Új Néplap, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-13 / 86. szám

2015. ÁPRILIS 13., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Sok idő kell a kincstárnak pénzforgalom Állami bankokhoz is kerülhetnek az önkormányzatok Helyi önkormányzatok betét- és értékpapír-állománya (milliárd forint) BETETEK 2010-2014 ÉRTÉKPAPÍROK 30 27,4 25 ™ 22,6 ШШ Д* 20 15 10 2010-2014 VOCRAFIKA FORRÁS: MNB A kormányfő a brókercsődök miatt bajba került önkormányzatok vezetőivel. Az államhoz terelnék őket Egyre több használt autót importálunk Nyugat-Európából gépkocsi Ismét rekordot dön­tött a használtautó-import: 2015 első negyedévében 5 ezerrel emelkedett a tavalyi év azonos időszakához ké­pest, így meghaladta a 26 ezret a külföldről szárma­zó használt kocsik száma. Frank György, a Das WeltAuto márkaigazgatója elmondta: a használt importkocsik 57 szá­zaléka több mint tíz éves, 27 százalékuk pedig 15 évnél is öregebb. Ez utóbbiak aránya azért tud ilyen magas lenni, mert a 15 évesnél idősebb ko­csik regisztrációs adója nagy­jából annyi, mint amennyit egy azonos hengerűrtartalmú új autó forgalomba helyezé­sekor fizetni kell. Nyugat-Eu- rópában viszont többnyire a járművek korával együtt nő az adójuk, így a környezetvé­delmi terhet jelentő Euro2 és Euro3 károsanyag-kibocsátási osztályba tartozó modellektől igyekeznek megszabadulni tulajdonosaik. A magyar adórendszer nem ösztönöz az új autók vásárlá­sára, jóllehet azok fogyasztá­sa, károsanyag-kibocsátása és karbantartási költsége jóval kisebb - mondta Frank György, aki szerint gyakran guruló roncsok érkeznek az országba. A kilométerórák visszapörgetése miatt a vásár­ló akaratán kívül is elmu­laszthatja a karbantartásokat. A KSH adatai szerint az el­múlt év végére a 3,1 milliós magyar személygépkocsi-ál­lomány átlagéletkora 13,43 évre emelkedett az egy évvel korábbi 13,01 évről. Nem is csoda az elöregedés, hiszen tavaly mindössze 67,5 ezer új személyautó kapott magyar rendszámot, miközben közel 97 ezer autó érkezett be az or­szágba használtan. ■ D. K. Használtszemélyautó-import (első negyedév, darab) 2013-2015 VG-GRAFIKA FORRÁS: DATAHOUSE Ha a kormány a teljes önkormányzati számla- vezetést a Magyar Állam- kincstárhoz delegálja, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez szakértők sze­rint legalább két év szük­séges. Nem vetették még el azt az ötletet sem, hogy az állami kézbe került keres­kedelmi bankok valamelyi­kéhez irányítsák az önkor­mányzati ügyfeleket. Barát Mihály Legalább két évébe kerülhet a kormánynak, ha a Magyar Államkincstárt fel kívánja ké­szíteni az önkormányzatok számlavezetésére és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyúj­tására - vélekedtek a lapunk­nak nyilatkozó szakértők. Ez a tény régóta ismert a kor­mányzat előtt is, az átalakítás időigényét ugyanis már az öt­let korábbi felmerülésekor is vizsgálta a kabinet. Az viszont még nagy vonalakban sem dőlt el, hogy a kincstár pontosan milyen feladatokat venne át a pénzügyi szolgáltatóktól az ön- kormányzati ügyfelek kiszol­gálásánál, ami pedig nagyban befolyásolja a fejlesztés időtar­tamát és költségeit. Információink szerint még annak a lehetőségét is vizsgálja a kabinet, hogy az önkormány­zatokat vagy a számukra nyúj­tott pénzügyi szolgáltatások egy részét az állami kézben lé­vő kereskedelmi bankokhoz - az MKB-hoz, illetve a Budapest Bankhoz - irányítsa át. Ennek a megoldásnak kétségtelen elő­nye lenne, hogy jóval olcsóbban meg lehetne valósítani, mint a kincstár felkészítését egy sor, számára eddig idegen feladatra. Árnyalja a képet, hogy a kor­mányzati kommunikáció sze­rint a két új szerzeményt né­hány éven belül értékesíteni kívánják, ami pedig pont az eredeti célt - az önkormányzati pénzek mozgásának ellenő­rizhetőbbé tételét - veszélyez­A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÖSZ- szesen 549,5 milliárd forintos betétállománnyal rendelkeztek a különböző pénzügyi szolgál­tatóknál 2014 végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank sta­tisztikáiból. Ebből 488,3 milli­árd forintot - tehát több mint 88,8 százaléknyit - a piacon aktív nagybankok kezeltek, és nem egészen 6 százaléknyi ju­tott a szövetkezeti hitelintézeti szektorra, bő 5 százalék pedig tetné. Az is tény, hogy bár két jelentős szereplőről van szó, az önkormányzati szolgáltatások piacán eddig egyikük sem volt érdekelt. Az mindenesetre biztos, hogy a kormányzat komoly fejleszté­sekre készül a Magyar Állam- kincstárnál. Tállai András, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium parlamenti államtitkára korábban úgy nyilatkozott: vár­hatóan még ebben az évben el­készül a kincstárnál az a szoft­verfejlesztés, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók napon belüli lebonyolítását, amire eddig csak a kereskedel­mi bankok, a fejlett pénzügyi közvetítők voltak képesek Ma­gyarországon. Hozzátette: nem elképzelhetetlen, hogy még a kisebb és szakosított ban­kokra. A betéteik közel 60 szá­zalékát lekötetlenül tartják az érintettek, a hosszú lejáratra lekötött betétek aránya pedig mindössze 6 százalék. Figye­lemre méltó viszont, hogy a 2014 végén 23,8 milliárdos ön- kormányzati értékpapír-állo­mány nem egészen fele volt csak állampapírban, és 7,6 milliárdot tartottak különböző befektetési alapokban. ebben az évben módosítják a kincstár jogszabályi hátterét, így a jogállása, a funkciója is bővülhet. Év közben pedig el­készülhet a kincstár jövőjének koncepciója, az év második fe­lében akár az Országgyűlés elé is kerülhet az ezzel kapcsolatos terv. Az államtitkár ugyanak­kor közölte azt is: ahhoz, hogy a kincstár fel tudja venni a ver­senyt a kereskedelmi bankok­kal, nagyon meg kellene erősí­teni, fel kellene fejleszteni, és a kereskedelmi banki kapcso­latot sosem tudja majd pótolni. A kormány időről időre visz- szatér a kincstár számlave­zetésbe vonásának tervéhez, mégpedig azért, mert az ön- kormányzatok gazdálkodásá­val - részben a forráshiány miatt - folyamatosak a gondok. 2011 és 2014 között az állam négy ütemben összesen több mint 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vál­lalt át, így hát nem csoda, ha nagyobb rálátást szeretne a települések számlapénzeire. Figyelemre méltó emellett, hogy az önkormányzatok gaz­dálkodásával foglalkozó több tanulmány, illetve jelentés is megállapította már, hogy a hi­telfelvétel sokszor erősen cik­likus jellegű, és mindig pont a választási évekre esnek a csú­csok. Ismét emelkedett a cigaretta adója áprilistól a cigaretta jöve­déki adója ezer darabonként 12 500 forintról 15 700 forintra emelkedett, ugyan­akkor az adónak az ezer darabnál legalább 28 ezer fo­rintot kell elérnie a korábbi 24 920 forint minimális adó helyett. A kiskereskedelmi eladási árra vetítve viszont csökkent az adó aránya, a korábbi 31-ről 25 százalékra. A szivar és a szivarka adóját az eladási ár százalékában határozza meg a törvény. Ez maradt a korábbi 28,5 száza­lékos szinten. A fogyasztási dohánynál kilónként 14 ezer forintra nőtt a 12 460 forin­tos korábbi adó. ■ MTI Kibővült az agrárkár­enyhítési rendszer A 2015. kárenyhítési évtől már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó termelők is tagjai lehetnek az agrárkár-enyhítési rend­szernek. Erre a termelői kör­re is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a többi gazdára - közölte a Föld­művelésügyi Minisztérium. A kedvezőtlen időjárás által okozott károkat kompenzáló rendszerben jelenleg közel 78 ezer termelő vesz részt 4 millió hektárral. Ettől az évtől az őszi fagy is kárnak számít, illetve üzemi szinten 15 százalékos bevételkiesés felett részesülhet a termelő juttatásban. ■ VG A vagyonnyilatkozatról is lehet népszavazás újabb civil népszavazási kezdeményezést hitelesített a minap a Nemzeti Választá­si Bizottság. A március 15-i demonstráción bejelentett 19 kezdeményezés közül 5:4 arányban azt a kérdést hagyták jóvá, amely azt célozza, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételé­re kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hoz­zátartozók vagyonnyilatko­zata is nyilvános legyen, ha népszavazáson a választók így döntenek. Ezen kívül a tankötelezettség meghosz- szabbításáról, a gazdasági kamarai hozzájárulási díj fizetéséről lehet majd nép­szavazást tartani. ■ MTI A nagybankoknál a pénz java Februárban tovább nőtt a szálláshelyek vendégforgalma turizmus Csökken a tartózkodási idő, de javult a vendégszám - Több angol, kevesebb orosz - A belföldi mutatók is jobbak A szálláshelyek vendégforgal­ma 10,2 százalékkal nőtt a ja­nuári 8,9 százalékos emelkedés után - jelentette a KSH. Feb­ruárban 13,3 százalékkal több külföldi vendég 11,4, százalék­kal több vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelye­ken, a belföldi vendégek száma 9,6, az általuk eltöltött éjszaká­ké 9,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbival összevetve. A szálláshelyek szállásdíj be­vétel 11,7 százalékkal 9,602 mil- liárdra, a vendéglátásból eredő bevétel 10,2 százalékkal 4,769 milliárdra nőtt februárban éves összehasonlításban. A legje­lentősebb küldő országok közé tartozó Egyesült Királyságból, Olaszországból és Ausztriából jövőknél 42, 11, illetve 5,4 szá­zalékkal emelkedett, míg Oroszországból, Ukrajnából és Németországból érkezőknél 36, 11, illetve 5,1 százalékkal csök­kent a vendégéjszakák száma. A kiadott szállodai szobák brut­tó átlagára 14 732 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj 6224, a szállodai szo­bára jutó teljes árbevétel pedig 12 205 forint volt. A belföldi vendégforgalom a Tisza-tavit kivéve minden régi­óban emelkedett, a Dél-Alföldön több mint 20,4 százalékkal, a Közép-Dunántúlon 15,2 száza­lékkal, Észak-Magyarország pedig 14,6 százalékkal. «1 Jr 1 v Jpn A rekonstrukció turistákat vonz. Eger városát is díjazták a konferencián A működő kereskedelmi szál­láshelyek jelentése alapján 1601 egység fogadott el Széchenyi Pi­henőkártyát, a kártyatulajdono­sok 1,5 százalékkal többet, 755 millió forintot költöttek ezzel a fizetőeszközzel. díjazottak A turisztikáért fe­lelős helyettes államtitkár, Ru- szinkó Ádám Az Utazó Magazin Turizmus és Profit konferenciá­ján kiemelte: az adatokból az lát­szik, a globális trendnek megfe­lelően, bár kissé csökken a ven­dégek átlagos tartózkodási ideje, ezt ellensúlyozza a növekvő ven­dégszám. Díjakat is átadtak: az olvasók és a turisztikai szakma szavazatai szavazatai az év üzle­ti szállodája a Kempinski Hotel Corvinus, konferenciaszállodá­ja a Budapest Marriott Hotel, wellness-kategória: Spirit Ho­tel Thermál Spa (Sárvár), városi szállodája a Novotel Danube Bu­dapest, vidéki konferenciaszál­lodája a Hunguest Hotel Forrás (Szeged), családbarát szállodája a Kolping Hotel, élményfürdője az Aquaworld Resort Budapest. Az év légitársasága a Qatar Air­ways, utazási irodája a Kartago Tours. Az év legjobb fővárosi étterme a Lou Lou, vidéki étter­me a szegedi Tiszavirág, tradi­cionális magyar étterme pedig a Tanyacsárda (Lajosmizse). A tavalyi év autókölcsönzője az Avis, turisztikai városa pedig Eger lett. «MTI/MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom