Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-24 / 96. szám

A projekt célja a tanulók iskolai sikerességét elősegítő „Képességkibontakoztató és motivációerősítő’’ pedagógiai prog­ram kidolgozása, valamint az új pedagógiai program bevezetése, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetése. A program keretében 2014 augusztusától 10 fő hátrányos helyzetű tanuló fejlesz­tése, mentorálása történik iskolánkban, 4 mentor, 4 alapkészség-fejlesztő ta­nár és 1 fő részképesség-fejlesztő segítségével. A pályázat közösségfejlesztő rendezvényekre, szociálishátrány-kom- penzáló tevékenységre, és pályaorientációs programok megvalósí­tására is lehetőséget adott. Pályázati tevékenységünk elősegítette a tanulmányi eredmények javulását, a hiányzások csökkenését. Bízunk benne, hogy mento­rált tanulóink sikeresen befejezik a középiskolát, és néhány ta­nulónk esetében a továbbtanulás is elérhetővé válik. SZÉCHÉNYI magyarorszAg Kormánya Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap BEFEKTETÉS A JOVOBE SAJTÓKÖZLEMÉNY 2015. április 30-án lezárul a „Továbbtanulást erősítő pedagógiai programcsoportok kidolgozása és bevezetése középisko­láinkban” című TAMOP 3.3.10/A-12-2013-0042 kódszámú pályázat, az Illéssy Sándor Baptista Szakközépiskola és Szak­iskolában. 2015. ÁPRILIS 24., PÉNTEK TŰKOR - KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE Boldogító igen: míg a halál el nem választ gyászéjszaka A mezőtúri Patkós család sötét titka: ki ölte meg valójában és hol van Szalai Dani? „Ez az elvont gondolkodás: a gyilkosban nem látni mást, mint ezt az elvontsá­got, hogy gyilkos, és min­den egyéb emberi lényeget eltörölni benne.” E hegeli gondolat felidézésével kez­dődik a jászberényi szüle­tésű Jeles András Kossuth- | díjas rendező 1969-ben, még főiskolásként, „így fog | leperegni” címmel forgatott | dokumentumfilmje. __________________________________1 Mészáros Géza A filmkockák Mezőtúr máig nem tisztázott, legrejtélyesebb gyilkosságának hátterét bon­colgatják. Aztán a narrátor be­lekezd: „Patkós Mária 1937-ben Mezőtúron született. Az általá­nos iskola 6 osztályát végezte el. Egy üzemi konyha alkalmazott­ja volt. 1962. november 17-én házasságot kötött ifjú Szalai Dá­niel mezőtúri lakossal. A nász­éjszakán Szalai Dániel nyomta­lanul eltűnt és azóta sem került elő. Patkós Máriát a bíróság egy- rendbeli emberölésben és egy- rendbeli folytatólagosan elkö­vetett vérfertőzésben bűnösnek találta, és halmazati büntetésül 15 év börtönbüntetésre ítélte”. A film tulajdonképpen egy korrajz is egyben. A ’60-as évek vidéki gondolkodásáról, mikoris egy család összefog, miután valame- lyikőjük, vagy mindegyikőjük - az 1966-ban meghozott jogerős ítélet szerint az ifjú ara - megöli a fiatal férjet a nászéjszakán(l). A kihirdetett határozat után alig három évvel készült doku­mentumfilmben az elítélt asz- szony a börtönben idézi fel a tör­ténteket. Mellette megszólalnak az áldozat és az elkövető hoz­zátartozói is. A filmben Mária nem mondja ki, hanem inkább hosszú hallgatásaival, illetve a „ki ölte meg”, „hogyan ölte meg” és a „hol az áldozat” konkrét kérdésekre adott visszautasított válaszaival jelzi, hogy az ese­mények másképp történhettek, mint az a Legfelsőbb Bíróság ál­tal meghozott jogerős határozat­ban megállapított tényállásként szerepel. A bűncselekményről, a kihallgatásokról és az igazság elhallgatásáról „A nászéjszaka titka” alcímmel dr. Draskovits Dénes, a kisváros egykori pol­gármestere „Mezőtúr és környé­ke rémségei - igaz történetek a múlt század második feléből” című könyvében is méretes feje­zettel szolgál. A bonyodalom és a tragédia két jómódú parasztcsalád évez­redes gondolkodásmódjában ke­resendő. „Suba a subához, guba a gubához!” - tartotta a szólás, s tartotta magát ehhez többnyi­re a magyar ember. Miután a Szalai és a Patkós család feje is úgy gondolta, a házasságra rég­óta megérett gyermekeiket, a 30 éves Dánielt és a 25 eszten­dős Máriát összestafirungozza. Pedig mindkét fiatalnak volt más kiszemeltje, de a szülők a vagyont, a földet, a tehetősséget előrébbrébb tartották saját gyer­mekeik boldogságánál. És hát a paraszti társadalomban sok esetben ezek a tényezők döntöt­tek, ha válaszút elé kerültek az érintettek. Visszatérve a történtekre. Sza­A bizonyítási eljárás során re­konstruálták a nászéjszaka tragédiáját: A Szalai Danit he­lyettesítő „dublőr” fölé tornyo­sulnak a Patkós család tagjai (balról): Jancsi, Mari, István és id. Patkós János lai Dani részéről udvarlás szinte nem is volt, Mari sem igényelte azt, a polgári esküvőt és a lako­dalom napját viszont ripsz-ropsz kihirdették: 1962. november 17- re. E szombati napon a helyi vá­rosháza házasságkötő termében elhangzottak a boldogító igenek, hozzátéve vészjóslóan: „amíg a halál el nem választ”. A két csa­lád döntése szerint az ifjú pár a Patkós család (mai) Wesselényi utcai házában lakik addig, amíg saját portára nem futja nekik, így hát egy nagyobb helyiség­ből leválasztott kis szobácská­bán kellett volna megtörténnie a násznak... Szalai Dániel viszont reggelre eltűnt. Azóta sem ke­rült elő. Az évekkel későbbi val­lomásokból csupán az derült ki, hogy Dani gyilkosság áldozata lett. Annyi kiderült, hogy Danit a Patkós család egyik(-másik) tag­ja tette el láb alól. Az ok pedig, a jegyzőkönyvek tanúsága sze­rint, hogy az újdonsült asszony a nászéjszaka legmeghittebb perceiben nemet mondott az ifjú férjnek, és ott bevallotta, gyer­mekkora óta István nevű báty­jával van vérfertőző kapcsolata. Amikor pedig Dani hangosan számonkérte Maritól, erről mi­ért nem a házasságkötés előtt beszélt, a Patkós család férfi tag­jai, berontva a szobába, a lány védelmére keltek, és ... Dani késszúrás következtében életét vesztette. Szalai Dánielt a szülők már másnap keresni kezdték. Per­sze Patkóséknál. Napok múlva a rendőrség is nyomozott a fia­talember után, de csak a történ­tek után majd két(!) évvel vették komolyan az eltűnést, miután a Patkós család összes tagja sze­rint Dániel a nászéjszakán szó nélkül elhagyta a házat. Ők so­káig állították, hogy Dani „csü­törtököt mondott” és szégyen­érzetében hagyott háta mögött csapot-papot-újasszonyt. Ám 1964 nyarán a rendőrség hatá­rozottabban kezdett kutakodni az ifjú férj hűlt helye nyomában. A vizsgálótisztek szép lassan fényt derítettek az ominózus nap éjjelére. A többször meg­változtatott vallomások tartal­mát érezhetően a Patkós család tagjai korábbi összebeszéléssel alakították ki. Volt idejük rá. A családtagok utolsó vallomásai egybehangzóan azt sugallták, ha már valakinek bűnösnek kell lennie, az legyen a fiatal ara, mert a férfikézre szükség van a földön... Aztán a szennyest csak kite­regette Patkós Mária és ifjabbik bátyja, István. Több vallomásuk­ból az derült ki, hogy szinte gyer­mekkoruk óta vérfertőzésben éltek. A nászéjszakán Szalai Da­ni erről tudomást szerzett: „nem volt véres a lepedő". Amikor ezt szóvá tette asszonykájának, az bevallotta kapcsolatát a férjének, aki erre feldühödött. A tényállás szerint a nászéjszakai hangos­kodásra az ifjú pár szobájába berontott az idősebb és az ifjú Patkós János, illetve István is. Szó szót követett. Patkósék közül a két János lefogta Danit, István pedig egy bottal leütötte. Szintén a tényállás az, hogy Mária idő­közben hozott a konyhából egy kést, és azzal szívtájékon szúrta a neki örök hűséget esküdő férjét. Mindennek tanúja volt Patkósné és rokonuk, Rózsika is, akik szin­tén hetet-havat összehordtak val­lomásaik során. Takács Rózsika 1964. december elejére már nem bírta tovább viselni a hazugság terheit, és „állítólag” a háza kút­jába vetette magát. A Legfelsőbb Bíróság 1966. október 20-án hirdette ki vég­leges döntését. Eszerint Mari 15 év, István pedig 8 év szabad­ságvesztést kapott, míg apjukat másfél év börtönre ítélték. Ifjab­bik Patkós Jánosra és Patkós- néra nem tudtak rábizonyítani semmit. A megölt Szalai Dani és a disznóölő kés végig hiányzott a bizonyítási eljárás során, s az­óta sincs meg. Fontos a vevőkkel a kapcsolat terv Szakoktatóként is szeretne egyszer majd dolgozni Több ezer palántát nevelnek segítség A központi konyha kapja a javakat ****tf?№a* Illéssy Sándor Baptista Szakközépiskola és Szakiskola 5310 Kisújszállás, Arany János utca 1/A Pf. 88 Tel./fax: +36-59/321-329 illessy@illessy.sulinet.hu www.illessy.sulinet.hu OM: 201732 Lakatos Tímea (jobbra) a díszcsomagolást szakoktatójától, Ari Katalintól tanulta meg- Igazi közösségi ember, na­gyon szép szakmai eredményei vannak, s nem mellesleg kitű­nő tanuló is a kenderesi Laka­tos Tímea, a kisújszállási Illés- sy Sándor Baptista Szakközép és Szakiskola 12. C osztályos diákja - jellemezte őt Toldi At­tila igazgató. Példamutatását, eredményeit jövő heti balla­gásán az iskolavezetés is elis­meri. Tímea a több lábon állás érdekében második szakmáját szerzi meg Kisújszálláson.- Jó lenne maradni az isko­lában újabb szakmára, hiszen i cukrászat is érdekel, de 22 évesen, nappalin ezt nem te­letem meg, így majd munka nellett tanulok - mondja Ti­nea, aki a törökszentmikló­si Bercsényi gimnáziumban érettségizett, majd Kendere­sen, a szakiskolában pincér szakmát szerzett. Most bolti eladónak tanul, tudásáról több versenyen is számot adott, így a Szakma Kiváló Tanulója Ver­seny országos döntőjén is. Erre Galambos Orsolya és Ari Ka­talin tanárnők készítették fel. Az országos cukrászversenyen Vásárosnaményban bizonyí­tott, bár az alapokat csak Tóth László tanár cukrászszakkö­rén tanulta meg. Tímea sza­bad idejében szívesen főz, süt otthon édesanyjával, tagja a kenderesi amatőr színjátszó körnek és szavalóversenyeken is indul. Most nyerte meg a kö­zépiskolások városi versenyét. Elmondása szerint mindig a tökéletességre törekszik, ezért persze sokat tesz, de társai is mindig számíthatnak rá.- Távlati céljaim között a tanári-szakoktatói diploma megszerzése is szerepel, előtte azonban még vannak jócskán feladataim. A cukrász szak­körön fegyelmet, precizitást, pontosságot tanultam tanár úrtól, tanárnőéktől pedig a tu­dás fontosságát. Ha meglesz a bolti eladói vizsgám, remélem, gyakorlati helyemen, a kisúji Coop-boltban maradhatok. Na­gyon megszerettem a boltot, ké­sőbb sem szeretnék máshol dol­gozni, mert nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolatot a vevőkkel - árulta el Tímea. Kenderes Önkormányzata te­lepén a Start munkaprogram keretében negyvenötén dol­goznak, tizenketten a növény- termesztésben. Zabolai Gyula telepvezetőtől megtudtuk, a fó­liában több ezer tő zöldhagyma, saláta, retek nő, az üvegházban pedig több ezer tő dísznövény. Ezek a város közterületeire ke­rülnek majd, azután paradicso­mot, paprikát, zellert, káposztát, fűszernövényt nevelnek. Ez az önkormányzati földbe és a fóliá­ba kerül majd. A termést a köz­ponti konyha használja fel. ■ Kovács Miklósné (balra) és Deák Ernőné több ezer palántát nevel HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom