Új Néplap, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-12 / 136. szám

2015. JÚNIUS 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 15 Az én településem Azzal, hogy a 4-es főút kettévágta Szajolt, mintha két település létezne Szajol Helyi buszról álmodoznak A „kettévágott” Szajolban mint­ha két különböző település fej­lődne, nőne, gazdagodna. A vá­rosiasodon Újtelepi részen élők nem tudnak korcsolyázni, a Fa­luban viszont kevesebben ér­tenek a számítógéphez. Egy­valamiben azonban hasonló­ak: a csöppnyi községben helyi buszjáratot szeretnének. Még a metrótól sem zárkóznának el! Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu SZAJOL - Hát van a Gólya-lapos, a Pletykafalu, a Csíkos, a Köpcse meg a Két négyes-közötti - sorol­ja Eszti néni a község részeit, mi meg közben kapkodjuk a fejün­ket, mi, merre van pontosan.- Na, figyeljenek, akkor egy­szerűbben mondom: ez itt az Új­telep, a 4-esen túl meg van a Fa­lu - magyarázza az idős hölgy, alkalmi idegenvezetőnk. Első lá­tásra feltűnik, azzal, hogy Sza­jolt keresztülvágta a 4-es főút, mintha a két rész két külön te­lepülés lenne. Vajon a helyiek is így érzik?- így hát! - vágja rá egy arra kerékpározó fiatal.- Fenét! - szól a másik. To­vább folytatjuk rövid közvéle­mény-kutatásunkat, melyből kiderül, az Újtelepen élők (ál­lítólag) urbanizáltabbak, talán azért, mert ők láttak először Vasutat, főutat, ráadásul itt sok „bevándorló” él, akik az elmúlt 10-20 évben költöztek ide; Több % orvos például, akiknek (amióta megépült az új 4-es) 10 perc el­jutni a kórházig.- Tényleg így van, az ottaniak - bök a „falu” felé egy újtelepi fér­fi - sokkal inkább tartanak álla­tokat, gazdálkodnak a földeken, mint mi. Ez kérem, egy város!- Hű, de meleg van... - Erzsiké néni fáradtan tekeri biciklijét, de mindjárt célba ér, száz mé­ter csak a vasútállomás. Ő a Fa­luból jött, Szolnokra igyekszik, az SZTK-ba. - El tudnám képzel­ni, ha lenne egy helyi busz a köz­pontból ide! Nem kellene sok, na­ponta csak pár járat, reggel meg délután. Múltkor ezt jeleztük is a képviselőknek, de nem na­gyon biztattak bennünket vele - legyintett a hölgy.- Ja, persze, meg még a metrót is építsék ki, ugye? - kommen­tálja egy férfi, aki végighallgatta beszélgetésünket. Szerinte van­nak furcsaságai a szajoliaknak. Például az, hogy a két település- rész lakosai mindig élénk érdek­lődéssel figyelik a másik olda­lon történő változásokat. Amint valami fejlesztést tervez az ön- kormányzat ide vagy oda, a má­sik fél is kijárja ugyanazt. Ezért épülhetett két iskola, két orvosi rendelő, sőt, még két ártézi kút is Szajolban. Természetesen egyik az egyik részre, a másik a má­sikra. Azt javasolja, látogassunk el oda is. Megfogadjuk tanácsát, bemegyünk hát a Faluba.- Kút először itt volt - meséli Józsi bácsi, miközben flakonok­ba ereszti a vizet. Hozott vagy tí­zet, eltart egy darabig... - Az új­telepiek azonban nem szerettek átjönni hozzánk a távolság mi­att. Ezért az önkormányzat az itt fúrt kút vizének egy részét egy csövön keresztül a túloldalra is átvezette. Egy idő után azonban valaki „rájött" arra, hogy a vi­zünk jobb, mint a telepieké. Az­óta néhányan visszajárnak ide - meséli nevetve.- Miii? Jaj, de nagy butaság ez - legyint Katona Györgyné, aki szintén „befut” kannáival. - Hi­szen egy kútból folyik mindkét víz! Gazsó Balázs is megérkezett.- Mindegy, ki, mit mond! Tős­gyökeres szajoliak vagyunk. Én például már 1963 óta itt élek, el nem költöznék innen máshová, akármilyenek az emberek! De szerintem nincs itt semmi gond a helyiekkel - teszi hozzá Ba­lázs. Úgy tűnik, az ártézi kút és környéke az egyik legkiválóbb közösségi tér, de állítólag van egy még népszerűbb: a Holt-Ti- sza partja. Leteszteljük. Szinte egyszerre érkezünk a tóhoz He­gedűs Bélával. A férfi nagy pak­kal és még nagyobb horgász-re­ményekkel érkezett.