Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-08 / 82. szám
2015. ÁPRILIS 8., SZERDA 5 GAZDASÁG - BELFÖLD Nőhet a visszatentes öngondoskodás Tízmüliárd forint fölött lehet az idei kedvezmény Önkéntes nyugdíjpénztári szja-visszatérítés (millió forint) 8000 2009-2013 NYESZ-adóvisszatérítés (millió forint) 2009-2013 VOGRAFIKA FORRÁS: NAV A nyugdíjpénztári tagok nem használják ki teljesen a lehetséges adókedvezményt BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. április 2.) Dátum ft Malmi búza 2015. május 52900 Malmi búza Index 2015. május 52900 Takarmánybúza 2015. május 49 250 Takarmánykukorica 2015. május 40650 Takarmánykukorica 2015. július 41300 Takarmánykukorica 2015. november 43400 Takarmánykukorica index 2015. május 40650 Takarmánykukorica index 2015. július 41300 Takarmánykukorica index 2015. november 43400 Takarmányárpa 2015. augusztus 44500 3lajnapraforgó 2015. május 109500 Olajnapraforgó index 2015. május 109500 Repce 2015. augusztus 102000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. április 7.) □ €/Ft 298,45-0,23 Ft □ $/Ft 275,07 3,06 Ft □ CHF/Ft 285,25-0,53 Ft □ €/$ 1,0851-0,0176 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. április 7.) Vételi Eladási Budapest Bank 290,13 308,07 CIB Bank 287,11 311,03 Citibank 287,10 311,84 Erste Bank 290,72 307,46 FHB Bank 290,33 307,67 K&H Bank 290,59 307,33 MKB Bank 289,34 307,86 OTP Bank 289,82 306,52 Raiffeisen Bank 295,99 301,97 Többlettel zártak, csökkentik az élelmiszerek áfáját Románia Júniustól 9 százalékra csökkentik minden élelmiszer és alkoholmentes ital áfáját - jelentette be Victor Ponta miniszterelnök. Az áfa 24 százalékos, az új adótörvénykönyv jövő évtől 20 százalékra csökkentené. A kabinet most sürgősségi rendeleftel hozza előre a 2016 januártól tervezett adócsökkentő intézkedések egyikét, amelyeket a parlamenti elfogadásra váró új adótörvénykönyv irányoz elő. A román költségvetés 5 milliárd lejes (340 milliárd forint) hiány helyett 5 milliárdos többlettel zárta az idei első negyedévet és így máris megvan az áfacsökkentés fedezete. ■ MTI Megugrottak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni befizetések, emellett a nyugdíjbiztosításokba is befolyt több mint 12 milliárd forint. A növekvő öngondoskodási kedv miatt az adó-visszatérítés volumene is jóval nagyobb lehet. Herman Bernadett A tavalyi 7,75 milliárd után az idén 10 milliárd forint fölötti összeget fizethet vissza az állam a nyugdíjcélú megtakarítások után. Most ugyanis már háromféle terméknél lehet a kedvezményt igénybe venni: az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékos- sági számla (NYESZ) mellett már a nyugdíjbiztosításba történő befizetésekre is jár visz- szatérítés. A jogszabály szerint mindegyik termékre 20 százalékos visszatérítés jár a személyi jövedelemadóból (szja), amelynek maximuma a pénztár esetében 150 ezer, a biztosításoknál 130 ezer, a NYESZ-nél pedig 100 ezer, illetve a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 ezer forint. Annyi megkötés van még a szabályozásban, hogy a háromféle megtakarítás után összesen csak 280 ezer forintot lehet visszaigényelni. Az újdonságként induló nyugdíjbiztosítások díjbevétele tavaly a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 12,6 milliárd forint volt. Összesen több mint 68 ezer szerződést kötöttek, ezek az ügyfelek most bő 2,5 milliárd forinttal gyarapíthatják tovább a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) érkező visszafizetéseknek köszönhetően a számláikat. Ennél lényegesen nagyobb tétel az, ami az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre jár: 2013-ban náluk 49,4 milliárd forint volt az egyéni tagdíjbefizetés, és a NAV áprilistól már nézi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a tagok hány százaléka teljesíti a magánnyugdíjpénztáraknál a kötelező tagdíjbefizetéseket. Négy intézmény van már csak a piacon, ezek között két olyan volt, amelyik márciusra nem tudta elérni azt a 70 százalékos limitet, ami ahhoz kell, hogy a jegybank ne rendelje el fél év után a pénztár végelszámolását. adatai szerint ezek után nem egészen 5,4 milliárd forintot igényeltek vissza az adózók. Az adatokból látszik, hogy a nyugdíjpénztári tagok nem használják ki teljes mértékben az adókedvezményt, a lehetséges 20 helyett csak körülbelül 11 százalékot tesz ki a visszatérítés összege. Az alacsony kihasználtság egyik oka az, hogy ha valaki többféle pénztárba is fizet, akkor választhat, hová menjen a visszatérítés, és az egészség- pénztárak ebből a szempontból előnyt élveznek. A teljes pénztári szektor egyéni befizetései után tavaly 7,87 milliárd adót térítettek vissza, ebből 2,68 milliárd forint ment az MKB Magánnyugdíjpénztárnál márciusban 60 százalékon állt a tagdíjfizetési arány, a Szövetség Nyugdíj- pénztárnál a múlt hónapban 64 százaléknál tartottak. Ebben a két pénztárban van a körülbelül 60 ezer fős magán-nyugdíjpénztári tagság negyede. A Horizontnál és a Budapest Magánnyugdíjpénztárnál már a tagság 80 százaléka fizeti a tagdíjat. az egészségkasszákba. Tavaly viszont mind az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, mint az egészségpénztáraknál markánsan, mindkét pénztártípus esetében több mint 26 százalékkal nőtt az egyéni tagdíjfizetések volumene. Ha az adó-visszaigénylés is ilyen ütemben növekszik, az idén a 10 milliárd forintot is megközelítheti az adóhatóságtól a pénztárakba érkező pénzösszeg. Ha az arányok a korábbi éveknek megfelelően alakulnak, ennek a kétharmadát kaphatják meg a nyugdíjkasszák. A harmadik nyugdíjcélú megtakarítási termék, a NYESZ esetében tavaly több mint 13 százalékkal csökkent az adó-visszatérítés mennyisége, ami a megtakarítás népszerűségének visszaesésével is magyarázható. A NYESZ-re- a pénztárakhoz hasonlóan- 2010-ig még 30 százalékos adókedvezmény járt, abban az adóévben 3 milliárd forint fölött kaptak vissza a megtakarítók. A csökkenő adókedvezmény dacára a megtakarítás népszerűsége 2011-2012 során töretlen maradt, így az adókedvezmény összesen 2,7 milliárd forint körül alakult, tavaly viszont már a 2,4 milliárd forintot sem érte el. Eddig közel 130 ezer nő ment 40 év munka után nyugdíjba KORKEDVEZMÉNYES 2011 Óta 129 ezer 605 nő élt a 40 év utáni kedvezményes nyugdíjazásának lehetőségével - derül ki az Emmi parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Rétvári Bence az LMP-s Schmuck Erzsébet érdeklődésére leírta, hogy 2011- ben 48 ezer 174 fő, 2012-ben 29 ezer 283 fő, 2013-ban 25 ezer 021 fő, míg 2014-ben 27 ezer 127 nő igényelte a kedvezményes nyugdíjjogosultságot. Az első évi felfutás után így az utóbbi években 25-29 ezer nő élhet évente a 40 év utáni kedvezményes nyugdíjazással. Az előző évek nyugdíjemelésének hatásait is beleszámolva a 2011 óta meglévő lehetőség évenként mint 20-30 milliárd plusz forinttal terheli meg a költségvetést. ■ Évente plusz 20-30 milliárd forinttal nagyobb terhet jelent a büdzsének ez a nyugdíjforma 2011-ben még 26,2 milliárd költött az állam a hők 40 évi utáni kedvezményes nyugdíjára. 2012-ben 105,1 milliár- dot miközben az előirányzat eredetileg 60,9 milliárd forint volt. 2013-ban 137,7 milliárdot (133,6 milliárdot terveztek), míg 2014-ben már 164 milli- árdba került a nők korkedvezményes nyugdíja a büdzsének (161,9 milliárd volt az előirányzat). Az idei évi büdzsében a szolgálatfüggő nyugellátásokra összesen 185,2 milliárd forintot terveztek. Az öregségi nyugdíjakra egyébként összesen az idén 2440,5 milliárd forintot kalkuláltak, az özvegyi nyugellátásokra 344,3 milliárd fo- 'rintot. A Jobbik aláírásgyűjtést, az MSZP pedig országgyűlési határozatot kezdeményezett nemrég, hogy az átlagosan 4 évvel rövidebb ideig élő férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 évi munkaviszony után. A Jobbik bírálta, hogy megszűntek a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségei és munkakörtől függetlenül mindenkire a 65 éves korhatár vonatkozik. A párt szerint szinte lehetetlenné vált az, hogy valaki egészség- ügyi állapota miatt mehessen nyugdíjba 40 év után. ■ É. S. Magánnyugdíj: most már figyelik Miután tavaly lecsökkentették, most megemelnék a béreket polgármesterek Módosító javaslat - TOOSZ: több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik Átszabná a kistelepülések polgármestereinek bérezési rendszerét egy fideszes módosító indítvány. Boldog István javaslata szerint az 500 fő alatti települések vezetői a helyettes államtitkárok alapilletményének nem a 20, hanem a 30 százalékát kapnák, 501 és 1500 lakos között 40- ről 50 százalékra emelkedne a bér. A tízezer fő alatti települések esetében megkülönböztetnék az 1501 és 5000 lakosú, valamint az efölötti kategóriát - utóbbiban 5 százalék emelést javasolva. Az önkormányzati törvény módosításával tavaly októberben jelentősen csökkent a polgármesterek fizetése és a költségtérítés is. Az indok az volt, hogy az állam számos feladatot átvett a helyi önkormányzatoktól. Boldog István szerint a módosításra azért lenne szükség, mert miközben az 1500 fő alatti települések vezetői sok helyütt a hivatali munka mellett pályázatírással, a közmunka megszervezésével, a közfoglalkoztatás irányításával is foglalkoznak, nem ritkán például polgárőrként is tevékenykednek, jóval kevesebb pénzre jogosultak, mint a nagyobb települések vezetői. Lényegében 24 órás szolgálatot látnak el, és a korábbi szabályozáshoz képest méltánytalanul kerültek hátrányosabb helyzetbe. A Vüággazdaság üzleti napilap számítása szerint mintegy 2,5 milliárd forint éves költséggel járna a javaslat elfogadása. A mintegy 3200 önkormányzatból 2266 polgármestert érintene kedvezőbben. Jelenleg több száz kistelepülési vezető gyakorlatilag közmunkásbérért dolgozik, ráadásul a polgármesteri fizetéseket a helyi bevételekből vagy a maradék állami támogatásból kell finanszírozni” - közölte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy minden emelésnek örülnek, de ez a módosító indítvány nem jelent igazi megoldást a problémára. Egy 500 fő alatti kistelepülésen, ahol nem vetettek ki helyi adókat, a most javasolt havi 224 ezer forint polgármesteri fizetést nyilvánvalóan csak a feladatok ellátására érkező állami támogatásból lehet finanszírozni, ami 4 millió forint. Ennek az összegnek több mint a felét elvinné a bér. Schmidt szerint a polgármesteri bérek összegének be kellene kerülni az önkormányzatok feladatfinanszírozásába, és a települések által fenntartott intézmények számát és feladatait is figyelembe kellene venni a fizetések megállapításakor. A legjobb megoldásnak a 2014-es módosítás előtti állapot visszaállítását tartja. A TÖOSZ egyébként korábban már összeállított egy javaslatcsomagot a polgár- mesteri bérezéssel kapcsolatban, ami átláthatóan és a szükségleteknek megfelelően szabályozná ezt a területet. ■ MW Települések és a fizetések Eredeti Javasolt Különbség Különbségre rakodó munkáltatói bérköltség Települések száma Éves többletköltség összesen (millió forint) Településnagyság (fő) polgármesteri fizetés 0-500 149 580 224370 74790 21315 1127 1300 501-1500 299160 373950 74 790 21315 1008 1162 1501-5 000 448 740 448 740745 5 001-10 000 448 740 486135 37 395 10658 131 76 10 001-30 000 523530- 523 53011230 001598320 59832054Mindösszesen 2 538
