Új Néplap, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-13 / 37. szám

2015. FEBRUÁR 13., PÉNTEK 5 KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE Több mint kétezer lámpatestet korszerűsítenek közvilágítás A kisújszállási önkormányzat évekkel ezelőtt elkezdte a közvilágítás korsze­rűsítését, akkor harmadik feles finanszírozással. Most egy sike­res pályázatnak köszönhetően 188 millió forint támogatást nyertek ennek a folytatására. A pályázat 100 százalékos tá­mogatású, önerő nem szüksé­ges hozzá. Május 30-ig a város 2040 lámpatestét korszerűsítik. A nátriumégős lámpatesteket új lámpatestekre cserélik, a kom­pakt fénycsövesek esetében pe­dig azok fémszerkezetére építik rá a LED-es részt. A beruházás után a közvilágítás energiadíja, hálózathasználati díja várha­tóan legalább ötven százalékkal csökken, ami évi 15 millió fo­rint megtakarítást jelent majd.» Értéktárba került a védett gesztenyesor kezdeményezés A kenderesi Helyi Értéktár Bizottság a kép­viselő-testület legutóbbi ülésén kezdeményezte, hogy vegyék fel a Helyi Értéktárba a Szent Ist­ván úton lévő védett gesztenyefa­sort különlegessége és páratlan szépsége miatt. Dr. Gaszparjan Karen jegyzőtől megtudtuk, a képviselők a kezdeményezés­sel egyetértettek és felvették az értéktárba a fasort. A több mint 400 méter hosszú gesztenyefa­sor a postától a polgármesteri hivatalig tart. Az országos nyil­vántartásban szereplő, helyi védelem alatt álló gesztenyefasor fái között vannak 30-40 évesek, ezek a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium előtt állnak, de a fák között van­nak 100 és 200 évesek is. A helyi értéktárba korábban már bekerült a Horthy-túra, mely a település Horthy Mik­lós kormányzóhoz kapcsolódó emlékhelyeit mutatja be. A Bodor Tamás idegenforgalmi szakme­nedzser vezette Helyi Értéktár Bizottság idéntől kezdődően szeretné megrendezni a Geszte­nyevirág ünnepet egy többnapos rendezvénysorozat keretében, a gesztenyefasor virágzásakor április vagy május hónapban. A rendezéshez a bizottság pályá­zatot szeretne benyújtani a Föld­művelésügyi Minisztériumhoz.» KézrnÚV6S körök. A kisújszállási művelődési központ szervezésében több kézműves kör - csipkeverő, hímző, kosárfonó, foltvarró, nemezelő - is mű­ködik. A Morgó Csipkeverőkör egy éve alakult, tagjaik Balogh Károlyné és Ari Anikó csipkeverőktől tanulják meg heti egy alkalommal a fortélyokat. S hogy mennyire sikeresen, az az asztalon látható vert csipkékből is kiderül. A kép jobb szélén egy most készülő terítő mellett áll Balogh Károlyné. Ötszáz nevet kutattak fel terv Az áldozatról könyvben is megemlékeznek Kisújon- Száz év után a mi köteles­ségünk méltó emléket állí­tani nagyapáinknak,déd­apáiknak, akik az első világ­háború kisújszállási hősei voltak. A kutatást elkezdtük, idén szeretnénk egy könyv­ben emléket állítani nekik- mondja Kovács József, aki Ari Gézával kezdte el ezt a több száz órás munkát. Daróczi Erzsébet- Nyáron egy kiállítással emlé­keztünk a kisújszállási I. világ­háború kisújszállási áldozatai­ra. Erről írt akkor az Új Néplap is. A cikket követően többen kerestek, folytassuk a kutatást. Nem is gondoltuk, hogy ilyen sokan őriznek emléket az első világháborúról Kisújszálláson. Akkor vetődött fel, könyvben állítsunk nekik emléket - idézi a kezdeteket Ari Géza pedagó­gus, aki Kovács József helytörté­nésszel karöltve hozzá is fogott a munkához. Kiindulópontnak a városi I. világháborús emlékmű tábláin lévő neveket tekintették. Koráb­bi kutatások szerint több mint 2000 kisújit soroztak be és 412 ember halt meg. Mára több mint ötszáz nevet kutattak fel Ari Gé- záék.