Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-04 / 80. szám
www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.e öeíiV H^4 1004 A EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK Egyházmegyei találkozó április 25-én Egerben az Egri Főegyház megye 310 önálló plébániájának és mintegy 300 fíliájának képviselőtestületi tagjai kapnak meghívást Ternyák Csaba érsektől arra a lelki napra, amely április 25-én 10 órakor kezdődik az Egri Bazilikában. A programban az érseki szentmise mellett előadások, közös imádságok és tanúságtételek szerepelnek. Megáldották a megújult Sárospataki Bazilikát Dr. Dolhai Lajos a vatikáni teológiai bizottságban A hit tisztaságát védelmezik A Szentatya fogadta a bizottság tagjait és megáldotta őket. Képünkön dr. Dolhai Lajos Ferenc pápával A bazilika megáldását követő szentmisén Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében kiemelte: nagyböjt a felkészülés időszaka Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepére, ezért különösen fontos, hogy ezen időszakban figyelmünket Istenre irányítsuk, neki ajánljuk magunkat. A főpásztor köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik valamilyen módon részt vettek a felújításban, s Isten áldását kérte szolgálatukért, hűségükért. A szentmise után sajtótájékoztatón számoltak be a fejlesztésekről. Poncsák Ferenc, a sárospataki Katolikus Egyház- község világi elnöke elmondta: Húsvét Jézus feltámadásának az ünnepe. Ezt még a kevésbé vallásos vagy vallástalan emberek is tudják. A rendszeresen templomba járók, illetve az Egyház liturgiájával együtt élő katolikusok azt is megtanulták, hogy a Húsvét méltó megünnepléséhez hozzátartozik a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat is. „Szent három nap”-nak is mondjuk a nagyhét utolsó napjait, mert ezeken a napokon Egyházunk a megváltó Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékezik. Megváltásunknak ezt a három fontos eseményét úgy is szoktuk emlegetni, mint húsvéti misztériumot. Ez több mint Jézus feltámadása, hiszen Jézus Krisztus az ő küldetését és megváltói művét értünk vállalt szenvedése, halálból való feltámadása és dicsőséges mennybemenetele által teljesítette be. a nagyszabású munka „A Sárospataki Bazilika és a kassai Szent Erzsébet Dóm felújítása” program keretében, közel 850 ezer eures támogatással, az egri főegyházmegye és a hívek anyagi hozzájárulásával valósult meg. Megújult a bazilika külső homlokzata, felújították a barokk orgonát, egy új, Szent Erzsébet életéhez tartozó jelenetet ábrázoló üvegablakot adtak át, megerősítették a templom kifelé dőlő oszlopait, harangjátékot építettek be, lecserélték a tetőzetet és megújult a Bazilika közvetlen környezete is. Szöveg és kép: Szent István Rádió és Televízió A húsvéti misztériumnak tehát három eleme van: Krisztus szenvedése, halála, és feltámadása. Mind a három egyformán fontos és Jézus életének ezeket a drámai eseményeit nem szabad elválasztatnunk egymástól. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a húsvét nemcsak a feltámadás, hanem egyúttal megváltásunk ünnepe is. Hittel valljuk, hogy Jézus Krisztusban az Isten Fia azért lett emberré, hogy megváltson minket. Jézus egész élete, minden szava és minden tette hozzátartozik a megváltás művéhez, mégis főképpen szenvedésével, kereszthalálával és feltámadásával vitte végbe az emberiség megváltását. Ezért mondhatjuk azt, hogy a húsvéti misztérium a megváltásnak, az Tavaly novemberi számunkban örömmel közöltük, hogy Ferenc pápa Dr. Dolhai Lajost, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát 5 éves időtartamra a Vatikáni Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjai közé nevezte ki. A bizottság tagjainak száma harminc, elnöke a Hittani Kongregáció mindenkori prefektusa, tagjait öt évre nevezik ki különféle nemzetiségű, és különböző teológiai iskolákhoz tartozó teológusok közül, akik kiemelkedő tudományos munkásságuk mellett az Egyházi Tanítóhivatal iránti hűségükről is tanúságot tesznek.- Miért olyan fontos a Hittani Kongregáció, melynek tanácsadó testületé ez a bizottság?- A Hittani Kongregációnak régen is, és ma is az a fő feladata, hogy a katolikus egyházban a hit tisztaságát védelmezze, mert a pápa, a püspökök és a papok hűségesen akarják tanítani és továbbadni a keresztény hit igazságait. Létrehozását valami sajátos félelem előzte meg és sürgette. Igen, a félelem. De nem a hétköznapi értelemben vett félelemről van szó, hanem a féltésnek a félelméről. Arról a féltésről, mely nem szeremé, hogy a megváltó Jézus értünk adott és bennünk élő élete csorbulást szenvedjen. Pál apostol ezt á sajátos féltő sze- retetet ebbe a mondatba tömörítetté: „Krisztus keresztje nehogy üressé váljon” (1 Kor 1,17). üdvösségnek és a keresztény életnek minden egybefoglaló központi eseménye, a Hús vét pedig az Egyház legfőbb ünnepe. Az első tárnái keresztények úgy emlegették, mintáz „ünnepek ünnepét". Az egyetlen olyan ünnep ez a vallások történetében, melynek a tartalma hetenként, naponként visszatér, a vasárnapok és a szentmisék ünneplése által. Gondoljunk csak arra, hogy minden szentmisében, az átváltoztatás után „az Úr halálát és feltámadását hirdetjük, amíg újra el nem jön”. Az „imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Te szent kereszted által megváltottad a világot” fohászt gyakran el szoktuk mondani a nagyböjti időben, de az első húsvét óta azt- Volt-e már a bizottságnak összejövetele, tanácskozása?- Tavaly, advent első hetében volt az első összejövetelünk, az egyhetes plenáris alakuló ülés, melynek végén Ferenc pápa is fogadott bennünket, szólt hozzánk és megáldott minket. Sajátos élménynek mondhatom azt is, hogy egy héten keresztül egy épületben, a Szent Márta házban laktunk a Szentatyával, sőt mindennap együtt ebédeltünk és vacsoráztunk. Az első napon Müller bíboros úr, a kongregáció vezetője, aki egyúttal a bizottság elnöke, egy előadás keretében rámutatott bizottságunk speciális hivatására. Hangsúlyozta, hogy a teológia nem öncélú, elvont és a valóságtól független tudomány, hanem az egyház mindennapi életét kell szolgálnia. Kérte, hogy olyan nagyobb jelentőségű kérdésekkel foglalkozzunk, melyek szakszerű kifejtésével sets tudjuk, hogy a feltámadás is fontos megváltottságunk szempontjából. Ezt tanítja Szent Pál apostol, amikor kijelenti, hogy Krisztus „vétkeinkért halált szenvedett, és megigazulásunkért feltámadt” (Rám 4,25). Krisztus feltámadásának a jelentőségére utal, amikor hangsúlyozza, hogy „ha Krisztus nem támadtföl, semmit sem éra ti hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok" (lKor 15,17). És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a feltámadt és megdicsőült Krisztus az Atya jobbján képvisel bennünket és közbenjár értünk (Róm 8,34), hogy a megváltás gyümölcseiben bőven részesüljünk. Az is fontos kérdés, hogy nekünk, ma élő keresztényeknek gítséget nyújthatunk az egyház Tanítóhivatalának. A tizenöt megjelölt témából több fordulós titkos szavazással a következő hármat választottuk: A zsinatok és a szinódusok szerepe az egyház életében; A hit és a szentségek; A vallásszabadság keresztény értelmezése korunkban. Mind a három témának örültem, de akkor nyugodtam meg igazán, amikor beválasztottak abba a 10 tagú albizottságba, amely a szentségekkel foglalkozik, hiszen ez az én kedvenc szakterületem. Ráadásul az albizottsági ülésen a többiek megválasztottak engem a csoport titkárának. Minden évben van egy plenáris ülés, amely egy hétig tart és van egy három napos szekció ülésünk is. A szentségtani szekció következő összejövetele, tanácskozása május második hetében lesz. Нота János miért olyan jelentős ez a húsvéti misztérium? Egyházunk liturgiája, például a húsvéti prefáció megadja számunkra a választ: „Jézus halála óta a mi halálunk sem reménytelen elmúlás, és feltámadása által mindnyájan új életre támadunk”. Egyházunk tanítása szerint „a szentségek liturgiája lehetővé teszi, hogy a hívek számára az életnek szinte minden eseménye megszentelt legyen, mégpedig annak az isteni kegyelemnek a hatására, amely Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának húsvéti misztériumából ered” (SC 61). kegyelem, a hit és a szentségek által elfogadhatóbb lesz számunkra is a szenvedés és a halál. Reméljük, hogy ha követni tudjuk a megváltó Jézust nemcsak életünkben, hanem még a szenvedésben és a halálunkban is, akkor követni fogjuk őt a feltámadásban is. Dolhai Lajos ÁPRILIS ÜZENETE: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért" (Jn 15,13). Ternyák érsek a magyar-lengyel barátság napján Idén, március 21-én a magyarlengyel barátság emléknapjának Katowice adott otthont. A magyar delegációnak tagja volt Ternyák Csaba egri érsek is. Az ünnep reggelén, a Krisztus Király-főszékesegyházban Wiktor Skworc katowicei és Ternyák Csaba egri érsek közösen mutatták be a szentmisét. Ezt követően Áder János magyar és Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök ünnepélyesen felavatta Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét a Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt. Segítség a kárpátaljai testvéreinknek A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt gyűjtést hirdetett minden katolikus templomban március 15-ére, a kárpátaljai testvérek javára. Ezzel egyidőben a Konferencia a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt döntött arról, hogy a katasztrófaalapból 10 millió forint értékben gyorssegélyt juttat el a nehéz körülmények között lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére. Sokan vettek részt az élelmiszergyűjtésben A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia immár hagyományos módon az idei nagyböjtben is élelmiszergyűjtést szervezett országszerte. Az adományozásra buzdító körlevele, hazánk valamennyi katolikus templomában felolvasták március 1-jén, vasárnap. Ebben kiemelték, hogy Egyházunk kétezer éve hivatásának tekinti, hogy gondoskodjék a szegényekről. A körlevélben hangsúlyozták, hogy ezzel egy ősegyházi hagyományt elevenítünk fel, hiszen az első század keresztényei a kenyértörésre hozták magukkal a szegényeknek szánt adományaikat. Az ő példájukat követve kérték, hozzák el a szentmisékre élelmiszer felajánlásukat, és tegyék a templomban erre kijelölt helyre. A felhívásnak köszönhetően az egyházmegye valamennyi templomában március 8-tól 15- ig megtörtént a gyűjtés, melynek nagyságáról lapunk zártakor még nem tudunk összegzést adni. De a korábbi évekhez hasonlóan most is a rászoruló családok ezreit tudták segíteni - a Katolikus Karitász közreműködésével - a segélycsomagokkal. A megáldás pillanatai. Az egri érsek köszönetét mondott a felújításért. dolhai Lajos 1952. március- 11-én született a Szabolcs megyei Ajakon. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Egerben és Budapesten végezte teológiai tanulmányait.1977-ben szentelték pappá, 1978-ban teológiai doktorátust szerzett a Budapesti Hittudományi Akadémián. Egy évig volt káplán Jászapátiban. 1979től 1981-ig a római Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként szentségtani-liturgikus teológiai tanulmányokat folytatott a Szent Anzelm Egyetemen, ahol szaklicenciátust szerzett. 1981-től az Egri Hittudományi Főiskola tanára, 2008-tól rektora. 2002-ben habilitált, és a PPKE Hittudományi Karának magántanára. Húsvéti misztérium
