Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-20 / 67. szám
2015. MÁRCIUS 20., PENTEK C SALAD KINCSESTÁR Bővült a Barabás család. Immár kétgyermekes édesapa lett Barabás Botond, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai-díjas művésze. Az egész család, köztük a négy- esztendős Zille is nagyon várta már Lelle Sárát, aki március 13-án jött világra. SZÍNHÁZ % Bábeli zűrzavar Nabiléknál család Leningrádon keresztül vezetett az út Ádenből Szolnokra Kívülálló számára igazi kavalkádnak tűnnek a mindennapok Kaid Nabil családjában. Ám a jemeni származású szolnoki festő és szerettei számára ez a természetes. Szilvási Zsuzsa Élénk színek és nyitottság. Talán ez jellemzi leginkább a művész szolnoki otthonát. A kertvárosi környezetből kitűnik házunk, melynek nincs kerítése.- Ugyan mire lenne jó a kerítés? - kérdezi mosolyogva Nabil. - Aki kedves vendégként érkezik, annak felesleges, aki meg rossz szándékkal érkezik, azt úgysem állítaná meg. A Kaid család létszáma csak hétvégeken teljes. Az ikrek, Amina és Zaki már egyetemre járnak, Aisha - a Verseghy gimnáziumban 11-es -, illetve a 4. osztályos Amal viszont természetesen még otthon lakik. Édesapjuk mára szinte tökéletesen beilleszkedett Szolnokon, pedig meglehetősen kacskarin- gós út vezetett a Tisza partjáig.- 1991-ben jöttem ide, előtte a Szovjetunióban, - akkor még - Leningrádban a Rjepin Akadémia növendéke voltam. Oda is egy véletlennek köszönhe tőén kerültem, gyermekkoromban ugyanis JePulykából készül náluk a töltött káposzta AZ ÁDENI és a magyar konyha remekei egyaránt szerepelnek az étlapon a Kaid családban. Olykor azonban meglepő ízek kerülnek az asztalra. eleinte Nabiltól tanultam az arab ételek elkészítését, de amikor kinn jártunk Jemenben, nagyon szívesen és sokat segítettek a rokonok is - tudmenben élt a családom. Kilencen vagyunk testvérek, a szüleim mindegyikünket taníttatták. Gyerekkoromtól kezdve szerettem rajzolni - meséli a festő. - Egy tehetségkutató verseny után másokkal együtt külön iskolába vittek, ahol rajzolni, festeni tanultunk. Volt egy tanárunk, aki korábban Picasso tanítványa volt. Egy kiállításon, ’82-ben jelen volt a jemeni elnök is, utána öten ösztöndíjat kaptunk a Rjepin Akadémijuk meg Évától. - Mostanra kialakult a ránk jellemző sajátos ízvilág. Előfordul, hogy arab fűszerek keverednek a magyaros ételekbe, de a lényeg, hogy a végeredmény finom. Fontos ugyanakkor, hogy a disznóhúst kerülnöm kell, így például a töltött káposzta nálunk pulykából készül. ára. Leningrádban ismertem meg aztán a felségemet, Évát, aki nyelvtanfolyamon tanult. Ő szolnoki, így Végül itt telepedtünk le. A jemeni kapcsolatok azonban szerencsére megmaradtak.- Ott él a családom, ünnepi alkalmakkor akár negyven-öt- venen is körülüljük az asztalt. Igaz, az utóbbi évek zűrzavarában nemigen tudtunk hazamenni, de nagyon fontosak számomra. Még úgy is, hogy bizony bőven van különbség a kétféle világ között...- Van egy furcsa ellentét: ott látszólag mozgalmasabb az élet, nagyobb a tolongás, a zaj, a kiabálás, mégis, szinte hiányzik a stressz. Itt külsőleg nagyobb a nyugalom, de az emberek zak- latottabbak, aggodalmaskodnak a jövő miatt. Ott úgy mondják: ez van, és belenyugszanak. Nabil családja tehát igazán nemzetközi, egyszerre arab és magyar. De vajon mégis melyik a meghatározóbb?- Valóban meglehetősen vegyes - veszi át a szót Éva, aki a Verseghy gimnázium tanára. - Ez a nemzetköziség elsősorban akkor feltűnő, ha hallanak bennünket. A gyerekek felváltva beszélnek velünk arabul és magyarul, mi egymás között Nabillal azonban máig orosz nyelven kommunikálunk. Annak idején így szoktuk meg, ez rögzült. Valami egészen furcsa „keveréknyelv” a miénk, számunkra viszont ez a természetes. Amal, Éva, Aisha és Nabil a festő egyik képével Javában készülünk a hús- vétra. A boltok polcai roskadoznak a csokinyulaktól meg a csokitojásoktól. Múltkor megkérdezte kislányom, hogy tényleg a nyúl hozza a tojást, amit hall mindenhonnan? Gyermekem hatéves, talán ideje lenne elmondani neki, hogy se a csokinak, se a nyúlnak nem sok köze van - sem egymáshoz, sem a húsvéthoz. Kedves Anyuka! A világ már csak ilyen, a valódi ünnepet, a feltámadást a magyar nyelv húsevéssel nevezi el, a termékenység és az újjászületés szimbólumát, a tojás csodáját csokival pótolja, a szaporodás és a vitalitás szimbólumát, a nyulat pedig a tyúkkal mossa össze a csokimázban. A kereskedői forgalom, a pikáns-viccelődős termékenységkacérkodás, a „krumplicukor-cso- koládé jaj de jó” gondolkodás hódít, uralkodik. Ez kultúrharc. A szabadkőműves „new” szemlélet, ami pénzt és zabálnivalót kínál (de nem ad, mert elkéri az árát!), elsöpri az értem szenvedő, értem meghaló, önajándékozó megváltót. Róla meséljen gyermekének! Az öröm és a vidámság hozzá tartozik az ünnephez, sőt a termékenységvarázslás megmaradt játékai is, de nem arról szól! Ez azért van így, mert könnyebb csokizni, mint önmagunkat átformálni, egyszerűbb nyuszizni, mint felismerni a méltóságunkat. A zsidó hagyomány húsvétjának üzenete, hogy ő a szabadító, aki kivezeti népét a rabszolgaságból, a keresztény üzenet pedig az, hogy ő a megváltó, aki saját magából táplál, magához méltóvá tesz és életébe bevon bennünket. De ezt sem ön, sem más nem fogja tudni „eladni”, „haszna” nem lesz belőle, de átélheti a valódi örömet, amikor ugyanezt megtehetjük egymásért. A családja ünnepét ön alakítja ki, döntse el, melyiket választja. Egyébként csodálkozom, hogy a „Charlie Hebdo boltjaiban” csokijézust nem lehet kapni. Amúgy pedig azt mondom, hogy a „csokinyuszi- tojás” tűzre való, és süssünk inkább egymásnak zserbót belőle! Áldott feltámadást! Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E-MAIL CÍMÜNK: atyavilag.ujneplap@gmail.com LEVÉLCÍMÜNK: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. megyeszékhelyen élő Nagy Brigitta az érett ségire készül, ezt követően pedig főiskolán szeretne továbbtanulni. A huszonhárom esztendős lány nagyon szeret kirándulni, illetve párjával, barátaival tölti szabadidejét. Te is szeretnél a Hét lánya lenni? Ha már elmúltál 14 éves, akkor jelentkezz né hánysoros, fényképes bemutatkozással a szoljoniffiszoljon.hu e mail címen! A HÉT KÉRDÉSE Ön szerint zsákban érkezik a meleg? HORVÁTH GYÖRGY, NAGYKUN FŐKAPITÁNY- BIZONY a néphit úgy tartja, hogy Sándor, József és Benedek zsákban hozza a meleget, illetve azzal együtt a tavaszi megújulást. Úgy vélem, eleink megfigyeléseiben igen sok igazság lakozik, hiszen az évszázadok során felgyülemlett tapasztalatokra bízvást lehet támaszkodni, kisebb eltérésekkel ezek a jóslatok szinte mindig beválnak. TERMÉSZETKÖZELI EMBER lévén a tavaszi jeles napokra különösen odafigyelek. A tavasz érkezéséhez eszerint három dátum is köthető. Az első Bálint napja, azaz február közepe, melynek környékén kezdenek érkezni hozzánk a vándormadarak. Ilyenkor már azt szoktuk mondani, hogy közel a kikelet. Aztán természetesen a Sándor, József, Benedek hármas következik, közülük is Sándor napja az, amelyen hagyományosan „megszakad a tél”. AZTÁN persze jön József, aki a hideg szeleket tünteti el és végül Benedek a hagyományos zsákjával. Számunkra, állattartó emberek számára talán ez a három jeles nap a legfontosabb, hiszen ilyenkorra észrevehetően megváltozik az állatok viselkedése, és megszületnek az utódok, kiscsikók, kis- bárányok. Ilyenkor természetesen különösen oda kell figyelnünk rájuk, a megfelelő tartásukra, ápolásukra, gondozásukra. AZTÁN A harmadik fontos időpont Szent György napja, az állatok kihajtásának ünnepe. Ekkor, április vége felé már valóban itt a jó idő, innentől kezdve egészen őszig, általában az első fagyokig a szabadban lehetnek a jószágok. FONTOS hozzátenni ugyanakkor, hogy a tavasz érkezését azonban nem csupán az állatok körüli teendők miatt várjuk nagyon minden esztendőben. Mi magunk, lovasok is nagyon vártuk, várjuk már, hogy kiszabadulhassunk végre a négy fal közül, és nomád őseinkéhez jobban hasonlító, szabadabb életet élhessünk az előttünk álló hónapokban.