- Apai nagyapám, Ari Bol­dizsár az első világháborúban elhunyt, neve a városháza park­jában lévő első világháborús emlékművön olvasható. Rajta Ari Géza pedagógus kívül nyolc Ari nevezetű hunyt el, szerettem volna róluk még többet kideríteni. A Szeretet új­ságban, amit akkor Török Imre esperes szerkesztett, 160 kisúji elesett katona életútját, fotóját találtuk meg. A teljes újság fel­derítésében segítségünkre volt Józsi bácsi unokaöccse, Gellért- fy Péter történész is, aki az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban megtalálta ezt, s a Városvédő Egyesület, akik megelőlegezték a másolási költséget. Kovács Józsi bácsinak anyai nagyapja, Gellértfi János 13-as jászkun huszár volt, ő hősi halott.- Minden fellelhető emléket nagy becsben tartok. A 13-as jászkun huszárok történetéről mindent gyűjtöttem. Nagyapám végül tüzérként harcolt, amikor a lőszerkészletüket akna rob­bantotta fel, légnyomást kapott. Hazahozták Budapestre, ott halt meg 1920. február 29-én - sorol­ja Kovács József, aki azt vállalta, hogy a református egyház anya­könyvi kivonatait átnézi.- Azt tudjuk, hogy 18-42 év között hívták be a férfiakat, azokat a neveket gyűjtöttem ki 1870-1920 között a halotti anya­könyvekből, akik a hősi halot­ti táblán fent vannak. Itt nincs olyan halotti anyakönyv, ami­ben a külföldön elesett hősök neve szerepelne, ebben segített a megyei levéltár, meg unoka­öcsém, akit sikerült beoltani ezzel a kutatással. Nekünk ezt a könyvet 100 év után meg kell csinálni. Mi vagyunk azok, akik talán képesek vagyunk ezt vég­hezvinni, jó csapat jött össze.- Kutatásaim során sok érde­kes dologra bukkantam - foly­tatja Ari Géza. - A gimnáziumi értesítőkből megtudtam, hogy mintegy 300 olyan diák, tanár volt, akik a frontra mentek. Egy másik könyvből azt derült ki, kik voltak azok a kisúji orvosok, ügyvédek, állatorvosok, akik megjárták a frontot és vissza­tértek. így bukkantam arra is, hogy Vadas Albert cipész, vitézi rendet kapott háborús sérülésé­ért. Gyerekkoromban, amikor hozzá vittem javíttatni a cipő­met, ezt nem tudtam. A követ­kező hónapokban bizonyára sok érdekes dokumentumot sikerül felkutatnunk a kisúji hősökről. HÍRSÁV Az áldozatokra emlékeznek A kommunista diktatúrák ál­dozatainak emléknapja alkal­mából február 25-én megem­lékezést tart a kisújszállási és kenderesi önkormányzat. Kisújszálláson 16 órakor a református templom előtti 1956-os emlékműnél, míg Kenderesen fél ötkor a városi könyvtár előtti 1956-os em­lékműnél lesz megemlékezés. A konok kunokról is szó lesz Kisújszállás város Önkor­mányzata február 27-28-án rendezi meg a Konok kunok kincsei programsorozatban A Jászkunság identitása című tudományos konferenciát a városházán. A rendezvény fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, védnöke pedig Kovács Sán­dor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke. A konferenciát fél tízkor Ke- cze István polgármester nyitja meg, köszöntőt mond Kovács Sándor, a jász- és nagykun­kapitányok üdvözletét tolmá­csolja Fábián József jászkun főkapitány. A Kun Miatyánk - dr. Bartha Júlia előadásában hangzik el, majd 10 órától elő­adások kezdődnek jeles törté­nészekkel, néprajzosokkal, s könyvbemutatók is lesznek. Február 28-án 8 órától kirán­dulás lesz a Nagykunságban, melyet dr. Bartha Júlia vezet. Támogatják a civileket és a gyerekeket A kisújszállási önkormány­zat idén is támogatja a civil szervezeteket, intézménye­ket és magánszemélyeket, akik támogatást igényel­hetnek rendezvényeik és szabadidősport-programjaik szervezéséhez, székház üze­meltetéséhez, helyi kiadvány megjelentetéséhez, nyári tábor szervezéséhez, városi parlagfű-mentesítési tevé­kenységekhez. A szabadidő­sport-programok, a civil szer­vezetek rendezvényeinek és a székházak üzemeltetésének támogatására kiírt pályáza­tok beérkezési határideje feb­ruár 16. A helyi kiadványokra április 3-ig, míg a nyári tábo­rok és a parlagfű-mentesítési tevékenységek támogatására április 30-ig lehet pályázni. Szoborral emlékeznének a város szülöttére Az önellátásra rendezkedtek be termelés Jelenleg harmincötén dolgoznak az egykori növényvédő állomáson terv Kisújszálláson az elmúlt években több alkalommal gyűj­töttek már adományt szobor ké­szítésére. A városvédők és az önkormányzat ez irányú kérése mindig meghallgatásra talált, így valósulhattak meg a város jeles személyeinek emléket ál­lító szobrok. Most újabb ado­mányokat várnak. Tavaly egy sikeres pályázatnak köszönhe­tően lehetőség nyílt a városháza parkjában található Pápai Antal I. világháború hőseinek emléket állító lovas szobrának a felújítá­sára. Mint megírtuk, a szobor megszépült, de az idő megron­gálta a statikai szerkezetét is. A város szeretné ezt is felújíta­ni, ezért most adományokat vár a költségéhez. Régóta szeretné­nek emléket állítani Kiss Tamás (1912-2003) költőnek, a város szülöttének is. Tanulmányai be­fejezése után egy ideig segédlel­kész is volt itt, majd Debrecenbe került, ahol tanított, verseket, könyveket írt. Műveiben szülő­városáról is sokszor megemlé­kezett. Kiss Tamásnak születése századik évfordulóján az önkort mányzat posztumusz díszpol­gári címet adományozott, most pedig szobrot állítanának neki. Ehhez az önkormányzat már kétmilliót különített el, pályáza­ton is nyertek 3 milliót, s most lakossági adományokat várnak, hogy Kiss Tamás szobra a Kál­vin parkot díszíthesse. ■ A kenderesi önkormányzat által korábban megvásárolt volt nö­vényvédő állomáson javában fo­lyik a termelőmunka, harminc­ötén dolgoznak most itt. Zabolai Gyula telepvezetőtől megtudtuk, a fő tevékenység az állattenyész­tés, emellett a közmunka prog­ramban résztvevők által a város­ban összegyűjtött ágakat, cserjé­ket is itt darálják le. Ezt aztán az önkormányzati intézmények fű­tésénél használják fel, ezzel több millió forintot megspórolva a _ gázszámlán. Az önkormányzat a | későbbiekben szeretné minden | intézményében lecserélni a ka- | zánokat, hogy még többet tudja- f nak spórolni. Az állattartó telep- I hez kapcsolódóan mintegy 60 Képünkön Rabi Sándor állatgondozó a telepen élő juhok között hektárnyi kenderesi-bánhalmi önkormányzati tulajdonú földön is gazdálkodnak az itt foglalkoz­tatottak. A megtermelt zöldséget a központi konyha használja fel éppúgy, mint az állattenyész­tésben nevelt állatokat. A tele­pen a kezdeti állomány nőtt, most 153 tojótyúk, 96 sertés és 56 juh van. Hamarosan kezdődik a palán­tanevelés, most van előkészítés alatt ehhez az üvegház. Azt kö­vetően több ezer palánta dísz­növény és zöldségféle nevelését kezdik el, hogy majd tavasszal a virágokat kiültethessék a köz­területekre, a paradicsom-, pap­rika- és egyéb palánta pedig az önkormányzati földekbe kerül.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom