Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-04 / 53. szám

2015. MÁRCIUS 4., SZERDA KOZELET тшшшшштшштшщшю1шшшшттштж mm шщ ш мирим ;”?> шш:ш. ж ишт шнкт жштж шшшм i шиш „A korrupciós bűnügyekben országos vizsgálatot rendeltem el, amely kiterjed a feljelenté sek elutasításával, az ilyen tárgyú nyomozások megszüntetésével kapcsolatos adatokra is”- válaszolt Polt Péter főügyész az MSZP-s Bárándy Gergely képviselő kérdésére. mm ж ш m жшж HIRSÁV Moszkvában eltemették a meggyilkolt ellenzékit Borisz nyemcovot, hozzá- tartozóin kívül mintegy 600 ember kísérte el utolsó útjára. Egyházi szertartással temet­ték el a meggyilkolt ellenzéki politikust a moszkvai trojeku- rovói temetőben. ■ MTI Német álláspont a menekültekről az EU-BAN menedékjogot ké­rő koszovóiak helyzetének rendezéséhez az első lépés „az igazság kimondása”: akit nem ér politikai üldöztetés, az ne reménykedjen, nem kap­hat menedékjogot az EU-ban - mondta Steinmeier német külügyminiszter. Berlin egy­millió euró támogatást nyújt a helyzet rendezésére. ■ MTI Az amerikai kitiltási akció tudatos politika volt ELLENZÉKI PÁRTELNÖKÖKKEL vacsorázott Budapesten az amerikai helyettes külügyi államtitkár. Thomas Me- lia azt mondta, a kitiltási botránnyal Washington rá akarta ébreszteni a magyar kormányt, hogy meg kell feleljen a korrupcióval szem­beni elvárásoknak. ■ MW Harminc évig homályban Paks T. ház Döcögött, de megvolt a kétharmados szavazás, Kosa tévedésből nemet nyomott Az LMP-frakció így tiltakozott a paksi titkosító döntés ellen az ülésteremben. Az ellenzék korrupciótól is tart Megduplázták a paksi atom­erőmű bővítés adatainak egy részének titkosítását, a bíró­ság elhalasztotta a szerződés nyilvánosságát firtató per időpontját. Éber Sándor Harminc évre titkosították a paksi atomerőmű bővítés ada­tainak egy részét a parlament tegnapi döntése alapján. Nem ismerhető meg így keletkezé­süktől három évtizedig a beru­házás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szer­ződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, a megvalósítási megállapodások, az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok. Seszták Miklós miniszter ko­rábbi tervezete még 15 évre tit­kosította volna a szerződéseket, de a törvényalkotási bizottság a kormánypárti voksokkal az idő­tartam megduplázását javasolta. A paksi bővítés fővállalkozója az orosz állami atomenergiai cég, a Roszatom lesz. Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendel­kező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a beruházásra. az lmp társelnöke. Szél Ber­nadett másfél éve küzd azért, hogy a szerződés részletei nyil­vánosak legyenek. Eredetileg ma lett volna esedékes a másodfokú ítélet a paksi adatok nyilvános­ságra hozatala ügyében. A bí­róság azonban indoklás nélkül két héttel későbbre halasztotta a tárgyalást, ekkora az államfő va­lószínűleg szentesíteni fogja a 30 évre szóló titkosítást. Az ellenzéki pártok sérelmez­ték a titkosítást, az MSZP szerint „a paksi beruházás titkosításá­val a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet, 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlá- sát tették lehetővé. A FIDESZ SZERINT álságos az MSZP viselkedése, mivel a bal­oldal nemcsak támogatta az atomerőmű fejlesztését, hanem „milliókat talicskáztak ki az atomerőműből MSZP-s politiku­sokhoz köthető cégek". A PM sze­rint a gigantikus lopást akarják törvényesíteni a titkosítással, de nem fogják elkerülni a börtönt. A DK szerint a következő kor­mánynak fel kell oldani a titko­sítást. Az LMP az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az om­budsmanhoz fordul, az Együtt is alkotmányellenességet említett. Csökken az alkoholok jövedéki biztosítása A T. HÁZ DÖNTÉSE ALAPJÁN meg­szűnik a gyámhivatalok, a tár­sadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi közpon­tok, a földhivatalok, a bánya- kapitányságok és a környezet­védelmifelügyelőségek eddigi önállósága. Hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. AZT IS MEGSZAVAZTÁK, hogy 22- ről 20 millió forintra csökken (korábban 150 millióra emel­ték) az alkoholok jövedéki biz­tosítéka. Kedden két kétharmados tör­vény megszavazása is napiren­den volt, ez a többség elvileg a veszprémi választás óta nincs meg a 130 mandátummal bíró Fi- desz-KDNP-nek. A közigazgatási törvényt a jobbikos Apáti István távolléte miatt mégis sikerült megszavazni. A jogállási törvé­nyeknél a fideszes Kosa Lajos tévedésből szavazott frakciójá­val ellentétesen, ezért 100 ezre forintos büntetésre számíthat. Ma elindul a kártalanítás buda-cash 7600 cég érintett - Két egészségpénztár beragadt A Buda-Cash-hez kapcsolódó DRB bankcsoportot négy bankja 7639 vállalkozás számláit kezeli, ebből mintegy 5700 cég kizáró­lag ezeknél a pénzintézeteknél vezet számlát - közölte tegnap a Bisnode társaság. A 7639 céges ügyfél összesen 8388 számlát vezetett a Dél-Dunántúli Regio­nális Banknál, az Észak-magyar­országi Dél-Dunántúli Takarék Banknál és a Buda Regionális Banknál, az érintett cégek át­lagos árbevétele 2013-ban 45,2 millió forint volt, összesen átla­gosan 29 ezer 168 főt alkalmaz­tak, átlagban 4-et. A Magyar Nemzeti Bank hétfőtől átmeneti kifizetési tilalmat rendelt el a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Ki­egészítő Egészségbiztosító Pénz­tárnál és a PRO VITA Első Ma­gyar Kiegészítő Egészségpénzt­árnál (a két pénztár taglétszáma 3 százalékát teszi ki a teljes hazai egészségpénztári szektor­nak). A két pénztár a tevékenysé­gi engedélyétől megfosztott DRB bankcsoportnál tartotta pénztári vagyonának jelentős részét. A ta­gok továbbra is igénybe vehetik egyéni egészségszámláik terhé­re a pénztárak szolgáltatásait, azonban csak a jelenleg a DRB Bankcsoportnál lévő pénztári va­gyon hányadán felüli mértékig. Az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) szerdán elindítja és 20 munkanapon belül, leg­később március 31-ig befejezi a DRB bankcsoport betéteseinek kártalanítását, miután a Ma­gyar Nemzeti Bank elrendelte a csoporthoz tartozó bankok fel­számolását. Az ügyfelek, akár magánszemélyek, akár vállalko­zások, legfeljebb 100 ezer euró- nak megfelelő összeget, azaz leg­feljebb 30 millió 461 ezer forint automatikusan járó kártalaní­tást kaphatnak. ■ MW 3-5 százalékos lehet a kulcs média Lapkiadók: a reklámadó versenyhátrányt jelent A kormány 3-5 százalékos rek­lámadót mérlegelhet, és arra törekszik, hogy a kisebb média­cégeket megvédje - ez körvona­lazódott a gazdasági bizottság keddi ülésén Lázár János tárca­vezető és Rogán Antal fideszes frakcióvezető szavaiból. A kor­mány márciusban teheti meg előterjesztését. Lázár arra em­lékeztetett, hogy az Európai Bi­zottság (EB) két főigazgatósága adó- és versenyjogi eljárást foly­tat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, elsősorban módszertani, technikai kifogá­saik voltak, ezért van szükség a módosításra. A tagállamok közül Svédor­szágban, Ausztriában, Dániá­ban, Görögországban, Belgium­ban a magyarországihoz hasonló reklámadó van. Az adóalanyok közül a Bertelsmann, illetve az RTL csoport mivel pénzügyi eredményeiket érdemben befo­lyásolja a reklámadó, az unióhoz fordult. Konkrét adókulcsról Lá­zár nem beszélt, elmondta, hogy a legmagasabb reklámadókulcs Ausztriában van, 5 százalék, eh­hez képest a „kiváló magyar pró­bálkozás” 50 százalék volt, ami az Európai Bizottság tűrőképes­ségét megviselte”. Rogán 3-5 szá­zalék körüli kulcsot említett, sze­rinte a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosult­sága nem kérdőjelezhető meg. Az EB elvárásainak megfelelő módosítás esetén több bevétele lesz a költségvetésnek, összesen mintegy 8-10 milliárd forint. A Magyar Lapkiadók Egyesü­lete szerint bármilyen, a hazai médiavállalkozásokra kivetett adó továbbra is versenyhátrányt jelent „az online piacon túlsúly­ban lévő globális szereplőkkel” szemben. Szerintük a kormány­zat részéről nyütan ágazati kü­lönadóként meghatározott adó­nem kivetése káros a gazdasági növekedés szempontjából. Az ab­ból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi „politikai játsz­mák eszköze” lehet, tovább nehe­zítve egy egyébként is strukturá­lis problémákkal küzdő iparág helyzetét. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom