Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-07 / 81. szám
2015. ÁPRILIS 7., KEDD GAZDASAG 7 Ápolókat minden mennyiségben munkaerőpiac Az állam csak a statisztikailag kimutatható munkaerőhiány ellen lép fel v ' ■ ■ ■ ■ ■ Miként érinti a munkaerőhiány a céget? (a válaszadók százalékában) в Globális m munkaerőpiac Csökken az ügyfelek kiszolgálásának képessége Csökken a versenyképesség, a produktivitás Alacsonyabb az alkalmazottak elkötelezettsége Csökkenő kreativitás Magasabb kompenzációs költségek Növekvő fluktuáció I Magyar munkaerőpiac 122 22 27 20 FORRÁS: MANPOWER, 2014 Informatikusból nincs elég, de az elvándorlás miatt nem is megoldott az utánpótlásuk Vájárokat és ápolókat is állami támogatással képezhetnek ősztől az átalakuló szakképzés keretében, mert hiányszakmának számítanak. A hozzáértők azonban figyelmeztetnek: vannak olyan szakemberek, akikből akár néhány tucatnak a hiánya is működésképtelenné teheti az országot. Az államnak elsősorban az ő pótlásukról kellene gondoskodnia. Haiman Éva Az államnak az az elsődleges érdeke, hogy azoknak a szakembereknek a képzését támogassa, amelyekből ha nincs elegendő, az akár az ország működését is megbéníthatja - állítja a Manpower Business Solution cégvezetője. G. Nagy Balázs szerint ezért van szükség az orvosok, ápolók, tanárok, szociális vagy rendészeti dolgozók számára kiszámítható életpá- lya-modellre és olyan fizetésre, amely garantálja az oktatás, az egészségügy, a rendészet vagy a szociális ágazat, tehát az alapfunkciók működőképességét. A piaci kereslet miatt kialakult munkaerőhányt viszont szerinte nem központi irányítással, hanem a cégekkel együttműködve, a vállalatokat segítve kellene az államnak enyhítenie. A vállalatok a saját igényeikhez mérten maguk szervezhetnék meg a képzéseket adott esetben a náluk hagyott szakképzési hozzájárulásból - mondja G. Nagy Balázs. Szerinte a munkaerőhiány kapcsán az állam is sokszor abba a hibába esik, hogy figyelmen kívül hagyja, ez nem csupán volumen kérdése. Vannak ugyanis olyan szakmák, amelyekből nem kell ezres, de még százas nagyságrendben sem szakember - ilyenek a speciális orvosszakmák, vagy IT-programnyelvek -, viszont hiányuk akár cégeket, akár projekteket képes megbénítani, illetve az orvosok esetében akár a várólistákat is jelentősen növelni. A globális munkaerőpiac elszívóhatásától szintén nem szabad eltekinteni. Ez ugyan a szakmunkások esetében is érvényesül bizonyos mértékben, ám sokkal erőteljesebb az olyan, nyelveket beszélő, magasan kvalifikált munkaerő esetében, amilyen az orvos vagy az informatikus. Az elmúlt tíz évben hivatalos adatok szerint is több mint 16 ezer orvos és ápoló távozott az országból, egyes speciális orvosi területeken már ijesztő a hiány. A hazai GDP 12 százalékát előállító cégeket tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint pedig tízezer IT-állás betöltetlen. Az egészségügyiek elvándorlását egyelőre képtelen kezelni a kormány, hiába kínálnak ösztöndíjat a hiányszakmákra jelentkező kezdő orvosoknak, amellyel akár a szakorvosi bér kétszeresét is megkereshetik, az elmúlt tíz évben a kivándorlók nagyjából 50 százalékán állandósult a még szakvizsga előtt álló általános orvosok aránya, sőt, tavaly ismét 14 százalékkal nőtt a 29 év alatti elvándorló orvosok száma. Az egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szervezeteknél láthatóan hatékonyabban lobbizik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely hosszas, kitartó munkával elérte, hogy a kormány egyik legfontosabb célja a szakmunkásképzés becsületének helyreállítása legyen, és ennek érdekében még a képzést is teljességgel a kamara igényeire szabják. „Egy rossz diplománál, amellyel nem lehet elhelyezkedni, többet ér egy jó szakmunkás-bizonyítvány” - hangzik az új kormányzati szlogen, amelyet olyannyira komolyan gondolnak, hogy idén szeptembertől az 500 szakközépiskola és szakiskola felügyelete a Kle- belsberg Központtól a Nemzet- gazdasági Minisztériumhoz kerül. A kormány viszont már Juttatások 2015-ben a magyar cégek többsége, 68 százaléka tervez idén létszámbővítést a Hay Group tanácsadó cég felmérése szerint, negyedük viszont elbocsátásokkal számol. Miután mindkét csoportban tíz százalékos létszám-változást terveznek, a munkahelyek számának enyhe növekedése várható majd. A felmérés rákérdezett a juttatásokra is: amellyel kapcsolatelőre meghirdette, megyénként és a fővárosra lebontva, mely szakképzéseket fogja a 2015/2016-os tanévben támogatni. A korlátlanul támogatott- költségvetési hozzájárulásra korlátlanul jogosult - körbe csupán az általános ápoló, a csecsemő- és gyermekápoló, a mentőápoló és a gépi forgácsoló tartozik. A legtöbb helyen- vagyis korlátozottan, meghatározott keretszámig - támogatott az épület- és szerkezetlakatos, a gépgyártás-technológiai technikus, az ipari gépész, a központi fűtés- és hálózatszerelő, a pénzügyi és számviteli ügyintéző, a szertan a megkérdezettek 90 százaléka tervezi bonusz kifizetését a tavalyi évi eredmények alapján. A vállalatok többségénél nem emelkedik idén a cafetéria keretösszege, és annak adónövekedését nagyobb részük (57 százalék) teljes mértékben áthárítja a munkavállalókra, a kiesést csak 22 százalék kompenzálja teljes mértékben. számkészítő, a villanyszerelő, az ács, a hegesztő, valamint a szociális gondozó és ápoló. Ez utóbbiak szakképzését valamilyen rejtélyes oknál fogva csak Vas megyében nem támogatja az állam korlátlanul. Ezek részben átfedésben vannak az MKIK által meghatározott hiányszakmákkal, amelyek választására most szakiskolai ösztöndíjjal is igyekszik rásegíteni a kormány. A tanulmányi eredménytől függően havi kemény 10-30 ezer forintot kaphat, aki ősztől ácsnak, eladónak, gazdának, gépi forgácsolónak, hegesztőnek, húsipari termék- gyártónak, géplakatosnak, kőművesnek, műanyag-feldolgozónak, női szabónak, villany- szerelőnek vagy a tavaly újraindított vájárképzés keretében bányamunkásnak tanul. Mindeközben az ápolóknál, akik hiánya már a nagy megyei, fővárosi kórházakban is komoly gondot okoz, legkorábban jövőre tervezik bevezetni az életpályamodellt, és hiába kért kamarájuk bruttó ötven ezer forintos, azonnali béremelést a közelmúltban, arra már ígéretet sem tett a szakállamtitkár. RADOS VIRÁG Megszűnt az üzlet, oda lett a cipő MEGOLDHATATLAN Olvasónk február elején vásárolt egy bőr sportcipőt. Május elején a termék meghibásodott, be is vették javításra. Két hét múlva megszűnt a cipőbolt. ha a cipőbolt jogutód nélkül megszűnik, az ügy nem csak hogy megoldhatatlannak tűnik, de valóban az is. Az igaz, hogy a nem tartós fogyasztási cikkekre, így a lábbelire két év szavatossági idő van. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt a kereskedőnek a hibás árut vagy megjavíttatnia kell díjmentesen, vagy kicserélnie egy ugyanolyanra, vagy visszaadnia az árát. Ha a kifogás körül vita támad, akkor a vásárlást követő fél éven belül a kereskedőnek, azon túl a vásárlónak kell az igazát bizonyítania. más a helyzet az akciós termékekkel, mert, ahogy olvasónk jelezte, a sportcipő az volt. Az akcióban vásárolt árut a forgalmazó nem köteles kicserélni. Ugyanakkor az a kereskedő, aki ad magára, nem értelmezi betű szerint a törvényt, hanem üzletpolitikai okokból foglalkozik a panasz- szal. Ahogyan ezt a cég is tette. rejtély, hogy miért, ha két hét múlva megszűnt (egy plázá- ban működött), hiszen a vállalkozások nem egyik napról a másikra szűnnek meg. Ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll a cég, akkor azt ki lehet deríteni a céginfóból. A felszámoló biztos vagy a végelszámoló felé be lehet nyújtani a követelést a dokumentumokkal együtt. Ha nem sikerül megtalálni az illetőt, vagy a cég valóban megszűnt (amely folyamat valószínűleg már korábban elkezdődött), akkor valóban nincs mit tenni. Bele kell törődni a veszteségbe, illetve a kárba. Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@mediaworks.hu Több helyen adna el többfajta állampapírt az ÁKK alternatíva Barcza György: az értékesítési pontokat a kisebb vidéki városokban bővítheti a Kincstárral való együttműködés Az emberek biztonságosabb megtakarítást választhatnak a brókerbotrány után Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint. Lapunknak azt mondta, hogy szeretnének a vidéki városokban több állampapír-értékesítési pontot nyitni.- A brókerbotrány megváltoztatja-e a belföldi megtakarítók viselkedését és van-e befolyása a külföldiek állampapír-vásárlására?- A Buda-Cash és a Quaestor botrányával az derült ki, hogy a pénzügyi szolgáltató is egy kockázat a befektető számára. Nem csak azt kell mérlegelni, hogy kockázatosabb eszköznek számító részvénybe, részvényhez kötött befektetési alapokba fektet az ember, vagy kisebb kockázatú kötvénybe, állampapírba, esetleg pénzpiaci alapokba, hanem azt is, hogy hova teszi a pénzét. Egy kicsit elfelejtkeztünk arról, hogy az elsődleges szempont a befektetésnél a pénzügyi szolgáltató biztonságossága. Ennek kell az első helyre kerülnie, és csak a második lesz, hogy milyen kockázatú terméket vásárlunk. Ebben, mint adósságkezelő, nem állunk rosszul, mert állampapír - értékesítőkként segítségünkre vannak a nagybankok, amelyek biztonságosabbak, valamint segítség a Magyar Állam- kincstár és a Magyar Posta, amelyek állami tulajdonban vannak, vagyis a legbiztonságosabb szolgáltatók. A brókerbotrány miatt a lakosság befektetési szempontjai megváltozhatnak, azzal szembesülnek, amivel hosszú idő óta szerencsére nem találkoztak. Az olyan pénzügyi szolgáltató, amely kis saját tőkével rendelkezik és nagy befektetett tőke van nála, kockázatot jelent.- A befektetések átrendeződéséből jól jöhet ki az állampapír?- Megvan erre az esély. Az első körben sokan átutalják a Barcza György, az ÁKK vezetője vagyont más szolgáltatóhoz. Ugyanakkor nem könnyű választ adni arra, hogyan hat a magyar állampapírokra a brókerbotrány, mert februárban 0,25 százalékponttal emeltük a lakossági állampapírok kamatát, és kibocsátottunk egy inf- láció+4 százalék kamatprémiu- mú államkötvényt. A magasabb kamatnak önmagában is pozitív hatása van a keresletre.- Lesz e több fajta állampapír és több értékesítési pont?- Szeretnénk mindkettőt. A termékeknél jogi és informatikai háttér kiépítése szükséges. Az értékesítési pontokat pedig a kisebb vidéki városokban bővítheti a Kincstárral való együttműködés. Ott, ahol nagy távolságot kell megtenni a jelenleg működő 54 kincstári ponthoz. Ezekben a városokban nyílhatnak állampénztári irodák, amelyek nem lesznek nyitva minden nap, így a kincstári dolgozók egy héten több városba is eljuthatnak, ami költséghatékony megoldást jelentene. Ilyet korábban senki sem próbált ki, azonban ez a rendszer hosszabb távon számosságban fel is veheti a versenyt a nagybankok hálózatával. Valódi alternatíva lesz a megtakarítóknak az állampapír. ■ Hornyák József