- Két évvel ezelőttig még bot se volt a kezemben! De a vejem addig beszélt, míg egyszer lejöt­tem vele ide, na, hát azóta horgá­szom. Keszegre, kárászra, törpe­harcsára, pontyra. Egyszer még busát is fogtam - büszkélkedik. Kifaggatjuk, milyen finomságo­kat főz az asszony belőlük.- Nehogy azt higgyék már, hogy eszek halat?! - válaszolja, majd mielőtt volna időnk a döb­benetre, gyorsan elpanaszol­ja, kibaltáztak vele. Volt ugyan­is egy törzshelye itt. Jól beetette Lajkó Zoltán a nagykőrösi vásárban vette ezeket a disznókat Nagy András évek óta horgászik a halakat, akik odaszoktak. Ezt más horgászok kifigyelték, majd elfoglalták a placcot.- Na, ekkor kellett helyet vál­tanunk. Mindegy, nagyobb baj az, hogy iszapos a víz, nézze meg ezt az öblöt, a kicsi halat csak kirántani érdemes, más­különben beleragad a sárba. A nagyobbaké’ be kell menni csó­nakkal a vízbe. De én nem szál­lók csónakba, mert nem tudok úszni - fűzi hozzá Béla. Arrébb ballagunk, egy másik „tuti biz­tos” horgászhelyhez, Nagy And­ráshoz, meg Tasi Andrásné Ma­rika nénihez. Bandi szákjában egy nagy ponty meg pár keszeg és kárász viaskodik az életéért.- Az olajos halat is megeszem!- válaszolja tömören, amikor rá­kérdezünk, tán’ ő sem szereti a halat? Bandi nem egy szószátyár fickó, még mielőtt tovább faggat­nánk, összerakja holmiját és el­indul hazafelé. Marika néni csak legyint, ne haragudjunk meg rá.- Tősgyökeres szajoliak va­gyunk... ugye, kisfiam? - kiállt Bandi után. - Nézzed már, pont most kezdenek mozogni a bu­sák... fene a jó dolgukat... - mor­mog az orra alatt, majd botja fe­lé fordul. Jobbnak látjuk, ha őt is békén hagyjuk. Utunk a malacröfögés felé ve­zet tovább.- Jöjjenek már be! - invitál a házigazda Lajkó Zoltán, amikor látja, megtorpanunk háza előtt.- Itt vannak a malacok, éppen öten. Most kevertem be nekik a moslékot - mutatja a sertések menüjét Zoltán. Megtudjuk, 14 éves korától malacozik.- Volt, hogy 110 kismalac visí­tott az udvaromon, azokat jó áron adtam el. Ma már igen karcsú a nyereség, inkább csak magunk­nak tartjuk az állatokat. Leg­alább tudjuk, mit eszünk meg. Kérdésünkre, hogy mikor szoktak vágni, a tulaj kézenfek­vő feleletet ad: akkor, amikor ki­ürül a fagyasztóláda.- Itt a környéken már kevesen tartanak állatot, bár, van még itt egyeseknek ló meg tehén is... ja, amúgy ezeket a röfögőket a nagykőrösi vásárban vettem - tette hozzá az egyébként Szol nokon biztonsági őrként dolgo­zó férfi, akivel még hosszú per­cekig beszélgetünk, mi másról, mint a helyiekről, a 4-esről, a szörnyű szajoli vasúti katasztró­fáról, az iszaposodé tóról... Képes hírek SZOLNOK Több megyéből érkezett nagycsaládos egyesületi vezetők vettek át benzinkutakon gyerekeknek összegyűjtött játékokat a na­pokban. Képünkön a Szolnok Megyei Nagycsaládosok Egyesületének vezetője, Gál Lászlóné veszi át az ajándékokat. TISZAFÜRED A városi bölcsődé­ben örökítette meg felvételünk az ebéd utáni alvás közben az apró­ságokat. Ti?. Tájképek és csendéletek. A Nagyváradról elszármazott Magyarországon élő Takács Irén festőművész munkáiból látható kiállítás a túrkevei művelődési házban. Felvételünkön Reichardt János nézi a június végéig látható tárlatot. Tanyákban fosztogatót fogtak el MEZŐTÚR Egy tanya tulajdonosa június 10-én reggel vette ész­re, hogy körbekerítetlen ingat­lanában betörő járt. A helyszín­re érkező rendőrök megállapítot­ták, hogy ismeretlen június 9-én 18 óra 30 perc és június 10-én 5 óra 15 perc közötti időben be­törte az épület ajtaját, majd on­nan készpénzt, valamint az ud­varon álló traktor üzemanyag- tartályából 25 liter gázolajat lo­pott el. Megállapították, hogy az ismeretlen még két közeli ingat­lanban is járt, ahonnan műsza­ki cikkeket, hosszabbítót, élel­miszereket és gázolajat lopott. A rendőrök egy 29 éves túrkevei lakost gyanúsítottként hallgat­tak ki. ÚN

Next

/
Oldalképek
Tartalom