Új Néplap, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-10 / 160. szám
2015. JÚLIUS 10., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 1J Bíróságon az elszámolás: döntő az MNB fölénye BUDAPEST Döntő többségében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontját fogadta el tegnap a bíróság a jegybank által 16 pénzügyi intézmény ellen indított közérdekű keresetben, az egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést lehetővé tevő szerződési kikötések tisztességtelensége miatt a forintos vagy devizában törlesztett hitel-, kölcsönös lízingszerződések tárgyában. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelések esetén a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik minden olyan fogyasztóval szemben, akinél az adott kikötést alkalmazták. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt hetekben első fokon 12 perben teljes egészében, vagy részben érvénytelennek minősítette az érintett pénzügyi intézmények azon szerződéses kikötéseit, amelyek az MNB álláspontja szerint tisztességtelenek voltak. Ezek közül egy ügyben, a CIB Lízing Zrt. esetében a jegybank immár másodfokon is pernyertes lett a Fővárosi ítélőtábla csütörtöki döntése alapján. Két esetben - MKB-Euro- leasingAutóhitelZrt.,MKB-Euro- leasing Autólízing Zrt. - az alperes a per megindulása előtt vállalta a hitelfelvevő fogyasztókkal való törvény szerinti elszámolását, így a pereket jogerősen megszüntették. A négy már jogerősen lezárult eddigi perben a pénzügyi intézményeket elszámolási kötelezettség terheli. mw Kivéve a Cetelem Részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét az MNB kontra Cetelem Bank közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi ítélőtábla. Több mint egy tucat olyan kikötés, első fokon megállapított tisztességtelenségének és érvénytelenségének megállapítását mellőzte, amely álláspontja szerint nem tartozik az elszámolási törvény hatálya alá. Az ítélőtábla most azt vizsgálta, hogy a perbe hozott feltételek mindegyike kielégíti-e az elszámolási törvényben foglalt követelményeket. Úgy vélte, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt. Megbukott az Eli migrációs politikája Merkel mellénk állt Mindennapos jelenet a deli jj magyar határon. А г F.U most a „kúldó" balkáni országokat m is támogatni fogja a mene- |fcf kiiltek ott tartása érdekében. Й Lázár János a menekültjoggal való visszaélések jelentős csökkenését várja az új törvénycsomagtól, Angela Merkel pedig arról beszélt, hogy az Európai Unió segíteni fogja a nyugat-balkáni országokat és Magyarországot, hogy megoldást találjanak az illegális bevándorlás áradatára. A románok 2000, a csehek 1500 menedékkérőt fogadnának be, de hangsúlyozzák, hogy ez nem oldja meg a problémát. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EURÓPAI UNIÓ A kormány a menekültjoggal való visszaélések számának jelentős csökkenését várja a hétfőn elfogadott, bevándorlásra vonatkozó törvénycsomagtól - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lázár János. A miniszter a Magyarországra visz- szatoloncolni tervezett 15-20 ezer ember ügyében az Európai Unióval, Németországgal és Ausztriával való folyamatos tárgyalásokat tartott szükségesnek. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a következő hetekben meg kell kezdődnie az ideiglenes határzár építésének, a Belügyminisztérium pedig újfent közölte az MTI-vel tegnap, hogy a kormány célja a befogadó táborok lakott területen kívülre költöztetése. Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió migrációs politikája már nem működik, túl sok terhet ró Szerbiára és Magyarországra. Hozzáfűzte, hogy Magyarországra az idén már több mint 60 ezer menedékkérő érkezett, ezért segíteni kell az országnak. „Korábban Olaszország és Görögország volt a bevándorlók első számú célpontja, de júniusban és júliusban a helyzet sokat változott, a migránsok egyre inkább megpróbálnak a Nyugat-Balkán országain keresztül átjutni, így ezután segíteni fogjuk ezeket az országokat” - hangoztatta a kancellár Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott megbeszélése után. Merkel megpróbálta lebeszélni Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy kerítést emeljen a magyar-szerb határon, de - mint mondta - nem járt sikerrel. A szerb miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy Szerbia háromszáz migráns elszállásolására alkalmas befogadó központot nyitott a szerb-macedón határhoz közeli Presevóban, a menekültkérdést azonban közös erővel, az Európai Unió országaival együtt kell megoldani. Szerbiában idén már majdnem 40 ezren adtak át menedékkérelmet, a kérelmezők többsége Szíriából, Afganisztánból, Irakból és Szomáliából érkezett. Románia, az Europa FM kereskedelmi rádió információja szerint csaknem kétezer migráns befogadására vállalkozik a közeljövőben. A cseh kormány tegnapi döntése értelmében Csehország pedig 1500 menekültet fogadna be 2017 végéig. Hazánkban mindeközben tiltott határátlépés miatt szerdán összesen 1091 embert fogtak el a rendőrök. Merkel próbálta lebeszélni Orbánt. Hogyan lehet megállítani a migrációs folyamatot? Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére, mely szerint hogyan lehet megállítani a migrációs folyamatot, elmondta, hogy nem lát mást, mint a már emlegetett háromlépcsős megoldást. „Egy: hírszerzést kell működtetni a Földközi-tengeren, megjegyzem, ez már van. Kettő: a csempészhajókat el kell süllyeszteni, ezt sokan embertelennek tartják. Három: Líbiában rendet kell csinálni, hogy ne engedjék át a migránsokat Afrikából - magyarázta lapunknak a szakértő. - Ez nem olyan egyszerű, mert Líbiában jelenleg három kormány van. A háromból egyet az Iszlám Állam támogat, kettőt a NATO és az Európai Unió segített hatalomra. Többek között azzal, hogy az arab tavasznak minden segítséget megadtak. A felkelők viszont négy és fél év alatt semmit nem értek el. Egyetlen országban tudtak minimális eredményt felmutatni, és ez Tunézia. Nem véletlen, hogy jelenleg az Iszlám Állam fő ellensége lett, és egyre több a terrorcselekmény,' gondoljunk csak a legutóbbi tengerparti gyilkosságokra. Igen ám, de a Biztonsági Tanács felhatalmazása kellene többek között a hajók elsüllyesztéséhez is. Ezt jelenleg az oroszok nem adják meg, miután a viszonyok Oroszországgal az ukrán konfliktus miatt nagyon megromlottak” - mondta a szakértő. Határellenőrzés Az osztrákok 71 százaléka támogatja az EU-határok, így a szerb-magyar határ jobb védelmét, és 53 százalékuk áll ki az osztrák határszakasz ellenőrzésének újbóli bevezetése mellett - derült ki a Kurierban publikált kutatásból. Kezdenek megtelni a Karíntiában és Burgenlandban a sátortáborok. A belügy csak így tudja elhelyezni a migránsokat, amíg a többi tartomány nem teljesíti a kvótáját. HÍREK Molotov-koktél a kancellári hivatalra BÉR Gyújtogatásos merényletet kíséreltek mega német fővárosban a kancellári hivatal ellen - közölte tegnap a rendőrség. Egy 48 éves férfi csütörtök hajnalban átmászott a kancellária kertje körüli kerítésen, és Molo- tov-koktélt hajított az épületre. A Német Ellenállási Mozgalom nevű szélsőjobboldali csoport röplapjait szétszórta, majd megpróbált kerékpárral elmenekülni. Az elkövetőt elfogták, személyi sérülés nem történt. MTI IMF: lassul a növekedés WASHINSTO Lefelé módosította a világgazdaság idei növekedésére vonatkozó becslését az IMF. A várt 3,5 százalék helyett 3,3 százalékos átlagos növekedéssel számol. A fejlett országok körében 2,1, a feltörekvőknél 4,2 százalékos növekedésre számít. Az előző negyedévi becslésében még 2,4 és 4,3 százalékot várt. MTI Javításra szorul a horvát kapcsolat ZÁGRÁB Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyarország érdekeivel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki Tomislav Karamarkóval, az ellenzékijobbközép HDZ elnökével tárgyalt Zágrábban. Egy esti nemzetközi kül- és biztonság- politikai tanácskozáson pedig Dubrovnikban kifejtette: „Nem fogadható el, hogy sem Horvátország, sem Románia nem végezte még el a gázvezetékrendszerek összeköttetésének a kétirányúsítását, és hogy a térségnek igenis szüksége van az interkonnektorok mellett egy stratégiai gázvezetékre is.” MTI Rengeteg használt kocsit hoznak be BUDAPEST Rekordszámú, mintegy 135 ezer használtautó adásvétele zajlott Magyarországon a második negyedévben, ami 8 százalékkal haladja meg az előző negyedév és tízzel a tavalyi év azonos időszakának hasonló értékét - közölte a Hasz- náltautó.hu. A forgalom 30 százalékát az alsó középkategóriás autók tették ki, de nő a közép- és felső középkategória (29 százalék), valamint az egyterűek (11 százalék) importja is. MTI Az egyetemisták 37 százaléka külföldön akar letelepedni - Besegít a szülő - 1 százalékuk nélkülözik Be kell osztani a pénzt, hogy jusson bulira is MAGYARORSZÁG Átlagosan havi 50 ezer forintból élnek, a politikát a korrupcióval azonosítják, ha pártot kell választani, legtöbben job- bikosok, de legalábbis jobboldaliak, és nagy részben külföldre vágynak. Ez derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport legfrissebb, 800 diákra kiterjedő, 2015-ös felméréséből. A jelenleg főiskolára, egyetemre járó magyar fiatalok 11 százaléka jelezte, eddigi tanulmányai során már tanult külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahová. Ha munkavállalásról van szó, már jóval nagyobb az elvándorlási kedv: a megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövid ideig, azaz pár hétig vagy hónapig külföldön dolgozni, 52 százalék hosszabb távon, akár több évre is itt tudná hagyni Magyarországot. A legmeglepőbb adat, hogy 37 százalék lenne hajlandó végleg letelepedni külföldön. A migráció legfőbb oka szinte mindig az anyagiakban keresendő: a diákok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, és sokkal több pénzt lehet megtakarítani, mint itthon. A kalandvágy, a szakmai fejlődés és a többi szempont csak az anyagiak után következik. Hosszú távú külföldi terveket a kutatás szerint leginkább a budapesti fiatalok szövögetnek, elsősorban az orvostanhallgatók. Legszebb éveiket töltik, 40 százalékuk bízik abban, hogy jó állása lesz A tanulmány megerősíti az alacsony társadalmi mobilitást, s hogy nagyon meghatározó az, ki milyen szociális környezetbe, földrajzi régióba születik. A nappali tagozatosok háromnegyede kap anyagi támogatást a szüleitől, amelyet 41- 41 százalékuk egészít ki tanulmányi ösztöndíjjal vagy saját munkajövedelemmel. A diákok 20 százaléka rendszeres szociális támogatásra szorul. A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, emellett jó részüknek bulizásra, kocsmázásra (70 százalék) is futja, csaknem kétharmaduk pedig ruházkodásra is áldoz a bevételeiből. Étkezésre havi 16 ezer forintot, utazásra nyolcezret, bulira kilencezret fordítanak. A válaszadók hatvan százaléka pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyede egyenesen azt állítja, gondok nélkül él. Mindössze egy százalékra tehető azoknak az aránya, akik nélkülöznek, és alig két százalék számolt be arról, hogy rendszeresen anyagi gondjai vannak. A magyar egyetemisták és főiskolások negyede tartja kedvezőtlennek elhelyezkedési lehetőségeit lakóhelyén megszerzendő diplomájával. 40 százalék ezzel szemben kifejezetten bizakodó, és úgy gondolja, jók az elhelyezkedési lehetőségei. MW
