáz diák jár. A gyerekek és a pedagógusok csak pozitív változást tapasztalhatnak majd az új tanévben - ígérte Godó Tibor. Jelenleg négy épülete van az iskolának, a tanítás pedig lassan kétszáz éve zajlik az oktatási intézmény ódon falai között. J. ZS. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Godó Tibor, Törtei polgármestere Első alkalommal rendeznék juhászfesztivált Törteién, szeptember 12-én. Hogy miért pont a juhok állnak a törteliek érdeklődésének központjában, erről kérdezzük Godó Tibor polgármestert.- Mert itt él nálunk Sebők Mihály tenyésztő, akinek a legnagyobb, 1300 egyedes juh- törzstenyészete van az országban. Sokan talán nem is tudják, de a törteli juhászatot, Mihály gazdaságát bemutató mintateleppé nyilvánította tavaly a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség. Erre mi is igen büszkék vagyunk! Ezért éreztük úgy, hogy van létjogosultsága annak, hogy juhászfesztivált rendezzünk. Hogy van személy és telep, akihez és amihez köthető lesz majd az esemény.- Mennyire népszerű az állattartás a településen?- Van mit erősíteni rajta. Több gazdálkodónk is van, akik nagy földterületen termelnek növényeket. A földművelés szeretete és ismerete apáról fiúra öröklődik, az állattartásnál mindez nem ennyire nyilvánvaló. Népszerűsíteni kell a fiatalabb generáció körében, hogy állattartásban is lehet gondolkodni, az is nyújthat tisztes megélhetést!- A fesztiválra nem csak a helyieket várják...- Egészen biztos, hogy külföldről is sok látogatót vonz a rendezvény.- Nyilván nem csak szakmai programokkal várják az érdeklődőket.- Nem bizony! A civil szerveződésű Törteli Tanyaszínház az Igazmondó juhász című darabot adja elő, de a Mátyás juhásza elnevezésű rajzverseny eredményhirdetését is ekkor tartjuk. Mindeközben bármikor megtekinthető Mihály mintatelepe is. J. ZS. Hívja az Új Néplap /I V .* <f|| újságíróját! elsősorban Abony és annak környékén élők hívását várja. Hí híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megos; tani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474-699-es telefonszámot hétköznapokon! Különös titkokat rejt ez a magányos csárda - állítja Bognár László, aki egy alagútról is tud, melyet még Rózsa j Sándor idejében építettek az épület alá |
