Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

14 2015. MÁJUS 16.. SZOMBAT Valóra vált az álom. A szolnoki Pótari Laura a Miss Universe Hungary 2015 döntőse lett másik tizenöt versenyző mellett. Ezzel nagy álma vált valóra a 25 éves fiatal szép­ségnek. Az elő show-t június elején a televízióban is követhetjük majd. A HÉT KÉRDÉSE Pénzügyi ügyintézőként dolgozik jelenleg a huszonkét esztendős Rudnai Roxana. A szolnoki fiatal szeret a szabad­ban tevékenykedni, imád napozni, valamint szívesen próbál ki új éte­leket és éttermeket. Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ha már elmúltál 14 éves, akkor jelentkezz né hány soros, fényképes bemutatkozással a szoljon@szoljon.hu e-mail címen! Hogyan telik a hétvége? gyöngyszemek - bólogat Attila.- Amikor jöttek a férjem sike­rei, felmerült, hogy kimegyünk külföldre. De a gyerekek akkor még suliba jártak, nem akartam itthagyni hazánkat. Most válto­zott a helyzet: én lettem nyitot­tabb az utazásra. Egyelőre azonban a Törjék család marad a megyeszékhe­lyen. Csendesen, allűröktől men­tesen élik életüket.- Kedvenc helyünk az udva­runk hintája. Beleülünk és órá­kon keresztül olvasgatunk (At­tila természetesen gasztroköny- veket), kávézunk és figyeljük a fekete rigókat. Gondolatban elkalandozunk Szolnoktól, az udvartól és a ri­góktól, már a lottóötösnél tar­tunk. Vajon ki mire költené a milliárdos nyereményt?- Nyitnék egy bisztrót a város­ban. Nem is egyet, többet! - áb­rándozik Attila, majd elmagya­rázza, olyan kis vendéglátóhely lenne ez, ahová nem ciki csak egy pohár limonádé mellé leül­ni, de ahol mindig friss ételeket lehetne kapni. És persze udva­rias lenne a kiszolgálás, mert az elengedhetetlenül fontos.- Én pedig, mint ráérős fele­ség ezekbe a bisztrókba járnék... - nevet össze a házaspár. jelenleg Németországban dolgoznak, így évente leg­feljebb három-négy alkalom­mal tudunk találkozni. A „kicsik”, az ikerfiúk közép­iskolába járnak. Most végzik az első évfolymot és mind­ketten egyre komolyabban sportolnak, így leginkább ők határozzák meg mostanság a programjainkat. Röplabdáz- nak és természetesen szinte minden hétvégére jut vala­milyen mérkőzés, mi pedig a feleségemmel általában el­kísérjük őket. Legutóbb pél­dául az ország másik szegle­tébe, Zalaegerszegre vittük őket meccsre, tehát valójá­ban közös családi kirándu­lásnak is betudható egy-egy ilyen torna. EMELLETT SZERETÜNK stran­dolni járni, illetve számom­ra a kertészkedés jelenti a tökéletes kikapcsolódást. A főzésbe ellenben sosem ütöm bele az orromat, ez elsősorban a feleségem „szakterülete”. Tisztelem és becsülöm azokat, akik ér­tenek ilyesmihez, jómagam azonban legfeljebb a hozzá­valók beszerzésében tudok segédkezni. No meg persze az elkészült finomságok „el­pusztításában” is nagyon szívesen részt veszek.- MEGLEHETŐSEN zsúfoltak a hétköznapjaim, hétfőtől pén­tekig reggeltől estig tárgya­lok, ügyet intézek, a felme­rülő problémákat kezelem, így ha csak tehetem, a szom­batot és a vasárnapot teljes mértékben a családomnak szentelem. Szerencsére épp a hétközbeni rohanásnak köszönhetően a hétvégéink viszonylag nyugodtak lehet­nek. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy ilyenkor be kelljen mennem a céghez, ha valami gond van, a legtöbb esetben telefonon meg tud­juk oldani. A hétvége tehát elsősorban a gyerekeké. Iga­zi nagycsalád a miénk, hi­szen négy gyermekem van. A NAGYOK félig-meddig már kirepültek, bár bölcsész fiam még velünk él, szeren­csére sikerült a szakmájá­ban elhelyezkednie, a levél­tárban dolgozik. Lányomé- kat viszont meglehetősen messzire sodorta az élet. Ők Gasztrokönyv a hintában furcsa Hiába mesterszakács apa, néha mégis „jobb” a menzai koszt HORVÁTH ISTVÁN, AZ ALFA NOVA KFT. TERÜLETI IGAZGATÓJA Oklevelek veszik körül őket Törjék Attila mesterszakács nemcsak egy olimpiai arany­érem tulajdonosa, de az Auguste Escoffier francia gasztronómiai lovagrend tag­ja is. London-chicken helyett az Ati-chickennel csábítja el családját, bár a lánya legin­kább a nagyi főztjét kedveli. Joó Zsuzsa törjek Attila mesterszakács olimpai bajnoki aranyérmét 2008-ban szerezte a szakácsolim­pián Erfurtban. EGYÉNI kiállítóként vettem részt az olimpián, ahol aranyérmet nyertem - idézi fel a sok évvel ezelőtti eseményeket Attila, aki a klasszikus hidegkonyhai kategó­riában tette próbára tudását ­Sokat tettem azért, hogy idáig eljussak, tizenhét éves koromban már Németországban dolgoztam, de más „praktikát” is bevetettem: a verseny előtt minden magyarok sámánjától, táltosától kértem ál­dást - meséli otthona konyhájá­ban, melynek falán ott lóg egy-két oklevél, egykori gasztro­nómiai vetélkedések emlékei. SZÉPSÉG Egyszerre parkol le autónk a ház előtt. Délután öt jócskán elmúlt.- Pedig nagyon siettem. Remé­lem, Zsuzsi itthon van. A házigazda, Törjék Attila bel­jebb invitál, felesége, Zsuzsa az előszobában fogad bennünket.- Ilyen rohanás minden hét­köznapunk - mondja a mester­szakács. A konyhában ülünk le, kezünkben capuccinóval. lói esik mindenkinek egy kis pihe­nés, csevegés. Ma este úgy tűnik, nincsen vacsorafőzés.- Hétvégén annál inkább! Nem csak a férjem, én is gyak­ran fogom kezembe a fakanalat, de inkább csak a magyaros, ha­gyományos ételeket készítem. Attila pár éve még próbálkozott különlegességekkel, például na­rancsos hússal. Hát, udvaria­san megköszöntük, majd mondtuk, máskor ne fáradjon ilyennel... Lányom kedvence viszont a mama és nem az apa főztje - árulja el Zsuzsa. Attila hozzáfűzi, nagyon em­lékszik arra, amikor a lánya megjegyezte neki egy finom ebéd után, hogy „jó-jó, amit főz­tél apa, de a menzai azért jobb...” Ekkor rájött, a gyerekeknek nem kellenek nagy kunsztok.- Az ilyen „hajlamaimat” ak­kor élem ki, amikor egy-egy neves, ismert embernek kell főznöm. A jövő héten pél­dául egy miniszternek. Neki kakaós szür- kemarha-bélszínt és mángoldos boros harcsát készítek haltejpap- rikással. Jól hangzik ugye? Hát... nem is tudjuk, nem rossz a brassói sem. Zsuzsa elmeséli, lassan már 25 esztendeje házasok Attilával, két gyermekük született, akik lassan kirepülnek otthonról.- Házassági évfordulónkat természetesen egy étteremben ünnepeljük meg. Mert jó érzés, ha végre nem én főzök, hanem engem szolgálnak ki. Szolnokon is vannak remek éttermek, igazi ' 1 ul KOVESDY ZSOLT, KUNSZENTMÁRTON PLÉBÁNOSA д|«*6 Kedves Zsolt atya! Nagy a súly a vállamon... Remek ál­lásajánlatot kaptam. Olyan beosztásra és olyan fizetésre tettek ígéretet, amire mindig is vágytam. Egy a bökkenő: a munkahely Münchenben van. Nekem pedig itt a csa­ládom: a feleségem és a két kicsi gyerekem. Páromat ideköti a munkája, a kisfi­úk nemrégen kezdték el az iskolát. Hazajönni csak ha­vonta tudnék pár napra, ma­ximum egy hétre, inkább ke­vesebbre. Itthon viszont nin­csen jelenleg munkahelyem. Várjak egy jobb lehetőségre szülőhazámban? Vagy bele­vágjak a jól fizető ismeret­lenbe? Mikor nyerek, mikor veszítek többet? Napok óta ezen rágódom, Zsolt atya... Mit tegyek? Kérem, hogy döntése, ne tő­lem függjön, mert esendő va­gyok én is. A feleségével min­denképpen beszélgessenek arról, hogy mit nyernek, ha elfogadja, és mit veszítenek. Ugyanígy gondolják végig, hogy jelenleg milyen örömeik és bánataik vannak a jelen helyzetben. Sőt írják le, akár külön-külön, és egyeztessék a helyzetet. Milyen fejlődési lehetőségük van most, és mi­lyen a kinti munkával és után. Ha a messzeséget választják, beszéljék meg a szabályokat, hogy mikor jön haza, hogyan tartja a kapcsolatot a feleségé­vel és a gyerekekkel (skype?), sőt azt is, amit a „főnöknek” nem kell tudnia, hogy meddig vállalja a munkát, mikor lesz annak vége, hol az alagút vége, és a munkába itthon milyenek a visszatérési esélyek. „Szeren­csét próbálni” hozzátartozik az élet kihívásaihoz, de szemben áll ezzel a biztonságos, kevés­bé kifizetődő, de jelenleg nem létező munkahellyel. Elindulni, tanulni, tapasztalatot szerezni, ugyanakkor felelősséget vállal­ni, hűségben élni, otthon jelen lenni, bizony, egymásnak ellent mondhatnak. Ez a döntés nem csak az Ön „ügye”. A feleségé­vel közös döntés, sőt, kaland. Kérem, a gyermekeket is tájé­koztassák a döntésről, és a kö­vetkezményekről. És hát... ott van a lelki teher, hogy a felesége tartja el, pedig fordítva szép... Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Zsolt atya Önnek is segíthes­sen megtalálni a kiutat! E-MAIL CÍMÜNK: atyavilag.ujneplap@gmail.com LEVÉLCÍMÜNK: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. A "ÉT LÁNYA « I Órákat el lehet töl­teni a kerti hintá­ban. Nincs is jobb. mint itt olvasgatni, kávézni - vallja a Törjék házaspár

Next

/
Oldalképek
Tartalom