Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-29 / 124. szám
2015. MÁJUS 29., PÉNTEK HIRDETÉS-AZ ÉN TELEPÜLÉSEM HIRDETÉS Számba veszik a helyi jelentőségű természeti értékeket A túrkevei székhelyű Herman Ottó Természetvédő Kör egyik aktuális pályázatának köszönhetően csokorba szedi lász-Nagykun-Szolnok megye helyi jelentőségű védett természeti területeit. A Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázata által támogatott program célja kettős. Egyrészt gondos kutatómu nkával ösz- szeírják a megye helyi jelentőségű természeti értékeit és egyúttal a területek pontos természeti állapotfelmérését is elvégezik, másrészt pedig bemutatják ezeket a természetvédelmi és turisztikai szempontból egyaránt nagy jelentőséggel bíró értékeket a nagyközönség számára. A program Megyei Természet- védelmi Kalauz névre keresztelt „produktuma" egy interaktív honlap formájában lesz elérhető, ahol térképpel és fotókkal gazdagított leírások segítségével lehet megismerkedni helyi jelentőségű természeti értékeinkkel. A tereplátogatások alkalmával tapasztalt természeti állapotváltozásokról, örömteli és elszomorító élményekről pedig a Megyei Természetvédelmi Értékleltárban számolnak be. A program komoly célkitűzése, hogy újabb értékes területeket helyi védelem alá helyezését kezdeményezze, hiszen rengeteg olyan természeti kincs rejtőzik még megyénkben, amelyek sajnos - nem megérdemelt módon - még nem kerültek törvényes oltalom alá. De melyek is pontosan a helyi jelentőségű védett természeti értékek? A hazai természetvédelmi szabályozásban TERMESZETVEDELMJ TERÜLET ovjubojb A TERMÉSZET ÉRTÉKEIT! Ш két módon lehet területi oltalmat biztosítani. Országos jelentőségű védett természeti területek és természeti emlék miniszteri rendeletben kerülnek kihirdetésre. Sajnos számos értékes élőhely nem került az országos oltalom alá vont értékek közé. A természet védelméről rendelkező 1996. évi Lili. törvény azonban a települési önkormányzatoknak is lehetőséget biztosít arra, hogy saját rendeletben nyilvánítsanak védetté természeti értékeket. Ezeket nevezzük helyi jelentőségű védett természeti területeknek, illetve természeti emlékeknek. Herman Ottó Természetvédő Kör FÖLDMŰVELÉSÜGYI Minisztérium A program megvalósulását a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázata támogatja. HIRDETÉS Kft. Hegesztéstechnikai és Szerszám Szaküzlet Kennedy SG 2 HEGESZTŐHUZAL- AKCIÓ! Méret, minőség 150 kg-ig Ft/kg 150-300 kg Ft/kg 300 kg 1080 kg Ft/kg Raklap Ft/kg | | 0,8 mm 15 kg 403 383 367 352 1,0 mm 15 kg 390 370 355 346 i 1,2 mm 15 kg 372 353 339 330 1] Hordós t i kiszerelés 250 kg 1000 kg U 0,8 mm 250 kg 403 372 ! У 1,0 mm 250 kg 398 '367 j Ц 1,2 mm 250 kg 392 361 AZ AKCIÓ 2015. JÚNIUS 30-IG ÉRVÉNYES! Szakszerű kiszolgálás! 5000 Szolnok, Tószegi út 37. Tel.: 56/513-083, fax: 56/513-084. E-mail: kudela.istvan@hega-west.hu Web: www.hega-west.hu r/*\ [ I &. . TOVOh,'*..# CERT ISO >001 Hegesztőgépek, alkatrészek • Hegesz- tőaayagok • Plazmavágás • Miika- védelmi felszerelések • Kézi-gépi tor- gácsolószerszámok * Kéziszerszámok • Cslszoléstechnlka • Elektromos kisgépek • Légszerszámok, légtechnika Az én településem .miMMnnMiainmrim ^ „Semmi pénzért nem költöznek el innen” Öt év alatt három üzem szűnt meg Bánhalmán, most arról hallani, bezár az iskola és a posta is. Az orvosi ellátás megoldódott, az ivóvízjavító program is folyamatban. A településen rengeteg a zöld övezet, a főutcán virágágyásokat alakítottak ki a közmunkások. A település 6-700 lakos többsége idős, ritka, hogy fiatal párok költöznek ide. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu BÁNHALMA - A tagiskola a ken- deresi Apáczai Csere János Általános Iskolához tartozik. Hol van már a százfős létszám, az alsó és felső tagozat! Tíz fő alatti a létszám, még az is lehet, ősztől megszűnik itt az oktatás - mondja szomorúan az iskola udvarán Balogh Károlyné, aki a közmunkásoknak osztotta szét a szerszámokat, és maga is indult dolgozni, amikor megszólítottam.- Üljünk le, itt a kemence előtti padokra - invitál be az Iskolaudvarra. Aztán hamar kiderül, a kemence, melyet az elbontott óvoda anyagából alkottak, a közmunkások keze munkáját dicséri. - Igyekeztünk itt közösségi helyet kialakítani, ahol baráti társaságok, családok összejöhetnek, sütögethetnek. Amióta megszűnt a gazdaság, nincs hol tartani ilyen rendezvényeket, pedig egykoron igazi élet folyt ott a kultúrházban és a sportpályán - sorolja Ica, aki maga is a gazdaságban kezdte pályáját titkárnőként harmincöt éve. - Férjemmel itt találtunk állást, biztos megélhetést Fegyvernekről. Három lányunk és egy fiunk van. Bár szerettek volna itt lakni, de a megélhetés, tanulás Budapesthez köti őket. A szívem ezért nagyon fáj, de megértem őket - sorolja Ica, akitől megtudom, összetartó közösség a bánhalmai, de most mindenkinek megélhetési gondjai vannak. - Öt év alatt mind a három nagy munkahely megszűnt, van olyan család, ahol mindkét fő elvesztette az állását. Tizenhat embernek a közmunka jelent most megoldást, sokan pedig eljárnak vidékre vagy külföldre dolgozni. Megmondom őszintén, az én férjem is Hollandiában dolgozik, ahol nagyon meg becsült szakember. Amikor itthon van, az igazi ünnep, a gyerekek hazajönnek, és megy a sütés, főzés, beszélgetés - sorolja Ica, miközben meglátja, hogy a boltból hazafelé Faragó Franciska Borsodból költözött vissza párjával, Csabával. Kisfiúk, Botond a legfiatalabb bánhalmai lakos. tart a falu idős tanító nénije, Szilágyi Mária. Megbeszéljük, pár perc múlva otthonukban találkozunk. Nem nehéz oda találnom, hiszen ahogy mondja, a rózsák odavezetnek, ahogy a kert is gondozott. Szilágyi Mária (férje Kulcsár Antal volt) és mostani párja, Kér- inger Gábor mindent megtermel. A lakásba belépve bodzavirágillat fogad, száradnak a leszedett virágok, teának - magyarázza Marika néni, aki Csákánydoroszlón született, s negyvenéves pályájából harminckettőt Bánhalmán töltött.- Megszerettem a bánhalmai embereket, a férjem itt volt erdész, őt követtem. Férjem telepítette be fával az iskola udvarát is. Szép em lékeim vannak, imádtam a gyerekeket, a szüleiket. Akkor még alsó Erdős Zoltán szeret kertészkedni is A kemencét a közmunkásokkal építettük meg - mutatja Balogh Károlyné Csodás rózsáik között Szilágyi Mária és Kéringer Gábor és felső tagozat is volt, nyolc osztállyal, szakos tanárokkal. Már csak szép múlt az 50 fő feletti osztály. Ma két tanítványom tanít az iskolában, sokszor beszélgetünk, szakmázunk. A bevásárlás ma is sokáig tartott, pedig nincs messze a bolt, de összefutottunk ismerősökkel, megbeszéljük a gondokat, az unokákat. Úgy tudom, a faluban sajnos csak három kismama van jelenleg. Lassan a szülők is kiöregszenek abból, hogy még szülők lehessenek. Ez a legnagyobb gond. Az viszont megnyugtató, hogy már folyamatosan van orvos Kenderesről és nem csak heti két alkalommal -mondja a tanító néni, aki reméli, egyszer feléled még Bánhalma, és lesznek újra munkahelyek.- Sok ilyen fiatalra volna szükség, mint ők - mondják az utcabeliek, amikor Faragó Franciskáék házát keresem. - Menjen csak addig, amíg a kertben nem látja meg a csüngő hasú malacokat. Na, ott laknak - igazítanak útba többen. Az udvaron Franciska fogad édesanyjával és kisfiával.- Öt éve kerültem vissza Bánhalmára Borsodból a párommal, kisfiúnk most 10 hónapos - árulja el a fiatal nő. - A portán szeretnénk majd mindent megtermelni. Az elmúlt időszakban rengeteget dolgoztunk azon, hogy ezt a gazos portát rendbe tegyük. Szeretnénk még gyümölcsfákat, baromfit és malacokat már tartunk. Hiába van a páromnak négy szakmája, most gyógyul a gerincműtétből, nem tudjuk, visz- sza tud-e menni a munkahelyére - mondja Franciska. - Sajnos ha nem úgy alakulnak a dolgok, nagy bajban leszünk anyagilag- veszi át a szót Szilvási Csaba. Egyelőre Bánhalmán szeretnénk maradni. A közbiztonság jó, s az is jó, hogy a szomszédok az idegenekre nagyon figyelnek. Ahogy indulok visszafelé, a falu határában lévő önkormányzati fél hektáron az asszonyok a babot és a hagymát kapálják, két férfi pedig az árokparton a levágott füvet gyűjti. - Melyikőjük Erdős Zoltán? - kérdezem. - Miért keres?- kérdez vissza a fiatalabb. - Azt hallottam, nem ijed meg a munkától, többen példaként emlegették.- Zavarba hoz - mondja mentegetőzve Erdős Zoltán, aki Fegyvernekről hét éve költözött ide feleségével. Amikor megszűnt a gazdaságban a munkája, nem esett kétségbe, minden munkát elvállalt. Most közmunkásként szépíti Bánhalmát, majd műszak után megy, és ahová hívják, ott kapál, füvet nyír, fát hasogat.- Gyermekeim, Narajana és Viktória itt tanulnak a bánhalmai iskolában, úgy néz ki, ősztől Tomajmonostorára fognak járni.- Az igaz, hogy igyekszem mindent előteremteni, tavaly például kecskéket tartottam, s az árukból tudtam megvenni a szemüveget magamnak, az asz- szonynak meg a gyereknek. Feleségemmel dolgos családba születtünk, ezt visszük tovább. Több szakmám van, már akár holnap elbírnék helyezkedni a Dunántúlon, de ez merénylet lenne a család ellen. Itt Bánhalmán annyira szenzációs dolgok vannak, amiért nem költöznék el. Gyönyörű fás, ligetes, csendes falu. A tavalyi kertészképzésnek nagy hasznát veszem, szenzációs virágaim és fáim vannak, mindent megtermelek a kertben. Szeretném, ha a gyerekek felállnának a számítógép mellől, ezért csináltunk egy falubeli pingpongozást. Igaz, hogy a kocsmában van a pingpongasztal, de játszik rajta a tizenhárom évestől a hatvanévesig mindenki. Szenzációs mérkőzések vannak itt. Az álmom egy kis park lenne a Kákát partján, kalandparkkal, szalonnasütővel, kis tóval, sétánnyal. Jó dolog lenne a falu szélén egy közösségi tér a fiataloknak, időseknek, ezért próbálunk most küzdeni - árulja el Zoltán.
