Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-25 / 97. szám
2015. ÁPRILIS 25., SZOMBAT 7 BELFÖLD-KÖZÉLET Sok magyar fiatal bizonytalan abban, hogy lesz-e munkája Szűk életpályamodell bölcsőde Kevesebb mint 15 százalék remélhet magasabb bért eurobarometer Magyar- országon az uniós átlagnál bizonytalanabbak a diákok abban, hogy az oktatásuk befejezése után találnak-e munkát - derül ki egy friss Eurobarométer kutatásból. A kutatásban közel 13 500 tizenöt és harminc év közötti uniós állampolgárt kérdeztek meg, 500-at Magyarországról. Hazánkban 65 százalék gondolja azt, hogy el tud helyezkedni, az EU-ban viszont közel tíz százalékponttal jobb az arány. Mindez azt sugallja: Magyarországon továbbra is komoly problémák vannak a munkaerő-piacon vagy az oktatásban annak ellenére, hogy az unióban elméletileg nálunk javulnak az egyik leggyorsabban a foglalkoztatási folyamatok. A hazai munkapiacot a fiatalok mégsem látják annyira borúsan. Tíz megkérdezettből alig kettő gondolja azt, hogy az álláskereséssel kapcsolatos legfőbb probléma, hogy nem talál hosszú távú vagy stabil munkahelyet. Majdnem ugyanennyien jelölték meg azt, hogy nincs a közelükben munka, ami miatt el kell költözniük. Az unióban a fiatalok csaknem harmada tartja a legnagyobb problémának a stabilitás hiányát. Hiába lehet találni viszonylag stabil munkahelyet, ha a bérekkel elégedetlenek vagyunk. A fiatalok 17 százaléka Magyarországon a fizetés szintjét tartja a legnagyobb problémának, az unióban azonban csak 12 százalék jelölte meg ezt a problémát az első helyen. Vagyis a bérekkel kapcsolatos feszültség továbbra is érzékelhető hazánkban, részben emiatt döntenek úgy sokan, hogy külföldre mennek dolgozni. A magyarok 26 százaléka nem fél semmitől, ha állást kell találnia, az EU-ban pedig 19 százaléknak nincsenek aggodalmai, ha az álláskeresésre gondol. Az Európai Unió jelenleg nagy problémának látja a fiatalkori munkanélküliséget, amelyre létrehozták az ifjúsági garancia programot. Ennek célja, hogy jelenleg 7,5 millió munkanélküli fiatalnak segítsék a továbbképzését. ■ H. J. Ma a szociális ágazat dolgozóinak 75 százaléka a pótlékkal növelt jövedelmével is kevesebb nettót keres, mint a 2013. évi létminimum (87 ezer 510 Ft.) A szociális ágazatban (a bölcsődékben) dolgozók nettó jövedelme 2015-ben m Közalkalmazotti Szociális ágazat Szociális ágazat Oktatási ágazat évek száma felsőfokú szakképesítés főiskolai végzettség főiskolai végzettség Pályakezdő 84168 84823 108649 10 éve pályán 84954 94 386 146676 20 éve pályán 85 740 104145 162 973 30 éve pályán 86 526 116525 182 703 40 éve pálván 91766 136 764 201001 FORRÁS: KSH, BDDSZ A bölcsődei kisgyermeknevelőkre is kiterjesztik az életpá- lyamodellt jövő évtől, de ez a 10 ezer bölcsődei dolgozóból alig 900 főt érint. Éber Sándor „Azon bölcsődei kisgyermeknevelőkre terjeszti ki a kormány 2016. januártól a pedagógus életpályát, akik a bölcsődei területen elismert főiskolai végzettséggel rendelkeznek” - nyilatkozta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Balog Zoltán tegnap jelentette be egy konferencián, hogy a kormány kiterjeszti a pedagógus-életpályát a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőkre, s a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra jövő év elejétől. A humán miniszter azt is közölte, a kormány megújítja és egységesíti a koragyermekkori fejlesztés rendszerét, hogy a sajátos nevelési igényű fiatalok családjai mielőbb megkapják a szükséges szakmai segítséget. A programra kétmilliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben, ebből a forrásból fedezik egyebek mellett a pedagógus-életpálya kiterjesztését, valamint a pedagógiai szak- szolgálatban dolgozók körének bővítését, kétszáz fővel. Szűcs Viktória szerint a gyakorlatban a 10 ezer bölcsődei dolgozóból, melyből mintegy 6000 fő szakdolgozó, a pedagógus életpálya szerinti bérezés 882 főre fog vonatkozni, mely a szakállomány 14,7 százaléka (a bejelentés 39 fő örökbefogadási tanácsadót érint). Magyarországon 2009-ben indult az első szakirányú főiskolai szintű képzés csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon, és a tavalyi évben végeztek először a már egyetemi oklevelet kapó neveléstudomány szakos kisgyermeknevelők. A javaslatot először, a szociáüs életpályamodell munkacsoporton belül közösen a BDDSZ és a Magyar Bölcsődék Egyesülete fogalmazta meg. „Ez most zöld utat kapott, melyet üdvözlünk” - mondta Szűcs Viktória. Az intézkedés bevezetése megállíthatja a diplomások átvándorlását az oktatási ágazatbalog Zoltán bejelentése kapcsán kiemelten fontosnak tartja a BDDSZ, hogy a beígért 2015 júliusi bérrendezés a szociális ágazatban szintén zöld utat kapjon és 2016. januártól a szociális ágazati életpályamodell bevezetésre kerüljön. Szűcs Viktória szerint csak ez az intézkedés tudná némileg kompenzálni azt, hogy az országban alkalmazott 10 ezer bölcsődei ba, így például az óvodákba, az iskolai végzettségek átjárhatósága miatt. „Mindemellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felsőfokú OKJ szakképesítéssel rendelkező (E-kategóriába sorolt) kisgyermeknevelők is mihamarabb bekerüljenek a fenti körbe, akik számára a kormányzatnak egy segítő jobb kezet kell nyújtani” - hangoztatta BDDSz elnöke. Ezalatt azt érti, hogy a kisgyermeknevelők 85 százalékát akik első dolgozó közül 882 kapna egy viszonylag magas béremelést, és a többiek pedig teljesen kimaradnának mindenből, akkor, mikora szociális ágazat jövedelmi adatai alapján sereghajtó valamennyi nemzetgazdasági szektor között. „Ha ez nem következne be, beláthatatlan belső feszültség alakulna ki az intézményekben - hangoztatta a BDDSZ elnöke. körben nem kerülnek be a pedagógus életpálya hatálya alá, célzott és támogatott képzéssel mihamarabb diplomához juttassák. A KSH szerint 2015-ben is a szociális területen dolgozók jövedelme és nettó keresete a legalacsonyabb a közszféra összes ágazata közül. A 2014. januárjától bevezetett (március hónaptól kifizetésre kerülő), szociális ágazati bérpótlék Szűcs Viktória szerint nem oldotta meg a rendkívül méltánytalan bérhelyzetet. Ma az ágazati dolgozók 75 százaléka a pótlékkal növelt jövedelmével is kevesebb nettót keres, mint a 2013. évi létminimum, azaz 87 ezer 510 forint. Az évek óta változatlan közalkalmazotti illetménytáblán olyan alacsony összegek vannak, hogy azokat ki kell egészíteni minimálbérre, garantált bérminimumra és erre jön rá az ágazati pótlék. Egy 30 éve pályán lévő bölcsődei nevelő csak pár ezer forinttal keres többet mint egy pályakezdő. Feszültség sem kizárt a kimaradók miatt Nemzeti konzultáció indul a bevándorlókról eu-CSÚCS Orbán: Európa határait meg kell védeni - hamarosan 8 millió kérdőívet postáznak Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Af- rika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított. (Az EU-ban a többség azt képviseli, hogy szükség van a bevándorlókra, már csak a demográfiai mutatók miatt; Orbán meg azt képviseli, hogy idehaza jó család- és foglalkoztatáspolitikai kell, s inkább például a cigányság munkához juttatásával oldhatók meg a foglalkoztatási gondok - szerk). Orbán Viktor úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek. A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott - folytatta -, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező me- I nekültek ügye érinti, ezzel júni- Orbán: tagállami megoldás kell usban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. Orbán megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el - az adottságaiknak megfelelően -, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd az emberektől: egyetérte- nek-e azzal, hogy az ülegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket to- loncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére - ismertette. ■ Júliusig válaszolhatunk a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a 17 kérdéses új nemzeti konzultáció több mint 8 millió kérdőívet május elejétől kezdik kézbesíteni, a postának 30-40 napra van szüksége a levelek kézbesítésére, a válaszokat pedig július első napjáig várják. A kabinet becslése szerint mintegy 960 millió forintba kerül majd a konzultáció, de a végleges költségekről később teljes tájékoztatásiadnak. HÍRSÁV Buda-Cash: egy újabb határidő a szeptember HETEKIG IS ELTARTHAT a Bu- da-Cash Brókerház felszámolási eljárásában benyújtott több ezer hitelezői igény feldolgozása - közölte a felszámoló. Az igények feldolgozása már megkezdődött, e-mailben fognak tájékoztatni. A hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő már letelt, de aki ezt elmulasztotta, szeptember 1-jéig még pótolhatja. Ez esetben azonban a kielégítési sorban hátrább sorolják. A már megküldött egyenlegközlővel kapcsolatban május 15-ig lehet kifogást benyújtani. A Buda-Cash-nek mintegy 16 ezer ügyfele volt. A Beva a meglévő és kiadható ügyfélvagyonon felüli követelésre fizet kártalanítást, a Buda-Cash esetében 6 millió 105 ezer 400 forintig. ■ MW Kiskereskedelem: 6,4 százalékos növekedés februárban az előzetesen közöltnél is árnyalatnyival jobban, 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a második becslés alapján pénteken a KSH. Az első becslésében 0,2 százalékponttal szerényebb növekedést jeleztek. A különbség abból ered, hogy a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek vásárlása 8,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a jelzett 7,9 százalékkal szemben, míg az élelmiszerek forgalma ugyanúgy 3,3, az üzemanyagoké 11,1 százalékkal nőtt. Az év első két hónapjában 7,3, a naptárhatástól megtisztítva 7,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. ■ MTI Patai: a bankszektor „hét szűk esztendeje” Patai: közös érdek a növekedés A bankokba befektetett tőke megtérülése alatta van a tőke költségének, a szektort sújtó extra terhek már a fenntartható növekedést korlátozzák Patai Mihály, a Magyar Bank- szövetség elnöke szerint. Az elkövetkező időszakot várhatóan lassú fejlődés és akadályoktól sem mentes konszolidáció jellemzi majd, hiszen láthatóan nem vezet sima út a szabadságharcostól a kölcsönös előnyök vezérelte, kiegyezéses politikáig sem. Mindemellett a bankszektornak a kormánnyal közös célja a gazdaság fellendítése, amelyet egy versenyképes bankszektor a hitelezésen keresztül tud támogatni - mondta Patai Mihály a Bankszövetség éves közgyűlésén. ■ MW
