Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-30 / 151. szám

4 JÁSZSÁG 2015. JUNIUS 30., KEDD JÁSZBERÉNY A ZagyvaParty Fesztivált második alkalommal szervezték meg Jászberényben a hétvégén, de a Jászság fővárosa először adott otthont a Jászsági Pálinkamustrának. A számos benevezett, térségben készített pálinka közül az értő zsűri a jászberényi Baranyi Béla törkölypálinkáját választotta a legjobbnak, míg a jászkapitányok pálinkái közül Vass Lajos, Alattyánban megválasztott, emeritus kapi­tány (a képen középen) birsalmapálinkáját választotta a legízletesebbnek. Az Alföldön jónak mondható az idei akácméztermés A napraforgó után lehet mérleget vonni Évszázadokban gondolkodik Szentandrás JÁSZSZENTANDRÁS Az elmúlt hét­végén 19. alkalommal talál­koztak a Szentandrás nevű te­lepülések. Az idei találkozó­nak Jászszentandrás adott ott­hont. A találkozók sorát elő­ször épp a jászsági település indította el, Nagy Sándor ak­kori polgármester kezdemé­nyezésére. A rendezvényt pe­dig megszerették minden tele­pülésen, várják és mindig va­lamilyen különlegességgel ké­szülnek a vendéglátók. Mint azt Banka Ferenc polgármes­ter elmondta, a rendezvény vándorzászlaját Békésszen- tandrásnak adták át a hétvé­gén. Rajtuk kívül az ország határain belül még Rába-, Ne­mes-, Torna-, illetve Hernád- szentandrás viseli ezt a nevet. Úgy döntöttek, hogy egy - akár évszázadokig is élő - somfa közös elültetésével teszik emlékezetessé a rendezvényt... 1946-ig Hévízszentandrás is ebbe a körbe tartozott, de ak­kor a helybéliek úgy döntöt­tek, hogy településnévként a Hévíz nevet tartják meg. Vég­ső soron a szentről nevezték el a Duna mentén Szentendrét is. A történelmi Magyarország területén még további hat tele­pülés létezik ezen a néven egy Ausztriában, egy Szlovákiá­ban és négy Erdélyben. A jászszentandrásiak úgy döntöttek, hogy egy - akár év­századokig is élő - somfa kö­zös elültetésével teszik emlé­kezetessé a rendezvényt. Azt kívánták ezzel jelezni: remé­lik, unokáik is megtartják majd a találkozók hagyomá­nyát. B. CS. A szentandrásiak közösen ültettek fát Jászszentandráson Sok méhész számára vízválasz­tó volt az idei akáctermés milyen­sége. Az elmúlt évek gyatra ter­mése miatt ugyanis szinte létkér­déssé vált, hogy a legfontosabb hazai mézelő növény idén milyen lehetőséget ad a hordásra a méh­családoknak. Mint kiderült leg­alább a jászsági, az alföldi méhé­szek egy kicsit fellélegezhettek. Banka Csaba csaba.banka@partner.mediaworks.hu JÁSZBERÉNY - Nagyon nehéz egyér­telműen azt mondani, hogy jó vagy rossz volt az idei akáctermés - mu­tatott rá Molnár György, a Szatmá­ri László Jászsági Méhészegyesü­let elnöke. - Inkább úgy fogalmaz­nék, hogy az Alföld nagy részén, közte a Jászságban, illetve még a Nyírségben is, közepes, inkább jó termés volt az akácból. Eredmé­nyesen hordtak a méhek, és volt is mit pergetni a kaptárokból. A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű és nem minden gaz­da számára jelenti azt, hogy fel­lélegezhet a szűk esztendők után. - Az akác másodvirágzása az or­szág északi területein, korábban pedig a Dunántúlon egyáltalán nem hozott jó eredményt. Amikor a vándoroltatás, a nógrádi, mátrai hegyekben a virágzás követke­zett volna, akkor hűlt le a levegő, illetve többször eső is keserítette a mindennapjainkat - tette hozzá. - A legtöbb méhész, akik a Jász­ságból útra indulnak ilyenkor, in­kább itthon maradt. Mint kide­rült, ők döntöttek jól. Azok szá­mára, akik a jó időben bízva még­is felpakolták a kaptáraikat, csak a veszteség számba vétele maradt, mert egyáltalán nem tudtak hor­dani a méhek ezen a területen. Nem véletlen, hogy egyetlen méhész sem meri mostanság azt mondani, hogy igen, jó év volt végre a 2015-ös.- Nagyon figyelünk most a napraforgóra. A korábban virág­zó repcetáblákon helyenként na­gyon jó hordást produkáltak a méhek, az akác után viszont a se­lyemfű - most már egyértelművé vált a dolog - lényegében semmit nem hozott. Ezekben a napokban már minden szem a fejlődő nap­raforgóterületekre szegeződik. Az előjelek rendkívül kecsegtető­ek, hiszen nemrégiben jól megáz­tak a táblák, most pedig huzamo­sabb ideig tartó melegnek kellene következnie, hogy meginduljon a virágzás. Amennyiben jól mézelő fajták kerültek a földbe, és marad a kedvező időjárás, akár még jó év is válhat a jászsági, alföldi méhé­szek számára az idei. A termelők ezen a terüle­ten nem panaszkodnak, inkább nagy várakozással tekintenek az elkövetkező hetek időjárására. A munka java ezekben a hetek­ben érkezett el a kaptárok körül, így reménykednek abban, hogy a szezon még hátralévő része is kedvezően alakul a térségben. A mézvásárra érkező méhészek hangulata az éves terméstől is függ Jászberényben nem közömbös a méhészek hangulata, hiszen ez alapvetően meghatározhatja a Nemzetközi Mézvásár hangula­tát is. Mindenképp hasznos és új információk reményében érkez­hetnek majd az egy hónap múl­va, augusztus 1-jén esedékes vá­sárra a hazai és a külföldről érke­ző méhésztársak. Molnár György elmondta, hogy Jászberénybe vár­ják a lengyel méhészegyesület el­nökét, akivel a két ország méhé­szeinek együttműködéséről sze­retnének szót váltani a rendezvé­nyen. A kapcsolatépítés fontossá­gáról tart majd előadást a lengyel szövetség vezetője Jászberényben. A városban ebben az évben egyébként már a 28. nemzetkö­zi vásárra készülnek a rendezők. Ez alkalommal is számos szakmai programot kínálva az érkezőknek, ugyanakkor az egész család szá­mára szeretnének tartalmas ki- kapcsolódást biztosítani. Azt már most tudni lehet, hogy a nap sztár­vendége Balázs Fecó lesz, illetve ebben az évben is megválasztják a Mézkirálynőt, akinek feladata lesz egy éven át tenni a hazai méz hírnevének öregbítéséért. HÍREK A Jászság festőjéről beszélgetnek JÁSZBERÉNY A Szikra Galériában, júliusban a hónap műtárgya a nemrég feltűnt Gecse Árpád-fest­mény, a Matyó baba című alko­tás lesz, amit Gecse Árpád fes­tett 1936-ban. A festmény ünne­pélyes bemutatóján Bartos Kin­ga festő, grafikus művész szól az alkotásról és az alkotóról, júli­us 7-én, kedden, délután öt óra­kor. A festmény bemutatóját kö­vetően a résztvevők kötetlen be­szélgetést terveznek a festőmű­vész pályájáról, alkotásairól, min­dennapjairól a családtagjaival, és azokkal, akik személyesen is ismerték Gecse Árpádot. Felújítják az utakat, kátyúznának is ALATTYAI Nemrégiben pályáza­tot nyújtott be az önkormányzat a tömegközeledésre használt helyi utak felújítására szánt köz­ponti kerethez. Alattyánon a tá­mogatás segítségével szeretnék - mintegy 18 millió forintot ér­tékben - a Kossuth utca legrosz- szabb állapotban lévő burkola­tát megújítani, közel egy kilomé­ter hosszban, valamint a Szent István utca kátyúzását is ebből a keretből remélik finanszírozni. Bővült az ipari terület nagysága JÁSZÁROKSZÁUÁS Beszámol­tunk róla, hogy tavasszal való­sult meg a Szarv-ágy patak véd- művének kialakítása. Ezzel a Jászárokszálláson élők ingatla­nainak védelme mellett, az ipa­ri parkban helyet kapott vállal­kozások javainak árvízvédelme is megvalósulhatott. A fejlesz­tés befejezésével, mintegy ti­zennégy hektáros új területet is megvédtek, amely immár belak- hatóvá vált. Ezzel együtt össze­sen húszhektárnyi szabad terü­let áll még az önkormányzat ren­delkezésére, aminek hasznosí­tásán folyamatosan dolgoznak. A hagyományok megőrzése céljából alakították ki az épületegyüttest Aratóünnep a tradíció jegyében JÁSZPÁTI Több száz tanyán élő családnak adott otthont annak idején Jászivány és Jászapáti határa, de Jászapáti környékén nagyon kevés tanya maradt meg úgy, hogy a mindennapi élet környezetét teremti meg a benne élők számára, így a ta­nyai turizmust csak úgy lehet kialakítani, ha hagyományőr­ző módon teremtik újjá azt. Ez vállalta fel egy helyi vállalko­zás, ami megalakulásakor fő célként tűzte ki a helyi értéke­ken, természeti sajátosságokon alapuló idegenforgalmi fejlesz­tést. Pályázati támogatással egy közösségi épületet és egy- úgynevezett jászházat építet­tek meg, ahol komplex módon A régi idők aratásából is ízelítőt kaphattak a kilátogatok mutathatják be a jász tanyavi­lág hagyományait. Az épületegyüttest a hétvégén ünnepélyes keretek között adták át a jásziványi bekötőút mellett, a nagyszállási határban. A ren­dezvény aratóünneppel kezdő­dött, ennek részeként Szikszai István plébános a bő termésért imádkozott, és megáldotta az új búzakereszteket, valamint az el­készült épületeket. A hagyomá­nyos Péter-Pál-napi kézi aratást népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak mutatták be az érdek­lődőknek. Felléptek a Jásztánc Alapítvány táncosai is. A ren­dezvény ebéddel, na és persze jó hangulatú baráti beszélgetéssel ért véget. B. CS. Idén felújítanák az iskolakonyhát JÁSZÁROKSZÁUÁS Az árokszál­lási önkormányzat hatvan gyer­mek negyvenhárom napi étkez­tetésére, azaz összesen 2 ezer 580 ebéd finanszírozására pályá­zott a gyermekszegénység elleni program keretében meghirdetett nyári étkeztetésben - tájékozta­tott Gergely Zoltán polgármester. A teljes költséget, mintegy egy­millió 135 ezer forintot biztosít­ja a kormányzat. A programot si­keresen elindították a nyári szü­net kezdetekor. A gyerekek az is­kolakonyhán fogyaszthatják el az ebédet, illetve az ÖNO tálalókony­hájáról ételhordóban el is vihetik. A polgármestertől megtudhat­tuk azt is, hogy az önkormány­zat a Nemzetgazdasági Miniszté­rium által kiírt pályázatra is be­nyújtotta fejlesztési elképzelése­it. Eszerint a gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támo­gatására, az iskolakonyha épü­letének energetikai felújításával és akadálymentesítésével, a vi­zesblokk felújításával, akadály- mentes mosdó kialakításával, az ebédlő belső átalakításával, bőví­tésével, az udvar újraburkolásá­val, illetve a konyha és az ebédlő működéséhez kapcsolódó eszköz- beszerzéssel pályázott. A beruhá­zás teljes költsége közel negyven- millió forint, az adott keretből el­nyerhető támogatás ötvenszáza­lékos. Ennek megfelelően mint­egy húszmillió forintos támoga­tást remél a város. B. CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom