Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-11 / 161. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. JULIUS 11., SZOMBAT HÍREK Három év börtön Kiss Ernőnek BUDAPEST Nem jogerősen három év börtönre ítélte és a közügyek gyakorlásától is eltiltotta Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokot befolyással üzérkedés miatt pénteken a Fővárosi Törvényszék. Hatszázezer forint pénzbüntetést is kiszabtak rá, valamint 120 ezer euró erejéig vagyonelkobzást rendeltek el. Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen. MW Csalódott a dandártábornok úr Autós ámokfutó Ansbachban BAJORORSZÁG Válogatás nélkül nyitott tüzet a járókelőkre lőfegyveréből egy autós ámofutó a bajor Ansbachban. Előbb egy 82 esztendős nénivel, majd egy kerékpárossal végzett a nyílt utcán. Rajtuk kívül többeket is megsebesített, állapotukról még nincs pontos információ. A helyszínről egy ezüstszínű cabrio Mercedesszel menekült, később a rendőrség egy benzinkútnál fel-, majd letartóztatta. Euronews Ennyi magyar marad 2060-ban BUDAPEST A KSH Népességtudományi Kutatóintézet szerint 2060-ra a magyar népességszáma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot. A Demográfiai Portré 2015 című kötet szerint a nyolcvanas évek eleje óta a népesség egyre kisebb.. 2011- es népszámlálás és 2014 között 100 ezres a veszteség. A nyugaton tartózkodó magyarok száma 2014 elején 330 ezer körüli volt, ami három és félszerese a 2001-es adatnak. MTI Megállapodás 20 ezer menekült befogadásáról - Újra előkerült a kvóta Összefognak a segítők \H\'!M;i/.Orbdx fMAmpmyinA I Moi.itó férehafioi! A szélsőjobbos megmozdulás mellett j j | ^ az Elfogadás csoport is demonstrált a Keletinél \\ Az EU-országok belügyminiszterei megállapodtak 20 ezer menekült betelepítéséről az unió területére. Újra előkerült a kvóta gondolata. A Helsinki Bizottság szerint a hazánkba érkező migránsok zöme nem gazdasági menekült, a Fidesz-frak- ció viszont éppen az ellenkezőjét hangsúlyozza, gazdasági bevándorlókat emleget, akik visszaélnek az EU menekültügyi és emberi jogi szabályaival.' Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu Felkérték a Karitatív Tanácsot Sok szó esett már eddig is a civilek szerepéről a migrációs probléma humanitárius kezelését illetően, de tegnap a kormány ismét együttműködésre kérte fel a karitatív szervezeteket. A Karitatív Tanács tagjai ezúttal a Magyarországra érkező migránsok humanitárius megsegítése érdekében fognak ösz- sze. A Karitatív Tanács tagja a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Az Emmi államtitkársága kiemelte: a szervezetek eddig is jelen voltak a „népvándorlás" által érintett, gócpontoknak nevezhető településeken, de ugyanúgy, mint korábban a dunai árvíz vagy az ukrajnai segélyszállítmány esetében, most is szükség van az összehangolt és szervezett közös munkára. Aki foly ton fél, a sohasem lesz Kiszállt a rendőrség a Keletihez, mert két demonstrációt kellett biztosítani LUXEMBURG/MAGYARORSZÁG Informális találkozójukon az EU-országok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy 20 ezer olyan menekültet betelepítenek az unió területére, akiknek a menedékkérelmét az ENSZ korábban már jogosnak ismerte el - közölte csütörtök késő este Thomas de Maiziere, a német, valamint Bernhard Cazneuve, a francia belügyi tárca vezetője. Az Olaszországba és Görögországba már eljutott menekültek ügyéről még tovább folynak az egyeztetések. Korábbi tervek szerint 40 ezer ilyen menekültet vennének át a két említett országtól, de az erre nézve kidolgozott kvótajavaslattal többen nem értenek egyet. Ezeknek az embereknek a befogadását az EU-országok meghatározott kvóta szerint vállalnák. Nem hivatalos megállapodás született ez ügyben most a miniszterek között. Jean Asselborn luxemburgi politikus a sajtótájékoztatón külön utalt arra, hogy Magyarország szintén súlyos migrációs nyomás alá került, amit „el kell ismerni”. Közölte, erről konferenciát is rendeznek majd. Thomas de Maiziere pedig kijelentette: Németország a 40 ezer érintett ember közül 9 ezer fő befogadását vállalja. Ez valamivel több, mint az Európai Bizottság kvóta szerinti javaslata, ami 8763 főre vonatkozott. Az osztrák segélyszervezetek és lapkommentárok kritikusan fogadták azt a megállapodást, amely alapján Szlovákiában helyeznének el 500, eddig Ausztriában tartózkodó menedékkérőt. A csütörtökön bejelentett egyezmény szerint a mig- ránsokat a magyar-szlovák határon fekvő Bős (Gabcikovo) községben található egyetemi épületben szállásolják el. Az elhelyezés két évig tart majd, azonban Ausztria igény esetén három vagy négy évig is meghosszabbíthatja a szerződést. Magyarország a háborús politikai menekülteket, ahogyan eddig, úgy ezután is befogadja - közölte a Fidesz-frakcló tegnap. Szerintük azonban az ide érkező illegális bevándorlók döntő része nem politikai menekült, hanem gazdasági bevándorló, akik visz- szaélnek az európai uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal. A kormánypárt közleményével Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke pénteki felvetésére reagált, mely szerint nem gazdasági menekült, hanem háború vagy diktatúra elől menekül az országba érkező migránsok zöme. Az Ml-en csütörtök este Kovács Zoltán arról beszélt, hogy az ideiglenes határzár nem a megoldása a menekültügynek, hanem csak egy eszköz a kormány kezében. A téma aktualitását az adja, hogy Angela Merkel német kancellár - mint lapunkban jeleztük - a minap megpróbálta lebeszélni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kerítést emeljen a déli határon, de, mint mondta, nem járt sikerrel. Merkel hangoztatta, reméli, más országok vezetői is beszélnek a magyar kormányfővel erről a kérdésről. Szélsőségesek léptek fel a Keleti pályaudvarnál várakozó menekültek ellen még csütörtök késő este, a Klubrádió híradása szerint. A konfliktus kezelésére rendőri közbelépésre volt szükség. A rendőrség elvitte a helyszínről az illegális határátlépőket, több személyt befogadó állomásokra küldtek. Tegnap pedig ugyanarra az időpontra és helyszínre két demonstrációt is meghirdettek. Az egyiket a menekültek mellett az Elfogadás és Aktivitás nevű Facebook-csoport szervezte, a másikat - ellenük - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti szervezete. A részvétel gyér volt. Csongrád megye déli részén 1111 határsértőt, köztük 123 gyermeket, tartóztattak föl a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve csütörtökön. Országszerte pedig tiltott határátlépés miatt összesen 1217 embert fogtak el. Vizet osztanak aktivisták a menekülteknek a Keleti pályaudvaron. Rengeteg fals információ, rémhír terjed a bevándorlásról, ami indulatokat gerjeszt. Erős az új görög javaslatcsomag, nem sokban tér el az unió elvárásaitól Ciprasz kormányfő ügyes taktikai húzásai ATHÉN Lapzártánkig nem született döntés a görög parlamentben a kormánypárt újabb ajánlatcsomagjáról, amelyet vasárnapig nyújthatnak be a hitelezőknek. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a reformcsomaggal elkerülhető lesz az euró- zóna elhagyása. A fő cél ugyanis az, hogy megmentsék Görögországot a pénzügyi összeomlástól. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a baloldali Szirizának egyedül nincsen meg a parlamenti többsége. Szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumot sem a Szirizával közösen kormányzó jobboldali Független Görögök vezetője, sem a tömörülés szélsőbaloldali szárnyát vezető Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter nem írta alá. Cipraszt pedig egészen különös taktikai kettős beszéd jellemzi. Miközben a hétvégi népszavazáson azt támogatta, hogy mondjon a görög nép nemet a megszorításokra, addig a görög kormány csütörtök késő este benyújtott legújabb reformterve nem csak az elvetett uniós javaslatok szellemét idézi. Szinte pontról pontra megegyezik vele. így már jobban érthető az is, hogy Ciprasz miért tartotta fontosnak hangsúlyozni a hétvégi népszavazás eredmény- hirdetése után, hogy Görögország nem fog kilépni az eurozónából, csak tisztességes megállapodást akar. Lényegesen megerősödött a tárgyalási pozíciója Cip- rasznak a nem szavazatok bezse- belésével, viszont az unió tőreimével sem akar visszaélni. Már az első uniós reakciókból is látszik az erdmény. Francois Hollandé francia államfő komolynak és hitelesnek nevezte az új javaslatokat, bár hozzátette, hogy még semmi nem dőlt el. Berlinből meg az a hír jött, hogy nem akarják kommentálni az új Ciprasz-csomagot, de az sem kizárható, hogy némileg enyhülni fog a német szigor a görög adósság megítélésében. Ha az ajánlásokat elfogadja a görög parlament, az Eurócsoport szombaton vitatja meg a tervet. ATHÉN 10 LEGFONTOSABB PONTJA: 1. Növelik az adóterheket (általános áfakulcs 23 százalék kivételekkel, a társasági adó 2ó-ról 28 százalékra nőne) 2. Fokozatosan eltörölnék a szigeteken meglévő 30 százalékos áfakedvezményt 3. Kiterjesztik a luxusadót és a televíziós hirdetések adóját 4. ígéret az adószedési morál javítására 5. Lefaragják a gyógyszerkasz- sza kiadásait, megvalósítják a nyugdíjreform hitelezők által elvárt lépéseit. 6. Százmillió euróval csökkentenék a hadikiadásokat (a 400 millió eurós elvárás helyett). 7. Átalakítanák a közalkalmazottak bérezési rendszerét 8. Erősítenék a statisztikai hivatal függetlenségét 9. Korrupcióellenes intézkedéseket vezetnének be, átláthatóvá tennék a közbeszerzéseket 10. Leépítik a bürokráciát, liberalizálnak több bejegyzett szakmát, folytatják a privatizációt. Csejk Miklós
