Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-12 / 110. szám

2015. MÁJUS 12., KEDD KOZELET A legerősebb ellenzéki párt. a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Andrzej Duda a voksok 34,5 száza­lékával nyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját a kormányzó Polgári Platform által támoga­tott. jelenleg hivatalban lévő Bronislaw Komorowski előtt (33.1%). A független Pawel Kukiz 20.5 szá­zalékkal a harmadik lett. A második forduló az elemzők szerint Duda győzelmét hozhatja. * , I & m m jjpjt Demonstrálnak az ápolók egészségügy Aki ápol, gyógyít, gondoz, nem ér rá magával foglalkozni Ápolók, gondozók, kórházi alkalmazottak: százezer fő, ők az egészségügy „háttérharcosai,” akik nélkül leállna a rendszer, mégsem kapnak kellő figyelmet HÍRSÁV Szerdától csökken a benzin ára bruttó 2 forinttal mérsékli a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szer­dán a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik. A csökken­téssel a 95-ös benzin lite­renkénti átlagára 375-376 forintra mérséklődik, a gáz­olajé 380-381 forint marad. LMP: kevés a kormány korrupcióellenes terve nem tartja elégségesnek a korrupció leleplezéséhez a büntető törvénykönyv (Btk.) kormány által kezdeménye­zett módosítását az LMP, ezért csak módosító javaslataikkal együtt támogatja azt. Széle­sebb körben biztosítanák a büntetés korlátlan enyhítésé­nek lehetőségét a teljes körű, feltáró vallomást tevők számá­ra, és a feljelentés elmulasz­tását a hivatalos személyek mellett gazdasági szervezetek esetében is bűncselekmény­nek minősítenék. Romániában is jön a vasárnapi boltbezárás? zárva tartásra kötelezné vasárnaponként a 2500 négy­zetméternél nagyobb hiper­marketeket az ellenzéki jobb­közép Nemzeti Liberális Párt (PNL) két képviselője. Nini Sapunaru és Tinel Gheorghe szerint ennek köszönhetően fellendülhetne a hagyomá­nyos kereskedelem. Gazda­sági elemzők fenntartásaikat fejezték ki a kezdeményezés sikerével kapcsolatban. Elhunyt az euró atyja, Lámfalussy Sándor életének 87. évében elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexand­re Lamfalussy) a magyar szár­mazású belga közgazdász, az „euró atyja”. Lámfalussy nagy szerepet játszott a közös európai valuta megteremté­sében, a Delors-bizottság tag­jaként (1988-1989) részt vett az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidol­gozásában, Az ápolók nemzetközi napja alkalmából a Magyar Egész­ségügyi Szakdolgozói Kama­ra demonstrációt szervez ma a fővárosi Hősök terére. Az Egészségügyről Akciószö­vetséggel közösen hívják fel a figyelmét az egészségügy finanszírozási, oktatási és szociális problémáira. Csejk Miklós Több mint 130 országban ki­emelkedő jelentőségű nap má­jus 12-e, fontos, hogy a társa­dalom figyelmét is felhívják az érintettek a problémákra. „Magyarországon évek óta az a tendencia, hogy fogy az egész­ségügyben dolgozók létszáma - mondta lapunk kérdésére Balogh Zoltán a Magyar Egész­ségügyi Szakdolgozói kamara elnöke. - Az orvosok fogyásá­val széles körben foglalkoz­nak, de a több mint százezres szakápolói gárdával már kevés­bé. Pedig - szemben az orvosi migrációval - az egészségügyi szakdolgozók között a hivatalo­san külföldön munkát vállalók száma évről évre növekszik. Magyarországon az OECD át­laghoz képest, tízmillió lakosra vetítve, 2000 orvos hiányzik és 26 ezer szakdolgozó.” Az elnök lapunknak kifejtet­te: ha a várható életkor növe­kedésével kapcsolatos tenden­ciák nem változnak, akkor a jövőben nemcsak sokkal több beteget, hanem sokkal több rosszabb állapotú beteget kell majd sokkal hosszabb ideig el­látni. A problémát a csökkenő szakdolgozói személyzet egyre kevésbé lesz képes kezelni, s megszakította a sztrájktár,gya- lásokat a Kormánnyal a Szociá­lis Ágazati Sztrájkbizottság hét­főn az egyeztetések eredményte­lensége miatt - áll a sztrájkbi­zottság lapunkhoz eljuttatott közleményében. a szakszervezetek bírósághoz fordulnak a sztrájk idején bizto­sítandó még elégséges szolgálta­mindez egy botrányosan alul­finanszírozott egészségügyi rendszerben történik. „A szakdolgozók átlagkerese­te bruttó 143 ezer forint körül mozgott tavaly, ez 103 ezer fo­rinttal volt kevesebb, mint a nemzetgazdasági átlag - mond­ta lapunknak Balogh Zoltán. - Nemcsak bérharcról van szó. Az egészségügyben is szükség lenne életpályamodellre, mely­ben az oktatás és a szociális juttatások is kiemelt szerepet kapnak. Ha valaki képzi magát, az kevésbé jelenik meg pilla­natnyilag a rendszerben jutta­tások formájában, vagyis arról tás megállapítása érdekében. A szociális ágazat - köztük az egészségügyi dolgozókkal -, a követeléseinek nyomatékosítá­sára a sztrájkbizottság május 29-re vonulásos demonstrációt szervez, és felhívja az ágazat valamennyi dolgozóját és ellá­tottját, hogy részvételével támo­gassa őket. van szó, hogy nem motiváljuk a fiatalabb kollégákat, hogy több­lettudásra tegyenek szert.” Szociális juttatások terén a szakdolgozói kamarai elnök szerint a családalapítás vagy a munkába állás támogatása a legfontosabb, de ide tartozik a nővérszállások kérdésköre is. „Elengedhetetlen lenne, hogy megfelelő minőségű és mennyi­ségű ápolást segítő eszköz álljon a szakápolók rendelkezésére - mondja Balogh. - Mindezek mellett ágazati szinten fontos lenne egy egységes új arculatú megjelenés is, ami a jobb mi­nőségű munka- és védőruházat megvásárlásának támogatásá­val valósulhatna meg.” Az egészségügyi szakmában többen hangsúlyozzák, hogy az egészségügyi ágazat érdek- érvényesítő szerepe más ága­zatokhoz képes gyengébbnek tűnik a rendszerváltás óta. Az okokat firtatva Balogh Zoltán szakdolgozói kamarai elnök azt emelte ki, hogy aki szolgál, ápol, gyógyít, gondoz, az kevés­bé helyezi a saját önérdekét elő­térbe. Az igazságügyi tárca nem támogatja a halálbüntetést parlament „A kormány nem tárgyal halálbüntetésről szó­ló előterjesztést, azonban az igazságügyi miniszter ellenzi az életet érintő, visszafordítha­tatlan döntést” - hangoztatta tegnap a parlamentben Répássy Róbert. Az igazságügyi tárca államtitkára szerint a tényleges életfogytiglan alkalmazását kell megvédeni. „Az életfogytig tartó börtön rosszabb, mint a halál” - mondta Répássy. Az államtitkárt Vejkey Imre kérdezte a kormány állás­pontjáról a halálbüntetésről. A KDNP-s honatya arra em­lékeztetett: a társadalomra veszélyes elkövetőket ma bör­tönbe zárják, amikor ez a fajta elkülönítés lehetetlen volt, éltek a halálbüntetéssel. A 21. szá­zad Magyarországában olyan büntetés-végrehajtási eszközök vannak, amelyekkel ártalmat­lanná lehet tenni az elkövető­ket. Vejkey szerint a halálbün­tetés esetén nem lehet jóvátenni a téves ítéleteket, s erkölcsi fele­lősség terhelné a törvényhozó­kat, ha a kommunista diktatúra után újra bevezetnék. A Kúria elnöke, Darák Péter azt mondta, e büntetési nem be­vezetését a Magyarország által aláírt nemzetközi dokumentu­mok nem teszik lehetővé. „A magyar gazdaság jó pá­lyán van, és egyre több nem­zetközi elemző jelzi ennek a pályának a tarthatóságát” - hangoztatta tegnap a gazdasági miniszter. Az LMP szerint Var­ga Mihály szemfényvesztésről beszélt, mert a gazdaságot a multik húzták és kiszórták az uniós fejlesztési forrásokat. A Jobbik szerint mese a robogó gazdaság, mivel Magyarország összeszerelő üzem státuszban van. Az MSZP úgy vélte, a hitel- minősítők továbbra is bóvli­kategóriában tartják Magyar- országot. Az igazságügyi bizottsága tegnap a folyamatban lévő bün­tetőeljárás miatt elutasította a brókerbotrányok vizsgálatára, az ellenzék által javasolt bizott­ságok létrehozását. ■ É. S. Megszakított sztrájktárgyalás, újabb vonulás Cameront figyelmezteti Kelet-Európa LONDON Népszavazás az EU-tagságról, a szabad munkaerő-áramlás korlátozása A Kelet-európai EU-tagállamok politikusai arra figyelmeztetik David Cameron brit miniszter­elnököt, hogy az Unión belüli szabad munkaerőmozgás alap­elve „szent és sérthetetlen” - írta hétfőn a Financial Times. A múlt heti brit választásokon abszolút győzelmet szerzett Konzervatív Párt miniszterelnöke korábban többször beszélt arról, hogy felül­vizsgálnák a brit EU-tagság né­hány kérdését, egyebek mellett a munkaerőmozgás szabályozását. Cameron a választási ígére­téhez híven máris kijelentette: történjék bármi, nem lesz olyan kormány miniszterelnöke, amelyiknek a programjában nem szerepel a népszavazás a brit EU-tagságról. A referen­dumra 2017 végéig sort kerí­tenek, de addig is tárgyalni akarnak az Unióval a szabad munkaerőáramlás kérdéséről, középpontban az EU-társálla- mokból érkező munkavállalók bevártdorlási szabályairól. A Financial Times szerint Nagy-Britannia hagyományos kelet-európai szövetségesei „már készülnek a harcra” a munkaerőmozgáshoz fűződő jog védelmében. Takács Sza­bolcs, az európai uniós ügye­kért felelős államtitkár szerint a szabad munkaerőmozgás az EU egyik legnagyobb vívmá­nya, a magyar dolgozók „EU-ál- lampolgárok, akiknek szabad jpguk a munkavállalás más eu­rópai országokban” - mondta a politikus a gazdasági lapnak nyilatkozva. Rafal Trzaskowksi lengyel EU-ügyi miniszter kijelentette: készek tárgyalni az EU egyes kérdéseiről, ugyanakkor „jól ismert, hogy mi az, amit át­hághatatlannak tekintünk”. Hozzátette: Lengyelország­nak stratégiai érdeke, hogy Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió tagja legyen, de ez nem azt jelenti, hogy Varsó „bármibe beleegyezik”. A szlo­vák EU-ügyi miniszter Peter Javorcik a lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez a jog „érinthetetlen”. ■ MW Cameron betartaná az ígéretét Könnyen lerohanhatnák az oroszok Ukrajnát offenzíva Oroszország olyan katonai képességeket vont ösz- sze az ukrán határ mentén, va­lamint Ukrajnán belül is, hogy újabb támadási szándék esetén gyors akciót tudna indítani Ke- let-Ukrajnában - mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. „Az elmúlt hetekben Orosz­ország tovább támogatta a sze- paratistákat nehézfegyverekkel, tüzérséggel, légvédelmi rend­szerekkel, kiképzéssel, vala­mint saját erőkkel is” - közölte. Az atlanti szövetség főtitkára szerint ez ellentétes a kelet-uk­rajnai helyzet békés, politikai eszközökkel történő rendezésé­nek előfeltételeit megteremteni hivatott minszki megállapodás­csomaggal, s megerősítette a NA­TO álláspontját, hogy az ukrajnai válságot a fehérorosz fővárosban Ukrajna és Oroszország, vala­mint Németország és Franciaor­szág csúcsvezetője által kidolgo­zott terv szerint kell megoldani. Azt természetesen a NATO sem tudja, mik az orosz szán­dékok - tette hozzá a főtitkár, de az erőösszevonást „mély­séges aggodalommal” szemlé­lik Brüsszelben. Felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával, tartsa tiszteletben a demarkáci­ós vonalat, és érvényesítse be­folyását a szeparatisták között a minszki megállapodás betar­tása érdekében. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom