Új Néplap, 2015. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-12 / 60. szám

2015. MÁRCIUS 12.. CSÜTÖRTÖK Virágba borulhat a kiskertészet fejlesztések A termelés bővítése a foglalkoztatottságot is növeli A kormányzati ígéretek szerint több forrás jut a magyar mezőgazdaságba, így tennék gyümölcsözőbbé az ágazatot. Képünk illusztráció Növénycserén gondolkodik a termőföldjén a karcagi gazda Az elmúlt napok szeles, napsütéses időjárása ked­vezett a belvízzel borított többhektáros területünkön is a száradásnak - mondja Dániel János karcagi gazdál­kodó. A héten már elkezdünk dolgozni is, mert bár a föld teteje még lágy, de ha pár napot szikkad, rá tudunk menni a gépekkel, hiszen ősz­szel nem tudtuk befejezni a talajmunkákat, a búzát sem tudtuk elvetni. Most helyette tavaszi növényeket vetünk, az itt szokásos kapások mel­lett újabbakat is. Most, hogy a fehérjetartalmú növények­re plusz 60 ezer forint hek­táronkénti extratámogatást biztosítanak, gondolkodom a növénycserén, talán takar­mányborsót vetek majd több hektárba. A másik érv emel­lett az is, hogy a termeltető cégek egyre kevesebb kuko­rica-vetőmagra szerződnek le velünk. A területem egy részén az öntözés biztosított, így nem okozna gondot az átállás sem. Már beszéltem olyan gazdatársammal is, aki az állatállomány növekedése miatt lucernában gondolko­dik, mint lehetőségben - vé­lekedett Dániel János. Dániel János már vet A kertészeti ágazat a mezőgazdaságon belül a legmunkaigényesebb te­rület, 300-350 ezer család megélhetését biztosítja Magyarországon. Fejlesztése kiemelt állami feladat. MUNKATÁRSUNKTÓL A témában a közelmúltban tar­tottak szakmai fórumot. Nagy István, a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára a rendezvényen kihangsúlyoz­ta, a magyar kertészeti ágazat kibocsátási értéke az utolsó hivatalos statisztika szerint, 2013-ban mintegy 366,3 mil­liárd forint volt, 2010-hez ké­pest 27 százalékkal növeke­dett. Ezzel a kertészeti ágazat adta a magyar mezőgazdasági kibocsátás 15,8 százalékát, a növénytermesztésen belül a 26,9 százalékát. A zöldség-gyü­mölcs stratégiában megfogal­mazott cél az, hogy a mostani átlagosan évi 2,5 millió ton­nánál 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat. Az Euró­pai U*iéban~-eíi©k-a -termékek jó minőség esetén eladhatók, hozhatja a foglalkoztatottság lé­nyeges növekedését is - mond­ta az államtitkár. A magyar dísznövényágazat­ról elmondta: éves árbevétele 120 milliárd forint, mintegy 25 ezer család megélhetését biztosítja, az ágazat helyzete stabilnak mondható. Az egyes növénycsoportokon belül a legnagyobb területi arányt a díszfaiskolák foglalják el, a sza­badföldi felület 95,5 százalékát adják. A többi kultúra (évelő­termesztés, szabadföldi vágott virág, vágott zöldek hagymás és gumós növények) a fennma­radó 4,5 százalékon osztozik. Nagy István kitért arra, hogy világszerte folyamatosah emel­kedik a biotermékek iránti kereslet, de az európai tenden­ciákkal ellentétben Magyaror­szágon nem nő megfelelő mér­tékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága, jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5 szá­zalékára terjed ki. Pedig Magyarország kedve­ző klímája, jó minőségű termő­földje, emellett a nagy hagyó-, mányokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nél­kül is kiváló élelmiszereket állítson elő az ország - tette hozzá. Jelezte: nagy hátrány.az is, hogy ezen a területen 80-85 százalékban alapanyagot ex­portál az ország, míg a feldol- gozojLLbioélelmiszerek 90 szá­zalékát külföldről hozza be. Nem árt tudni: újabb változások az EMVA- támogatásokban Hatályba lépett az Európai Mezőgazdasági Vidékfej­lesztési Alapból (EMVA) fi­nanszírozott egyes agrártá­mogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet. A 7/2015. (II. 17.) MvM rendelet módosított, illetve hatályon kívül he­lyezett egyes rendelkezé­seket az Európai Mező- gazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló .támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben, valamint az Európai Mező- gazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézke­dések monitoring-adatszol­gáltatási rendjére vonatko­zó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendeletben, továbbá mó­dosításokat tartalmaz az alábbi linken felsorolt ren­deletekkel meghirdetett jogcímek tekintetében. Tekintettel arra, hogy a módosítások nem minden jogcímet és nem minden támogatási kérelembenyúj­tási időszakot érintenek, valamint a szabályozás az egyes jogcímek esetében egymástól eltérő lehet, to­vábbá a jogszabályban fog­lalt határidők jogvesztőek, mindig alaposan tanul­mányozzák át a vonatkozó rendeletek hatályos szöve­gét, és a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakra vonatkozó MVH közleményeket, valamint azoknak - a fenti jogsza­bály módosítással össze­függésben - hamarosan megjelenő módosításait. Fontos a gazdálkodók továbbképzése is a kertészeti ágazat közös fejlesztési céljai közül Nagy István kiemelte, hogy szükséges egy független szaktanácsadói rend­szer felállítása és működtetése a versenyképesebb piaci terme- lés érdekében. Továbbá fontos a kül- és belpiacok bővítése, marketingtevékenység fokozása (promóciós tevékenységek, ki­állításokon való aktív részvétel, reklámok). Emellett fejleszteni kell az öntözést és termesztéste'chnológiát is a magasabb hoza­mok és a jobb áruminőség elérése érdekében. Nem hanyagol- hatók el az infrastrukturális fejlesztések, valamint az oktatás színvonalának növelése (gyakorlati szemlélet, folyamatos to­vábbképzések a termelésben már aktív gazdálkodók részére is) sem - mondta az államtitkár. HIRDETÉS i TAKARÉK 100% BETÉTBIZTONSÁG A legbiztonságosabb hitelintézetek között a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet A garanciaközösség létrejöttével a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek megtakarításai mostantól gyakorlatilag 100 százalékos biztonságban vannak. Az 0BA betétvédelem mellett, az állam tavaly 136 milliárd forinttal növelte meg a szövetke­zeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és létrehozta a szövetkezeti hitelintézetek új Tőkefedezeti Alapját. Az új rendszerben minden egyes, a garanciakózósséghez csatlakozó takarék mögött egységesen közel 300 milliárd forintnyi tőke áll. AKCIÓ a mezőgazdasági vállalkozók részére Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai részére kedvezményes Takarék Gazda számlacsomag. .Takarék Gazda Hitef^zda Kai^P- kamata: 1 hónapos BUB0R + 4,5% kamatfelár/éy . | • /У» ДИ- NAK-tagoknak 1% kamatfelár kedvezmény j , J í 1- Amennyiben az ügyfél az adott évre vonatkozóan a SAPS tárnod I# gatás előfinanszírozását igénybe veszi a takarékszövetkezetnéf É.a kezelési költség díja 0 Ft, £&áj f ji Ц S Ь ййЙИ ízámlat^asiakcióaz év végéig v havi számlavezetési díj 0 Fyí , linternetbank havi díj 0 Ft Щ bankkártya első eves dija 0 Ft. 015. évi egységes teriiletalapúíSAPS) kamata: 3 havi BUB0R + 2,9% kamatfelár/év, ^ÍIÉlleLi folyósítási jutalék: 1.25% min. 20.000 Ft max. 100.000 Ft t) kezelési költség: évi 1%. r (. g ■ Й' ■ l. .1.. yAhjg.. Elérhetőségeinket megtalálja honlapunkon: www.tiszafured.tksz.hu fi jp Ш'р*- Щ (agy érdeklődhet központi telefonszámunkon: 06-59-511-192; 06-30-532-7920; email címünkön: kozpont@tiszafured.tksz.hu [П Takarékszövetkezet Nőtt a GDP 2014-ben statisztika A mezőgazdaság teljesítménye is javult Tavaly 3,6 százalékkal, az­az még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest - jelentette második becslése alapján a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH). A múlt év negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyed­évhez mérve, és 3,4 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közelmúltban közölt jelentésben a KSH 0,9 százalé­kos negyedéves növekedést jel­zett, de az éves növekedés adata megegyezett a most közölttel. A negyedik negyedévben mind a feldolgozóipar, mind az építőipar, de a mezőgazdaság teljesítménye is jelentősen ja­vult - közölte a KSH. A 3,6 szá­zalékos GDP-növekedéshez 1,3 százalékponttal járult hozzá a feldolgozóipar, 1,1 százalékpont­tal a szolgáltatások, 0,5-0,5 szá­zalékponttal pedig az építőipar és a mezőgazdaság. A feldolgozó- iparban a hozzáadott érték a ne­gyedik negyedévben 5,5 száza­lékkal nőtt, ami lassabb ugyan az előző hármon negyedévinél, de az éves 6,9 százalékos emel­kedés jelentős javulást mutat, az egy évvel korábbi 4,4 százalékos visszaeséssel szemben. Az építő­ipar 13,6 százalékos növekedésé­ben jelentős szerepe volt az első félévi alacsony bázisnak, de a negyedik negyedévi 6,2 százalé­kos növekedés már az egy évvel korábbi 10,2 százalékos alapra vetült rá. A mezőgazdaság ne­gyedik negyedévi 12,1 és egész éves 12,6 a második jó évet jelzi az ágazat számára, amely 2013- ban is 15,1 százalékos növeke­dést produkált. A szolgáltatások átlagosnál mérsékeltebb 2,4 százalékos ne­gyedéves és 2,0 százalékos éves növekedésén belül, kimagasló a turizmust is magába foglaló ke­reskedelem és vendéglátás, va­lamint az ipari termeléshez erő­sen kötődő szállítás-raktározás területén mért 4,6-4,7 száza­lékos negyedévi és egyformán 3,7 százalékos éves növekedés. A felhasználási oldalon a ház­tartások fogyasztása a negye­dik negyedévben 2,0, az év egészében 1,6 százalékkal nőtt, jelentősen gyorsabban az előző negyedévi 1,1 és egész 2013-as 0,2 százaléknál. A beruházások értéke a negyedik negyedévi - szintén magas bázisra támasz­kodó - szerény, 1,9 százalékos növekedés ellenére az egész tavalyi évben 11,7 százalékkal nőtt az előző évi 5,2 százalékot követően. A GDP-ben együtte­sen szereplő áru- és szolgálta­táskereskedelemben az export és az import egyformán 9,4 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, az év egészében pedig a 8,7 százalékos export- növekedéssel szemben az im­port 10,0 százalékkal nőtt. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom