Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-20 / 92. szám
6 GAZDASÁG 2015. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ i—BliigiilMi Ш ШШШШШШШШШШШЩШШШШШШШШШI Elérhető-e a GMO-mentesség? élelmiszer Európában még vitáznak, a világ már genetikailag módosított növényeket termeszt Az Európai Unióban a fogyasztók többsége elutasítja a GMO-s termékeket, a genetikailag módosított növényekkel szemben nagy a társadalmi ellenállás Magyarország ragaszkodik a teljes GMO-mentességhez, elsősorban környezeti, egészségügyi és piaci megfontolásokból, a világon azonban nagyon nagy területeken termesztik a genetikailag nemesített fajtákat. Az idehaza célként kitűzött teljes GMO-mentesség 10-20 százalékkal emelné az élelmiszer- árakat, ha viszont megvalósul, elvüeg a hazai áru versenyképesebb lehet külföldön. Kérdés, hogy a GMO-mentesség elérhető-e egyáltalán. MW-összeállítás „A GMO-val kapcsolatos politika alapvetően fogja meghatározni az Európai Unió agráriu- mának jövőjét, Magyarország pedig a teljes GMO-mentesség pártján áll” - fejtette ki egy szakmai konferencián a héten Feldman Zsolt. A Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában? című fórumon tartott köszöntőbeszédében a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: a GMO-mentesség a környezet- védelmet és a biológiai sokféleséget jelenti, ezen felül pedig az egészséges, minőségi élelmiszertermelésben is kulcsszerepet játszik. Feldman Zsolt a konferencián fontos mérföldkőnek nevezte azt is, hogy januárban Brüsszelben megszületett a döntés, amely a tagállamoknak engedélyezi, hogy azok saját hatáskörben döntsenek a genetikailag módosított növények termesztéséről. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország számára a végső cél, hogy a mezőgazdasági termelés teljes egészében GMO-mentessé váljon. Ezt az is indokolja, hogy a felmérések szerint az Európai Unióban az ilyen élelmiszertermékeket elutasítja a fogyasztók többsége, a GMO-val szemben nagy a társadalmi ellenállás. Magyarországon várhatóan még idén megvalósulhat, hogy a húst, a halat, a tojást, a tejet, a mézet és a takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehesóriási mennyiségben termesztik világszerte a genetikailag módosított haszonnövényeket, elsősorban kukoricát, szóját és gyapotot. A GMO-alapú növénytermesztés első számú szereplője az Egyesült Államok, de kiemelkedő mennyiségben állít elő ilyen termékeket Argentína, Brazília, Kanada és Kína is. Az európai eisen ellátni, ha nem tartalmaz GMO-t - tette hozzá a helyettes államtitkár. A kormány régi politikai célja, hogy a genetikailag módosított növényeket és állatokat a határon kívül tartsa. Magyar- országon ráadásul az összes parlamenti párt elutasítja a GMO-technológiák alkalmazását. Bár ezzel nincsenek egyedül, hiszen például Francialenállás javarészt a közvélemény és a civilszervezetek idegenkedéséből adódik, jóllehet a témában dolgozó kutatók állítják: egyetlen bizonyíték sem igazolja, hogy az ilyen növények felhasználása veszély- lyel járna. Érveik között leginkább az szerepel, hogy a technológia ma már egyáltalán nem számít újnak és kipország is erősen GMO-ellenes, más uniós tagállamok, így például Románia vagy Spanyolország kifejezetten megengedőek ezzel a nemesítési eljárással szemben. A világ más részein még ennél is szabadabban kezelik a genetikailag módosított szervezetek használatát. Kérdés azonban, hogy hogyan válhat Magyarország GMO-mentessé. A jelenleg róbálatlannak. A GMO növények összes vetésterülete a világon mára meghaladja a 150 millió hektárt. Ez nagyobb, mint Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok együttes területe a városokat is beleértve. Ösz- szehasonlításul: Magyarország szántóföldjei nagyjából 4,5 millió hektárt tesznek ki. leginkább elterjedt, és jószerével egyetlen komolyan vehető fehérjeforrás az állattenyésztésben a szójadara, mióta a kergemarha-kór óta - sokak szerint némileg elkapkodva - betiltották a húsliszt és vérliszt takarmányként való felhasználását. A világban megtermelt szója túlnyomó része, több mint 90 százaléka pedig genetikailag módosított. Argentínában és az USA-ban a termesztett szója 97 százaléka ilyen állomány, a kanadai olajrepcének pedig gyakorlatilag az egésze GMO. Ezek semmiféle igazolható problémát nem okoznak, az ilyen növényekkel kapcsolatos aggodalmak ezért alaptalanok- állítja a kutatók többsége, akik szerint a GMO nem veszélyes. Idehaza ugyan GMO-mentes szóját termesztenek, ám ez még a mai, összezsugorodott állattartásnak is édeskevés. A kormány ugyanakkor a Közös Agrárpolitika támogatásait kívánja felhasználni arra, hogy támogassa a fehérjenövények magyarországi termesztését. A kormányzat célja, hogy a jelenlegi 40-50 ezer hektáros szójatermelést 120 ezer hektárra növelje. Ez majdnem megháromszorozása a jelenlegi területnek, de az import szójától való függőség kiváltására ez is kevés lenne. Szakértők szerint ezért akár 10-20 százalékkal is megdrágítaná az élelmiszerek árát, ezzel veszélyeztetné a hazai termékek versenyképességét az, ha Magyarország tisztán GMO-mentes gyártásra állna át. A bizonyíthatóan GMO-mentes szója ugyanis kevés és drága, az importszóját, mint alapvető fehérjeforrást pedig nagyon nehezen válthatná ki Magyarország a takarmányozásban. Olyan fehérjenövény, amely az importszójával azonos áron és mennyiségben lenne beszerezhető ma még nem ismert. Egy ilyen fehérjenövényre épülő takarmányozás kidolgozása legalább egy évtizedes kutatást és fejlesztést igényelne. A világ legjelentősebb GMO-termelői* (millió hektár) VetésVetésOrszág terület Ország terület USA 69,5 Paraguay 3,4 Brazília 36,6 Dél-Afrlka 2,9 Kanada 23,9 Pakisztán 2,8 Argentína 11,6 Uruguay 1,4 India 10,8 Bolívia 1 Kína 4,0 FORRÁS: MTI * Egymillió hektár vagy afölötti GMO-termésterülettel Világszerte nő a GMO vetésterülete HIRDETÉS Jöjjön el és gondolkodjon együtt neves előadókká ® milyen gazdaságpolitika hozhat sikert miként változnak a pénzügyi rendszerek s hol vannak a gondoskodó állam határai, lehetőségei milyen kis- és nagyvállalati stratégia bizonyulhat sikeres Tudja meg kik Magyarország Top 101 legbefolyásosabb üzleti d Microsoft RENAULT Passion for life МЧШчКПМ WIKDI V л VILAGGAZDASAG bemutatja MAGYAR GAZDASÁGI CSÚCSTALÁLKOZÓ Időpont: 2015. május 14. Helyszín: Boscolo, 1073 Budapest Erzsébet krt. 9. UJ VILÁGREND - UJ VÍZIÓK - UJ MEGOLDÁSOK Jegyár: 39.000 Ft+áfa Early bird Ft Világgazdaság előfizetői ár 29.000 Ft+áfa Jelentkezés, további információ: yv w w .vg. h и/ ко n féreti c i a Ar: 1980 Ft Rendelje rneg kedvezményes áron, 1490 forintért a vvwYv.lapcemrum.hu oldalon. unogato Egyre nagyobb a teher a szociális szférán gondozás Magyarországon eddig több mint kétezer ember szerezte meg az Európai Gondozási Tanúsítványt (EGT) - közölte lapunkkal a Kézenfogva Alapítvány. A Vlerick Intézet felmérése szerint 2060-ra a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságon belül a jelenlegi 17-ről 30 százalékra növekszik, míg a 80 évesnél idősebb emberek aránya a jelenlegi 5-ről 12 százalékra nő. Mindez egyre fokozottabb terhet ró szociális szektorra, amely mégis komoly munkaerőhiánnyal küzd, emellett erőteljes munkaerőmigráció is jellemzi. A munkaerő, amelynek egy része képzetlen a területen, komoly kihívással néz szembe akkor, amikor egy új országban kezd dolgozni. Sok esetben alapvető szakmai információi hiányoznak, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Erre kínálhat megoldást az Európai Gondozási Tanúsítvány, melyet 2006- ban dolgozott ki egy több európai ország részvételével dolgozó nemzetközi munkacsoport. Magyarországon a KézenFog- va Alapítványon, illetve partnerszervezetükön, a SzenyoRita Egyesületen keresztül lehet megszerezni a tanúsítványt. Kinigopluos Márta, az Egyesület titkára elmondta, hogy hallgatóik az ország egész területéről érkeznek, de még a határon túlról is. Ausztriából, a Vajdaságból, Romániából és Nagyváradról is fogadnak jelentkezőket (az egyetlen követelmény a betöltött ló. életév), akik között akadt fogorvos, jogász, szociális munkás, and- ragógus, pedagógus, ápoló, de utazási iroda vezető is. Az EGT megszerzéséhez a hallgatóknak egy, az Európai Uniós követelményeknek megfelelő, 96 kérdésből álló, az Alapvető európai szociális gondozói tudáson (BESCLO) alapuló tesztet kell kitölteniük. A tanúsítvány birtokosai rendelkeznek azzal az ismeretanyaggal, amely szükséges a gondozói szektorban való biztonságos, elsődleges gondozási tevékenységek elvégzéshez. Európa-szerte már 6500 szociális szakember rendelkezik a tanúsítvánnyal, a programot működtető partnerszervezetek, a részt vevő országok száma már 16-ra emelkedett. ■ MW
