Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-07 / 56. szám
RIPORT 2015. MÁRCIUS 7., SZOMBAT szécsi pál Nem volt egyéves, amikor agyonlőtték az édesapját, és tizenkettő, mikor édesanyja disszidált. Egy nagykunsági mezővárosban nevelkedett, ahol legalább szerették. Általános iskolában még jó tanuló volt, a gimnáziumot viszont otthagyta. MEZŐTÚR VOLT AZ ÉNEKES MENTSVÁRA A ’60-as, 70-es évek legsár- mosabb magyar táncdaléne- kese, Szécsi Pál mindössze 30 évet élt. Az élet mostohán bánt gyermekként a későbbi bálvánnyal. Az ifjú legényke lelkének mentsvára egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőváros volt. Palika az ’50-es években több évet élt és tanulgatott Mezőtúron. Mészáros Géza Szécsi Pál keserűen végződő sorsa talán már a születése időpontjával kezdődött - a németek magyarországi megszállásának napján, 1944. március 19-én jött a világra. Az újszülött a második világháború borzalmai közepette érkezett meg. Ráadásul a zsidó származású szülei (Szécsi Ferenc 1905-1945; Szemere Klára 1916-2004), illetve két nővére (Mária 1938- és Katalin 1941- 2012) mellett nem egy nyugodt családi otthonba, hanem üldözöttként, azonnal egy embertelen hajtóvadászat kellős közepébe csöppent bele. Palika még egyéves sem volt, amikor a nyilasok a nyelvésztudós, író apát 1945. január 6-án agyonlőtték. A Szécsi család apa nélkül maradt, s a három gyermek gondozása az anyára hárult.- Amikor anyám megözvegyült, a csonka család először a szintén magának való anyai nagyanyám fővárosi, Rákóczi téri lakásában húzta meg magát - emlékezett vissza a Zenészballada című, Szécsi Pálról szóló könyvben a fiatalabbik nővér, Katalin. - A második világégés vége előtt anyám a két lányát, Marit és engem a Vöröskeresztre bízott, de hamarosan Orosházán találtuk magunkat, ahol libát őriztünk. A pár hónapos Palika akkor még anyámmal élt Budapesten, egy akkoriban fillérekből vett Attila utcai lelakott öröklakásban. Családunknak régebbről volt egy háza Mezőtúron is, az ottani vasútállomáshoz közeli Eper utcában. Amikor az írásai miatt csendre és nyugalomra volt szüksége, apánk ide utazott le dolgozni. Egyébként pedig a szomszédra bízta annak gondozását. (A történet ezen pontján ellentmondásos, hogy míg a „Zenészballada” szerint F-éket, illetve Fehéréket említ Katalin, valamint ugyanebben a kiadványban Fabó János is szomszédként és nevelőként, addig a mezőtúri Kossuth Úti Általános Iskola histó- riás könyvében az Eper utca sarkán található Andrássy utca 25. szám alatt lakó Bakcsi Zoltánt nevezik meg, mint Szécsi Pál nevelőszülőjét - a szerző). Bodorik Sándor, a mezőtúri református gimnázium könyvtárosa az 1959-60-as tanév ll/b-s osztálynaplóját mutatja, melyben Szécsi Pál neve is szerepel Gyakran gipszágyban töltötte a napokat dr. latorcai János padtársa volt Szécsi Pálnak. Az országgyűlés alelnöke végig kitűnő tanulóként érettségizett le a Dózsa gimnáziumban, míg Palinak akkorra már meggyűlt a baja az iskolával.- a középső sor közepe táján ültünk a padban, Pali az én bal oldalamon. Sokszor hiányzott, de nagyon sokszor volt oka. A kamaszkori hirtelen növekedéstől nyúlánk, az alultápláltság miatt vékony fiú gerincproblémával küszködött, s ezért gyakran kényelmetlen gipszágyban töltötte a napokat. Ez a mozdulatlanság egy örökmozgó fiatalembernek óriási trauma, Palinak is az volt. Egy másik emlék: a gimnáziummal szemben ma is ott áll a régi tisztiklub, ahol az egyik alkalommal Hollós Ilona és Németh Lehel volt a sztárvendég. A legtöbb diákot hidegen hagyta az esemény, de Pali már hetekkel korábban lázban égett, miként tudná megnézni az akkori bálványokat. Furcsa, néhány év múlva már őt bálványozta az ország. Mindig kedves, rendes srác volt. Kár, hogy már több mint 40 éve múlt időben kell beszélnünk róla. „Ilyen hanggal csak brekegni lehet!” az egykori Református Gimnázium főigazgatója, Árvái Gyula néhány évvel Szécsi Pál felett járt az akkori Dózsa gimnáziumban.- számomra örök anekdota marad, hogy az ország egyik legnépszerűbb énekese hogyan nem került be egy vidéki kisváros kórusába. Történt, hogy abban az időben a gimnáziumnak híres énekkara volt, műsoraival járta az országot. A kórusvezető az elballagó diákok miatt minden évben tagtoborzót tartott. 1959-ben Pali sem kerülhette el a meghallgatást. Minden újoncnak ugyanazt a gyermekdalt kellett elénekelnie, mégpedig a „Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol”-t. Amikor Palira került a sor, s nekikezdett, a kórusvezető azonnal leállította, kizavarta a teremből, s utána kiáltott: „Nehogy bármikor közelébe kerüljön az énekkarnak, mert ilyen hanggal csak brekegni lehet!”. Mi megijedtünk a kiabálástól, de Pali csak mosolygott, vélem azért, mert nem akart kórustag lenni, ezért szándékosan énekelt torz, hamis hangon - mesélte az esetet Árvái Gyula. ' 1 . ■ » ' Szécsi Pál A csonka Szécsi i család: Pali, Mari és édesanyjuk, modellként is dolgozott- E mezőtúri szomszédok 1945 tavaszán megtudták, hogy hová kerültünk, ezért eljöttek értünk Orosházára és magukhoz vettek bennünket. Apám bátyja Temesvárrá akarta kimenekíteni a maradék Szécsi családot. De akkor már olyanok voltak a viszonyok, hogy az egész család nemigen tudott volna átmenni. Az volt a döntés, hogy akkor legalább egy gyermeket átvisz. Rám esett a választás, így én 1945. május 9-én megérkeztem Temesvárra, ahol 1954-ig éltem. Anyám Táncdalénekesként szerzett magának hírnevet Palikával Pesten, Mari pedig egy ideig Mezőtúron maradt. Aztán, amíg én kint éltem Temesvárott, itthon felcserélődött Mari és Palika „otthona” - mondta tollba emlékeit Katalin. A könyv szerint az akkor Mezőtúron élt Fabó János helyenként többet tud Szécsi Pál '50-es évekbeli életéről, mint Kati, aki ezt az időszakot Romániában élte át.- Úgy négy-öt éves körüli lehetett Palika, amikor az anyjuk a két gyermekét „lecserélte”: Palit elhozta Fehérékhez, Marit meg felvitte magához Pestre. A nevelőszülők szigorúan, de nagy sze- retetben nevelték. Amikor elérte a kort, Palit beíratták Mezőtúron az egyik általános iskolába - beszélte el Fabó János. A Kossuth Úti Általános Iskola emlékkönyvében ekképp jegyezték le az eseményt: „Szécsi Pál 1952. április 2-án iratkozott be Pásztor Sándorné 2. b osztályába Budapestről. Nevelőszülőiméi (Bakcsi Zoltán) lakott az Andrássy út 25. számú házban. 1956. szeptember 10-én kiiratkozott az iskolából, és ismét Budapestre távozott, az Állami Arany János Oktatási és Nevelő Intézetbe. Az 1955/56-os tanévben az iskola legjobb tanulója kitüntetést nyerte el. Gyakori szereplője volt a különböző kulturális és irodalmi műsoroknak.” Az írás alatt egy fotó található a 15 fős iskolai színkörről: az 1956. május 5-i „Furulyás Jancsi” darab fellépőiről, s a szöveg megjegyezi a középen álló Szécsi Pálról, hogy „főszereplő”. Palit az anyja egyébként ké- nye-kedve szerint rángatta Mezőtúrról Budapestre és vissza. Az apa 1945-ös halála után az anya még háromszor házasodott és vált el az ’56-os disszidálásáig (később, az Egyesült Államokban is még ötször ment férjhez). Az anya sűrűn depresszióba esett. Akad időszak, amikor 1-2 hétre maga mellett akarta tudni gyermekeit, de néhány nap múltán már gyorsan szabadult is tőlük. A mezőtúri iskolák egykori osztálynaplói szerint Szécsi Palika legalább hat évet tanult Mezőtúron. A fentebb említett dokumentumok szerint négy évig biztos, hogy a Kossuth Úti Általános Iskolában. Aztán 12 évesen az anyja ismét visszavitte Budapestre, aki néhány hónap múlva, hátrahagyva gyermekeit (Pesten Palit és Katit, Bécsben pedig Marit) disszidált. Palika az Állami Arany János Oktatási és Nevelő Intézetbe került és a fővárosi Revicky utcai diákotthonban lakott. Ám visszavágyott, majd vissza is kéredz- kedett Mezőtúrra. A patinás, nagyhírű nagykunsági református gimnáziumba, az akkori Állami Dózsa György Általános Gimnáziumba vették fel, s ott tanult 1959. április 8-tól 1960. február 3-ig. Az iskola kollégiumában szállásolták el, de a tanítási időt általában korábbi nevelőszüleinél „lógta el”. Az 1959/60-as tanévben a 4-es magatartásán kívül - néhány kivételtől eltekintve - csupa 1-es osztályzat sorakozott a neve mellett a szintén II/b-s osztály- naplóban. Hiányzásai is egyre csak gyűltek, s miután elment a kedve wára a tanulástól, 16 évesen otthagyta a mezőtúri gimnáziumot, majd 1960 áprilisában végleg felköltözött Budapestre. Segédmunkás lett, majd modell, később pedig sikeres táncdalénekes. Az édesanyja után vágyódó kisfiú ifjúkori lelki sérülésekkel, illetve mezőtúri diákéveinek többnyire kedves élményekkel teh tarisznyáját haláláig cipelte magával... Nyolcadik öngyilkos- sági kísérlete tragikus sikerrel végződött 1974. április 30-án.
