Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-22 / 94. szám

2015. ÁPRILIS 22., SZERDA MEGYEI TÜKÖR 3 HÍREK Verne-regény volt a téma jules verne A rejtelmes sziget szímű regénye alapján mérték össze tudásukat kedden Szol­nok és a környező települések diákjai. A Verne regényolvasá­si vetélkedőn 18 iskola ötven­négy 7-8. osztályos tanulója vett részt. ■ SZ. ZS. Megújult az üzlet Tiszapüspökiben átadták a lakosoknak a felújí­tott Coop-áruházat Tiszapüs­pökiben tegnap. A település legnagyobb élelmiszerüzle­tének megújult a homlokzata és a tetőszerkezete, valamint átalakították a közel 400 négyzetméteres belső teret, ami így tágasabb, világosabb lett. Egy megállapodás ér­telmében az önkormányzat felújította az áruházát körül­vevő közterületet. ■ К. K. A felvételek alapján azonosították őket A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint két nő április 20-án 9 óra körüli időben egy Jászapátin lévő üzlet be­járatánál megtalálta és elvitte a sértett elejtett pénztárcáját, melyben készpénz és iratok voltak, közölte a rendőrség. Az üzlet kamerafelvétele alapján sikerült azonosítani a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 37 éves nőt és 18 éves társát. A rendőrök a lakásukról elő­állították a helyi lakosokat, akiket a nyomozók gyanúsí­tottként kihallgattak. A két nő elismerte tettét ■ Folytatódik a hurokutak felújítása A tervezett ütemezés szerint folytatódnak a Széchenyi városrészben a hurokutak felújítási munkái a megye- székhelyen. A kivitelező április 20-24. között burko­latmarási munkákat végez a Karczag László utcában, ezt követően az Aranyi Sándor utcában. Ezzel egyidejűleg a Czakó Elemér utcában az aszfaltburkolat építését végzik. A munkálatokat megelőző este kihelyezik az ideiglenes forgalomkorláto­zás tábláit, és az ideiglenes parkolási tilalomról szóló tá­jékoztatást is. ■ Harcosokat rejtett a föld régészet Igazi szenzációnak számít a két, Tiszapüspökinél feltárt sír Császár Péter restaurátor (balról) és Kovács Péter ásatásvezető régész az egyik gepida harcos bronzveretes egyenes kardját tisztítja A négyes autópálya nyomvonalának meg­előző régészeti feltárása mellett Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határá­ban is végeztek a felszínen található nyomok alapján próbaásatást a régészek. Itt igazi szenzációt, két, fegyvereivel együtt elteme­tett gepida harcos sírját is feltárták. Szathmáry István Jókora bronzveretes egyenes kardot mutat Kovács Péter ásatásvezető régész és Csá­szár Péter restaurátor. Az ál­lapota miatt faládában nyug­vó tekintélyes fegyvert vala­mikor a Kr. u. 5. században tették elhunyt gazdája mellé, akit szokatlanul gazdag útra- valóval indítottak végső útjá­ra. Jobb kezét a korban igen ritka különleges arany pe­csétgyűrű díszítette, a meden­céje táján előkerült tárgyak, egy bronz csipesz, bronz ka­rikák, szegecsek és egy tűzkő pedig egykori, bőrből készült, de mára elporladt táskát, vagy szütyőt sejtetnek.- Az eltemetett tárgyak mindenképpen rangosabb, a közösségben jelentős szerepet vivő emberre utalnak, ezt kü­lönösen ritka arany gyűrűje mutatja, ami valószínűleg az antik világban készülhetett - teszi elénk a régész a sír leg­jelentősebb darabját. De érde­kes tárgy a bronz csipesz is, ami a szépítkezést szolgálhat­ta akkoriban. A másik harcos kevésbé rangos ember volt, neki egy köpűs vaslándzsa, bronzveretes öv és egy még azonosításra váró vas tárgy jutott. Ettől függetlenül az ő sírja is rejtett érdekességet, fejénél egy nagyon szép vé­kony falú, vagyis nagy mes­terségbeli tudásra utaló cse­répedényt találtak a régészek. - Ma már nem lehet megálla­pítani, mit tartalmazhatott, de valószínűleg élelmet, túlvi- lági útravalót tehettek mellé - igazít el Kovács Péter, majd a valóban szenzációnak számí­tó gyűrűről még elmondja azt is, hogy ebből, az úgynevezett korai gepida korból még rit- , kák a szép ötvösmunkák. A gepidák ötvösművészete később emelkedett olyan ma­gas szintre, amiről a múzeum tárlóiban látható tárgyak ta­núskodnak, ekkor még első­sorban fegyvereik készítésére fordítottak nagyobb gondot. A két harcost egyébként egy­más mellé, viszonylag szűk, lekerekített sarkú téglalap Az őskortól a népvándorlásig találhatóak a leletek A két gepida, vagyis keleti ger­mán sírt rejtő ásatáson a vára­kozásokkal ellentétben több korszak emlékeivel is találkoz­tak a régészek. A legkorábbi kutatott időszak a kora rézkor, vagyis a Kr. e. 4500-4000 kö­rüli időszak, aminek tárgyi emlékeit egyszerű cserepek és állatcsontok adják, így nehéz a pontos időbeni besorolásuk. Utána a római császárkorral egyidős, csupán a szélén fel­tárt szarmata település követ­kezik, szintén szegényes lelet­anyaggal. A sort az avar kor, vagyis a Kr. u. 6-8. század zárja, ahonnan részleges lovas temetkezést tártak fel többso­ros gyöngylánccal, övcsattal, orsókarikával és néhány vas­tárggyal. alakú sírba, fakoporsóban helyezték örök nyugalomba, amiről a felismerhető kopor­sóvasalások is tanúskodnak. Azt, hogy milyen korúak lehettek, esetleg mi okozta halálukat egyelőre csak talál­gatni lehet, ezt egy esetleges antropológiai vizsgálat tudja majd tisztázni.- Mai szemmel nem vol­tak túl magas emberek, már a csontvázból is látható, hogy százhetven centiméter körüli termetűek voltak - válaszolja a régész, amikor a köztudat­ban szálasnak tartott egykori germánok kinézete felől ér­deklődünk. Majd rögtön meg is magyarázza a mérsékeltebb termet okát. Elmondása szerint a hun kort követően elég zaklatott világban élhetett a két harcos, amikor igen kevés élelemmel kellett beérniük, s ez testi fel­építésükre is kihatott. Azt, hogy várhatóak-e újabb sírok a területen még nem tudni a választ, mivel annak körül­belül egytized részét sikerült feltárniuk, de a kis ásatási fe­lület ellenére a régészet érté­kes információkkal és becses leletekkel gazdagodott a mos­tani feltárás révén. JEGYZET BARTA KATALIN Ha nincs rend, segély sincs AKI NEM tart rendet a por­táján, az ne kilincseljen se­gélyért a hivatalban. Erről négy éve alkották meg az első helyi rendeleteket az önkormányzatok. Akkor fo­gadta el az országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely lehetőséget teremtett a se­gélyfolyósítás feltételeinek szigorítására. bár a jogszabály fogadtatása vegyes volt, az azóta eltelt néhány év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol a kép­viselő-testület tagjai rendsze­resen felkeresték a portákat, és figyelmeztették a tulajdo­nosokat a rendrakásra, taka- rosabbak lettek az udvarok. A példa ragadós, így idén ta­vasszal sok településen eleve úgy alkották meg a szociális juttatásokkal kapcsolatos he­lyi szabályokat, hogy feltéte­lül szabták a tisztaságot. A LAKÓKÖRNYEZET rendben tartása azt jelenti, hogy a há­zat, lakást tisztán, higiénikus állapotban kell tartani, az ud­vart, kertet gyomtalanítani, gondozni kell, s a kerítéssel határos területen - járdán, árokban, zöldsávban - ne legyen gyom, szemét. Kérdez­hetnénk: vajon minek ilyen elemi dolgot rendelettel szabá­lyozni, ám ilyen kérdést csak az tesz fel, aki alig-alig ismeri a magyar vidéki valóságot. A tavasz beköszöntével szá­mos helységben járva tapasz­taljuk, hogy egyes portákat valóságos szemétgyűjtőnek használtak a tél folyamán. Az ilyen környezetben élők­nek lassan már fel sem tűnik, hogy koszban élni nemcsak kellemetlen, hanem veszé­lyes is. Hogy próbálták-e már szép szóval, példamutatással rendrakásra bírni ezeket az ingatlantulajdonosokat, nem tudom, de ha igen, akkor minden bizonnyal hatástalan maradt az intelem. jöjjön hát a szigor, ha más­ként nem megy. Már csak azért is, mert akinek a kör­nyezetében nincs rend, an­nak minden bizonnyal a fejé­ben is nagyobb a káosz. Szeged szerint példaértékű a törvényszék munkája összbírói értekezlet A mindenkori függetlenség és az értékvezérelt bírói magatartás megerősítése a cél „A bíróságokon a jó minőségű és időszerű munkavégzés a cél, s ennek a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő bíróságok ele­get tesznek, sőt, 2014-ben további előrelépés is történt a hatékony­ság területén” - hangsúlyozta Kissné dr. Szabó Judit kedden. A Szolnoki Törvényszék elnöke a törvényszék 2014. évi tevékenysé­gét is taglaló összbírói értekezlet llőtt tartott sajtótájékoztatón arról s szólt, hogy a bíróság épületében í közelmúltban gyermekbarát neghallgató szobát alakítottak d, amely a polgári- és a büntető igyek esetében is rendkívül ion­os és hasznos „intézménnyé” itt. Továbbá, meghirdették a nyi- ott bíróság programot, amelynek egyik eleme, hogy a társszervek­kel ezidáig is meglévő jó kapcsola­tot tovább erősítsék. Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elsősorban az Országos Bírói Tanács tagja­ként képviselte a testületet. El­mondta, hogy miután az OBH elnökének kiemelt stratégiai célja a bírói integritás, azaz az értékvezérelt magatartás erősí­tése, ezért megalkották, vélemé­nyeztették, majd ez év elejétől ha­tályba is léptették a Bírói Etikai Kódexet. Dr. Harangozó Attila, mint a Szolnoki Törvényszék fel- lebviteli „szervének”, a Szegedi ítélőtáblának az elnöke mondan­dójában azt emelte ki, hogy példa nélküli, országosan egyedülálló, TÖRVÉNYSZÉK Az összbírói értekezlet előtt (balról jobbra) dr. Fazekas Sándor, dr. Handó Tün­de, Kissné dr. Szabó Judit, dr. Harangozó Attila és dr. Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék tanácselnöke, a sajtóosztály vezetője tartott sajtótájékoztatót hogy Szegednek 2014-ben nem kellett szolnoki büntetőügyek­ben hatályon kívül helyezésről szóló határozatot hozni. Dr. Harangozó Attila, mint az OBH kommunikációs munka- csoportjának tagja arról beszélt, hogy az Országos Bírósági Hi­vatal 2013-ban kezdett hozzá az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvényter­vezet előkészítéséhez. A törvény létrehozásának célja a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendezetlenség meg­oldása is. Segítségével várhatóan végre magas szintű, egységes szabályozás, ennek nyomán pe­dig egységes gyakorlat jellemzi majd a magyar bírósági adatke­zelést és nyilvánosságot. Dr. Han­dó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról számolt be, hogy 2012-ben a szabálysértési-, 2013-ban a cég-, 2014-ben pedig a devizahiteles ügyek adtak többlet munkát a bíróságoknak, idén pe­dig a nem peres eljárások szapo­rítják az elintézendő munkákat. Épp ezért tulajdonképpen köszö­netét is mondott a bíráknak és bí­rósági alkalmazottaknak, akikre manapság jelentős teher hárul. A sajtótájékoztatón elhangzott: várhatóan 2017-ben megkezdőd­het a Szolnoki Törvényszék épü­letének a korszerűsítése, s hogy az Unió tagállamai közül a ma­gyar bírák fizetése az egyik legszerényebb. ■ M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom