Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-02 / 127. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚNIUS 2., KEDD HÍREK Mesékből vetélkedtek SZOLNOK A Verseghy Ferenc Könyvtárban rendezték meg a megyei gyermekmese-vetélke- dőt. Felvételünk a pusztamo­nostori gyerekeket örökítette meg az egyik állomáson. Díjazták a szép munkákat SZOLNOK Az Országos Vízügyi Főigazgatóság - Szolnok és Kis­köre között a nagyvízi meder vízszállító képességének helyre- állítását célzó - projektje alkal­mával GyermekÉletKépek a Ti­sza mentén címmel képzőmű­vészeti pályázatot hirdetett szol­noki és környékbeli általános és középiskolásoknak, amelyre 131 alkotás érkezett. A műve­ket a Szandai Művelődési Ház­ban állították ki, s az OVF képvi­selői itt adták át a legkreatívab­baknak járó díjakat. Az általá­nos iskolások közül 1. helyezést ért el Szekrényes Nikolett, a kö­zépiskolás korcsoportban pe­dig Enyed Zsolt végzett az élen - közölte a Kötivizíg. (ún) Egymást püfölték az utcán KUNMADARASA Karcagi Rendőr- kapitányság eljárást indított há­rom kunmadarasi lakos ellen. A két 19 éves férfi május 30-án 21 óra körüli időben Kunmada­ras egyik utcáján előzetes szó­váltást követően kölcsönösen bántalmazta egymást. Az utcán tartózkodó 46 éves nő a vereke­désbe bekapcsolódva többször megütötte az egyik férfit. A rend­őrök előállították a három kun­madarasi lakost és gyanúsított­ként kihallgatták őket. (ún) Lengyel kisdiákok Abdásza lókon ABÁDSZALÓK Hosszú évekre nyúlik már vissza Abádszalók és a lengyelországi Rzepiennik Strzyzewski testvértelepülé­si kapcsolata. A lengyel város­ka kisdiákjai ezekben a napok­ban a Tisza-tó partján vendé­geskednek, a közeljövőben pe­dig a szalóki iskolások csoport­ja utazik Lengyelországba, (szs) SZOLNOK A legjobb eredményt elért diákokat és az őket felkészítő pedagó­gusokat köszöntötték a szolnoki városházán hétfőn. A többéves hagyo­mányra visszatekintő ünnepségen idén 107 diák és 86 pedagógus kapott elismerést az országos tanulmányi és szakmai versenyeken elért kimagas­ló teljesítményéért. Szalay Ferenc polgármester köszöntőjében többek kö­zött megjegyezte, hogy a kimagasló eredmény a diákok munkája, a szülői támogatás és a tanárok segítsége mellett annak is köszönhető, hogy Szol­nokon erős oktatási rendszer működik, amely támogatja a tehetségeket. A megyében minden ötödik família egyszülős a KSH szerint Egyre több a csonka család szór külön-külön próbálnak léf>­Az egyszülős családok szá­ma folyamatosan emelkedik. 1988-ban még a 11,3 száza­lék volt az arányuk, ez a 2011- es népszámlás idejére 19,8 százalékra emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal elemzéséből. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében min­den ötödik család volt „cson­ka család”. Kovács Berta irottszo@index.hu JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK - Na­gyon sokszor a megélhetési prob­lémákra vezethető vissza, hogy vé­gül valamelyik szülő egyedül ma­rad a gyermekével - magyaráz­ta a lányát egyedül nevelő szolno­ki Zsolt. - Fiatalon mindketten te- pertünk, plusz munkát, túlórát vál­laltunk, hogy megteremtsünk egy normál egzisztenciát. A feleségem­mel alig találkoztunk, végül már csak a problémákon vitatkozni ül­tünk le. Mire egyenesbe jöttünk anyagilag, el is távolodtunk egy­mástól, hiszen nem is voltak iga­zán közös élményeink, a feleségem pedig talált közben mást, és kime­nekült a kapcsolatból a sok teher alól. Nem hiszem, hogy ismét meg­nősülnék, összerázódtunk a lá­nyommal, aki már nem kisgyerek, és anyagi gondjaink sincsenek. Megyénkben a családok száma tíz év alatt az országosnál (5,4 szá­zalék) lényegesen nagyobb ütem­ben, 9,5 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan a családban élők száma is az átlagosat (6,9 százalék) meghaladó mértékben, 11 százalékkal mérséklődött. A családban élő gyermekek szá­ma az országosnál (6,5 százalék) lényegesen nagyobb ütemben (11 százalékkal) csökkent nálunk. A családösszetétel változása az­zal is járt, hogy a gyermekek nö­vekvő része él csak az egyik szü­• ' 4 lővel. Az egyszülős családban élő gyermekek aránya az egyik leg­magasabb a megyék között.- Régóta megfigyelhető tenden­cia, hogy a párkapcsolaton alapu­ló gyermekvállalás visszaszoru­lóban van - nyilatkozta dr. Szar- vák Tibor szociológus, a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet regionális irodavezetője. - Ennek többféle oka is van. A párkapcso­lati, családi együttélés során je­lentkező krízisekben a felek sok­ni, a problémákat nem feltétlenül egymással, hanem más, hozzá­juk közel álló személlyel, rokon­nal, baráttal, kollégával beszélik meg. A magasabb iskolai végzett­ségűek általában több kapcsolat­tal rendelkeznek, így nagyobb az a háló, amely segítheti őket. Szak­értői segítség nélkül viszont az együttélési problémák a különvá­láshoz vezethetnek, így a család egyszülőssé válik. Vannak persze olyanok is, akik a tudatosan vállalt szingli életfor­ma mellett nevelnek gyermeket.- Az egzisztencia megteremté­se kitolódik, hosszabb időt vesz igénybe a végzettség megszer­zése. A bérszínvonal területi kü­lönbözőségei is elköltözésre ösz­tönözheti az embert, az új he­lyen viszont elölről kezdődik a meggyökeresedés, munkaválla­lás, egzisztenciateremtés, és ez­zel is későbbre tolódik a gyerek- vállalás időpontja. Nem volt még olyan kor, ahol ne lett volna érték a gyermek, így a szingli életfor­ma mellett is megmaradhat ez az igény. Komoly vita tárgya, hogy teljes értékűnek tekinthetők-e az ilyen családok. Úgy gondolom, nem feltétlenül kell negatívabban megítélni, hiszen az' egyszülős család is lehet működőképes, sőt hatékonyabb a kevésbé ásszertív személyekből álló családoknál - összegezte Szarvák Tibor. Tudta-e? A legutóbbi népszámlálás ide­jén 778 ezer gyermek élt cson­ka családban. 18 százalékkal több. mint egy évtizeddel koráb­ban. 2001-ben a gyermeküket egyedül nevelők 76 százaléka már betöltötte 40. életévét. Az egyedülálló apák aránya az 50­59 évesek korcsoportjában, az anyáké pedig a 40-49 évesek között volt legmagasabb. A KSH adatai szerint bár az apás családok aránya az utóbbi évti­zedben némileg emelkedett, leg­többször az anya él együtt gyer­mekével. Már csak kereszt áll az iskola helyén JÁSZJÁKÓHALMA Huszonegyedik alkalommal találkoztak a még élő Varjas tanyaiak a települé­sen. Az ottani iskola helyét már csak a mellette álló kereszten el­helyezett tábla jelzi, az épületet ugyanis még 1964-ben lebontot­ták. „Lámpás” nélkül ezt követő­en a tanyavilág oly mértékben el­néptelenedett, hogy ma már kilo­métereken át csak a szél fütyül. Műúton viszont még ma is meg­közelíthetetlen, így a találkozó­kat a templomi mise után a belte­rületen rendezik a gazdakörben, leszámítva egy alkalmat, ami­kor sikerült egy nagy busszal ki­jutni a volt iskola helyéhez. Ma már egyébként egyre keveseb­ben vannak, akik még egyálta­lán élnek azok közül, akik arra éltek. Két évtizeddel ezelőtt még nyolcvanan is összejöttek, ma már csak húszán voltak. Közü­lük most is a helyben lakó Fodor Istvánné volt a legöregebb, túl a 93. évén, aki a jásztelki határban szintén tanyasi iskolába járt haj­dan. Hogy milyen széles skálán szórta őket szét az élet, azt jel­zi a mai lakásuk sokszínűsége. A helyben lakókon kívül most is érkeztek Jászapátiról, Jászkis- érről, Szolnokról, Budapestről. Díszvendégként és érintettként is ott volt Gubicz András emeri­tus jászkapitány - és neje Erzsé­bet asszony -, akit gyerekkora nyarai a varjasi rokonokhoz köt­nek. T. A. Megkérdeztük: Miért nő a csonka családok száma? Koch Márk, Szolnok:- Úgy vélem, azért nő a csonka családok száma itthon, mert sok embernek bizonytalan az anyagi helyzete. A másik ok, hogy a család egyik tagja, vagy az anya vagy az apa külföldön dolgozik, hogy meg tudjanak élni, de mivel nem talál­koznak, így kihűl a szerelem közöt­tük. Továbbá azt gondolom, ma­napság sokan túl korán házasod­nak össze, azelőtt, mielőtt egy na­pig is együtt éltek volna. Sass Vivien, Jászkarajenő:- Szerintem a fő ludas az anyagi helyzet. Mivel a megélhetése sok családnak nem biztos, így az egyik szülő külföldön vagy más városban dolgozik, így távol van a családjá­tól, és nyilván az érzelmek is kihűl­nek. Az is probléma lehet, hogy hiá­ba vannak együtt, nincsenek közös programok, nem szánnak egymásra időt, így elmúlik a szerelem. És, ami még létező probléma, hogy elég sok a megcsalás a párok között. Kiss Lajosné, Karcag:- Úgy gondolom, hogy nagyon sok esetben az elvesztett állás miatt ér­zett szégyen, vagy például a deviza­eladósodás miatti veszekedések, a kilátástalánság vezet ahhoz, hogy tönkremegy egy házasság. Egy da­rabig a gyerek, gyerekek kedvéért tűrnek, de aztán sokszor inkább el­válnak a szülők. Persze, nem ritka az sem, amikor harmadik fél lép be a képbe, és ezért megy tönkre a há­zasság és lesz csonka egy család. Molnár Ilona, Jászberény:- Úgy vélem, elsősorban az lehet az ok, hogy türelmetlenek vagyunk egymással, ezt követően pedig már bármi megtörténhet. A társak nem figyelnek kellőképpen arra, amit a másik mond, egy idő után pedig már nem is érdeklődnek utána. Ez nagyon sok esetben ve­zet konfliktushoz, az ellentétek pe­dig egyre csak halmozódnak, a fo­lyamat végén pedig ott van a csa­ládok széthullása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom